Sikeres koponyalékelés a 9. századi Írországban

A The Irish Times honlapján olvasható tudósítás szerint az útépítés során véletlenül föltárt középkori temetőből mintegy 1300 férfi, nő és gyermek földi maradványai kerültek elő. Bár a feltárt csontmaradványok vizsgálata még csak a kezdetén tart, az antropológusok már megállapították, hogy a helyi közösség tagjai közül voltak, akik tuberkulózisban szenvedtek, s előfordultak daganatos megbetegedések is. Jó néhányan erőszakos halált haltak, erről a koponyájukra mért kardvágások tanúskodnak. Három kamasz csontjain is fegyver okozta sérülés látható, aminek alapján meg lehet becsülni, hogy körülbelül hány éves korban találták elég érettnek a fiatalokat a fegyverforgatásra.

Sok olyan csontkárosodást találtak, amelyek fertőzésnek tudhatók be. Fiatal gyermekek maradványai arról tanúskodnak, hogy C-vitamin-hiány következtében fellépő skorbutban betegedtek meg. A kicsik közül sokan vashiányos anémiában (vérszegénységben) is szenvedtek. A skorbut és a vérszegénység pedig a korabeli étrend hiányosságairól árulkodik.

Külön érdekesség egy fiatal nő maradványa, akin minden jel szerint agyműtét miatt koponyalékelést hajtottak végre. A csont a seb helyén növekedésnek indult, s ez azt bizonyítja, hogy a beteg túlélte a műtétet.

Egy másik különleges lelet egy fiatal férfi csontváza, aki összenőtt alsó végtagokkal született. Michael MacDonagh, a Nemzeti Útépítési Felügyelet vezető régésze szerint rengeteget elárul a középkori társadalomról, arról, hogy hogyan bántak a fogyatékkal élő embertársaikkal az a tény, hogy a férfi, aki járni nem tudott, így mindenhová vinni kellett, s elhunyta után megadták neki a végtisztességet, az akkori átlagéletkornak megfelelő számú évet élt: körülbelül 30 éves korában halt meg.