„Szeretem a teknőst, de ma kígyót kéne enni”

Az étlapon majom, teknős és tarajos sül is szerepel. Ennek az étteremnek azonban a kígyók a specialitásai, amelyek nem is lehetnének ennél frissebbek. A pincér a vendégek előtt öli le a hüllőt. Ez elég ahhoz, hogy a legtöbb vacsoravendég a mosdó felé vegye az irányt.

A szakértő kéz egy kést döf át a kígyó mellkasán, ami gyorsan végez vele. A pincér egy pohár rizsborba ereszti a vért, majd kivágja az apró szívet a kígyó testéből és egy feles pohárba teszi azt. Az állat szíve még dobog, amikor a pincér vérrel önti fel, és a poharat az asztal legtiszteletreméltóbb vendége elé teszi.

A szívet ma este egy Hanoiban élő dán, Erland Jenson kapja meg. A helyiek egy része úgy véli, hogy a szív elfogyasztása megnöveli a férfiasságot és az állóképességet. Erland barátai kígyóvérrel koccintanak vele. „Az ember érzi, ahogy lecsúszik, de ehhez hozzá kell szoknia” – mondja Erland. Ez kicsit nagy falat az új vendégek számára, ám össze sem hasonlítható azzal, amivel a pincérnek kell megküzdenie.

Tabu III 13/12. rész: Gyomorforgató ételek Az “ínyencség” és a “csemege” kifejezés hallatán hajlamosak vagyunk kizárólag a saját konyhánk remekeire gondolni, holott vannak vidékei a világnak, ahol a különféle lárvák, férgek és csótányok – netán egy kígyó még dobogó szíve… – képezik az asztal legszebb díszét. A vietnami éttermekben gyógyító hatásuk miatt igazi különlegességszámba mennek a mérgeskígyók, melyeket, hogy húsuk biztosan friss legyen, élve, a kedves vendég előtt szeletelnek fel a pincérek. Japánban már némiképp kiegyenlítettebbek az ember és állat közötti erőviszonyok, lévén a több száz dolláros gömbhal-vacsorába a szakács figyelmetlensége esetén nem csak az étek, de az elfogyasztója is könnyen belehalhat. Ebből a szempontból az egyik manhatteni elitklub viszont kifejezetten biztonságosnak mondható: az itt felszolgált tarantulahús, medvekarom és disznóhere biztosan nem mérgező, s tulajdonosaik garantáltan nem élnek már, amikor földi maradványaik az estélyis-szmokingos vendégek elé kerülnek… Mikor látható? 20-án pénteken 19:00 órakor.

Jóval több szakértelem kell ahhoz ugyanis, hogy valaki megbirkózzon egy mérges kígyóval egy zsúfolt étteremben, minthogy felnyisson egy üveg chardonnayt.

Mr. Hoi naponta veszedelmes kígyókkal dolgozik nagybátyja éttermében. „Egyszer megmart egy kígyó miközben a szívét vágtam ki. Az egész karom megsérült. Sokáig tartott, míg felépültem” – emlékszik vissza.

Mr. Hoi azonban továbbra is tiszteli a kígyókat, mert az egyik legjobb orvosságot jelentik a vietnamiak számára. Az egyik legnépszerűbb gyógyszer a kígyó zöld epéje, amelyet a vendéglátó frissen présel ki az epehólyagból.

„Hölgyeké az elsőbbség!”
„Nagyon szép.”

A kínai orvoslásban a kígyóepét váladék csökkentésére valamint a köhögés és az asztma enyhítésére használják.

„Édes, de egy kicsit keserű is. Ez nem a finnyások itala.”

Még ennél is bátrabbnak kell lenni, hogy valaki bemerészkedjen a konyhába, amely vágóhídként is üzemel. A kígyó-éttermek egyik sajátossága, hogy a hüllőnek szinte semmilyen része sem vész kárba.

Ma este Erland és barátai kígyólevest, kígyótekercset, vagdalt kígyógaluskát és sült kígyóbőrt fognak enni. A kígyó kinézetre és ízre leginkább a többi fehér húsra hasonlít. Felvágva és megfőzve nem igazán kelt megütközést. A „kígyó” szó az, amitől némelyikünket kirázza a hideg. Ha körbenézünk a világban, azt látjuk, hogy mindig van olyan, amit az egyik kultúrában megesznek, míg egy másikban tabunak számít. Ezek általában a rovarok, a hüllők, a kétéltűek vagy olyan részei az állatoknak, amit normális esetben nem fogyasztunk el.

Világszerte az az általános nézet, bár a hagyományos kultúrákban jobban megjelenik, hogy az vagy, amit megeszel, és megöröklöd annak a tulajdonságait, amit elfogyasztottál.

Mr. Thuan a tulajdonosa és üzemeltetője a Trong Khach étteremnek, ami Hanoi kígyó negyedében, a Le Mat-ben található.

„A vietnami háború alatt maláriás lettem. A feleségem fellapozott néhány régi könyvet, amelyekben az állt, hogy egyek kígyóhúst. Ez bevált. Kigyógyított a maláriából.” – meséli el.

A kígyóevés jót tesz a férfiak és nők szexuális életének, eEzen felül a vesékre is jó hatással van, segít a vesekő megelőzésében. Számos vietnami ételtért magas árat fizetnek gyógyító tulajdonságaik miatt.

Sokan úgy vélik, hogy a boruknak is gyógyító hatása van. Ám ezt nem szőlőből, hanem állatokból készítik. Lab úr számára a halálos mérgű kobrából bort készíteni családi hagyomány és képzőművészet is egyben. A kígyóbor elkészítése nagyon bonyolult folyamat. Először be kell szereznünk a kígyókat az erdőből vagy a kereskedőktől. Az állatot alkoholba áztatjuk, hogy megálljanak az üvegben. Ezután kiürítjük majd rizsborral töltjük meg az üveget. A kígyónak legalább 100 napig kell állnia a borban, nem ihatjuk meg ennél korábban.

A kígyóbor sok betegségre, többek közt a hörghurutra és a hátfájásra is jó. A csontrendszeri problémákon is segít. Ám nem csupán a kígyókról tartják úgy, hogy gyógyító hatással rendelkeznek. Más állatokból, skorpiókból, varjakból és gyíkokból is készítenek bort. Ezeknek mind jótékony hatásuk van az ember egészségére.

Lab úr látszólag mindenből képes bort készíteni, hüllőkből, madarakból, rovarokból és még emlősökből is, ha az befér egy befőttes üvegbe. Egy állat erjesztése sok turista gyomrát felforgathatja. Ám mit szólnának ahhoz, ha valami szívükhöz közel állót fogyasztanának el?