Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

Öko-felhőkarcoló New Yorkban

National Geographic Magyarország

New York City központjában a város látképének új, merész látomása van kibontakozóban. A Bryant Park 1-et a világ egyik leginkább környezetbarát felhőkarcolójának szánják. A zöld építmény akár azt is befolyásolhatja, ahogyan a jövőben építkezni fogunk.

A monumentális torony 48. szintjén a felhőkarcoló eléri a végleges magasságát. Ha elkészül, a Bryant Park 1 365 méterrel tornyosul majd Manhattan utcái fölé. New York Cityben az Empire State Building lesz az egyetlen felhőkarcoló, amely magasabb nála.

Ehhez 288 méter magas szerkezetet kell felhúzniuk, amelyet aztán a városban valaha felállított legnagyobb, 78 méteres csúccsal koronáznak meg. Ám nem a magasság lesz az épület legfőbb erénye. A Bryant Park 1-et a világ egyik leginkább környezetbarát felhőkarcolójának szánják. Zöld megoldásainak együttese példa nélkül áll. Nagyratörő terv ennyi energiatakarékos rendszert alkalmazni egyetlen felhőkarcolóban. Mindez Richard Cook építész agyában született.

„Építészként az a meggyőződésem, hogy haladéktalanul és alapvetően változtatnunk kell a hozzáálláson, amellyel az épületeinket és a városainkat felépítjük. Abban bízom, hogy aki a Bryant Park 1-re néz, az annak a jelképét látja majd benne, hogy elkezdtünk egészen másként gondolkodni a felhőkarcolóink környezetformáló hatásáról.” – nyilatkozta a mérnök.

Az USA teljes energiafelhasználásának közel 40%-áért az épületek felelősek. Minden ilyen épület folyamatosan energiát kíván a világításhoz, a felvonókhoz, telefonokhoz, számítógépekhez, faxokhoz, légkondicionálókhoz és a csapból folyó vízhez. A Bank of America és a Durst szervezet kész volt megküzdeni ezzel, amikor megbízást adott a forradalmian új épületre.

Az egyedülálló rendszer beengedi a levegőt, megtisztítja, keringeti az épületben, majd ismét kibocsátja a városba. Egy korszerű begyűjtő rendszer a tetőkre hulló esőt vezeti el és tárolja hatalmas tartályokban. A csapadékot az egész toronyban vízhálózatának táplálására hasznosítják. Maga az üveg kristály-homlokzatot alkot, amely távol tartja a hőt. A belső világítás és a légkondicionálás fogyasztásának csökkentésével takarékoskodik az elektromos energiával.

Cook első feladata

Az építész tiszta vászonnal indul. Ki kell találnia, hogyan fest majd az épület.

„Sokáig kerestük a tökéletes formát, ami az adott helyen a legjobban megfelel. Egy egész sor ötletet vázoltam fel. Végignézve a végleges terv sok eleme felfedezhető rajtuk.”

Mindezt az egyik legnehezebb helyen kell felépítenie: Manhattan belvárosában, a város egyik legforgalmasabb kereszteződésében.

Az alap elképesztően mély. 60 méter széles, 140 méter hosszú és mintegy 30 méter mély. Több mint 200 ezer köbméter földet kellett kitermelni. Az ilyen kőzetet általában robbantással lehet a legkönnyebben és leghatékonyabban áttörni. A 42. utca alatt azonban metróvonal működik. Ezek mellett nem robbanthatnak. A környéken műemléképületek is állnak, a szomszédban pedig egy 50 szintes toronyház.

Maradtak hát a régi módszernél: ástak. Az alap kiásása összesen csaknem egy évet vett igénybe. 2005 júliusában az alapgödör végre készen állt. Közel két év telt el, és az épület már 48. szinten tart.

Egy nap 36 tonna nyersanyagot emelnek fel a toronyba egy közel 228 méter magas daruval. A daru kezelője olyan magasan ül, hogy nem is látja a szállítmányt. Vakon kell daruznia, egyedül a munkatársai szóbeli irányítására bízva magát.

A gerendák hatalmas vontatókon érkeznek. Nem akármilyen rakomány. 23 tonna körül jár, pár száz kilós pontossággal. Egy ilyen járművel közlekedni a belvárosi forgalomban kész rémálom lehet. A forgalom miatt hajnali öt óra körül hajtanak be.

A hétköznapinak tűnő acélgerendák valójában az épület zöld eszköztárának titkos fegyverei. Az alapvető áttörést nem az jelenti, hogy a megtervezett épületet a lehető legzöldebbé teszik, a lényeg az egész folyamatban rejlik. Alapvetően újragondolták az építkezés menetét.

Cook csoportja kinyilvánította, hogy a Bryant Park 1-hez felhasznált anyagok nagy részét az építési terület 800 kilométeres körzetén belül kell beszerezni, ezzel is csökkentve a szállítási költségeket és az energiafelhasználást. Még lényegesebb, hogy a toronyház nagyrészt újrahasznosított nyersanyagokból épül. Cookék épülete így már az első lépéstől kezdve energiát takarít meg. A felhőkarcolóba beépített acélnak legalább 60% a újrahasznosított anyag.

Még az acélgyártás melléktermékét is környezetbarát módon hasznosítják. Az acélgyárakban kohósalak keletkezik, amitől többnyire egyszerűen megszabadulnak. A Bryant Park 1 nél azonban ezt a salakot is felhasználják: fontos alkotórésze az épület betonjának. Ez teszi ki a keverék 45% át. A hagyományos cement helyett kohósalakot használva 56 ezer tonnával kevesebb a kibocsátott szén-dioxid mennyisége. Összesen 52 ezer köbméter salakbeton biztosítja az épület szilárdságát. Az így nyert beton erősebb is a hagyományosnál.

Tiszta levegő
Az épület egyik fő jellemzője a természetes levegő és a belső zöld területek alkalmazása. Más zöld felhőkarcolók alapelveinek újszerű felhasználásával tervezték. Az első, természetes szellőzéssel megtervezett felhőkarcolók egyike a frankfurti Commerzbank toronyház Németországban. 1997-ben készült el, mint Európa harmadik legmagasabb épülete. A természetes szél kiaknázásával és zöld belső tereivel utat mutatott az őt követő környezetbarát felhőkarcolók, köztük a Bryant Park 1 számára is.

A Commerzbank a levegő természetes áramlását használja ki az energiatakarékosság érdekében. Az előcsarnoktól egy központi átrium nyúlik felfelé, 190 méter magasra, az épület tetejéig. Ez a fedetlen akna természetes szellőzőrendszerként működik. A levegő az irodákon át felfelé áramolva jut el az emberekhez.

Az átrium kedvéért az épület szilárdságát adó magot, amely hagyományosan középen helyezkedik el, a külső sarkokba kellett áthelyezni. Az épület ezáltal hűvösebb lett. A Commerzbank toronyházában kilenc függőkert is helyet kapott. A zöld foltok is hozzájárulnak, hogy az épület hűvös maradjon. Elnyelik a széndioxidot és több oxigént szabadítanak fel. A közösség szempontjából is hasznosak, mint találkozóhelyek.

Az épület szellőzése 80% ban természetes, ami 30% os energia megtakarítással jár.

Richard Cook és csoportja egy lépéssel tovább vitte a természetes légáramlás és a zöld terek elképzelését. A Bryant Park 1-be a felső emeleteken jut be a levegő, egy hatalmas szűrőberendezésen át. A felhőkarcoló nem csupán önmaga, hanem az egész környék számára megtisztítja a levegőt. A szennyezés 95%-át kiszűrik belőle, mindenkihez eljuttatják, és amikor elhagyja az épületet, tisztább lesz, mint amikor bekerült.

Vízgyűjtés
Cook beültetett tetőket szán a Bryant Park 1-re. A nagyvárosokban megfigyelhető az úgynevezett hősziget-hatás. Nyári napokon az épületek teteje forró, bugyogó kátrány-sivatagokká válnak, és csak úgy izzanak.

A zsákok elhelyezésével a hőmérséklet radikálisan csökkent. A Bryant Park 1 zöld teteje nem csak hűsen tartja a födémet, de az esővíz begyűjtésének egyik pontja is lesz majd. Cookék célja, hogy az épületre hulló esővíz minden cseppjét hasznosítsák. Lényegében az egészet zöld növények borítják majd.

A tetőre hulló csapadékot a növények hasznosítják, a felesleg pedig befolyik az épületbe. A felhőkarcoló különböző szintjein négy tartályt helyeznek el, egy továbbit pedig az alagsorban. A rendszer szinte az összes csapadékot és a szürke szennyvíz jelentős részét újrahasznosítja, így évente 400 millió literrel csökkenti a fogyasztást. Éves szinten ez mintegy félmillió dollár megtakarítást jelent.

Ahhoz, hogy Cook rendszere működőképes legyen, először a víztartályokat kell beépíteni. Az embereknek az utca szintjéről a 40. emeletig kell felemelniük a 32 ezer literes monstrumot. A jókora darab 9000 kilogrammot nyom. A beépített tartályok összesen csaknem 260 ezer liter vizet tárolnak majd.

Az alagsor mélyén Cookék egyedi berendezést helyeznek üzembe, amely éjszaka vizet fagyaszt meg, hogy nappal hatékonyan hűthesse az épületet. 24 méterrel az utca alatt a város legnagyobb hűtőtartály együttese rejtőzik. Összesen 44 darab. A 7570 literes tartályokban minden éjjel 227 ezer kilogramm víz fagy meg. Nappal ez a jég segít a hűtésben. Az egész felhőkarcoló légkondicionálását ellátja. Ezzel is csökken az energia-felhasználás és az ezzel járó költség.

A Bryant Park 1 célkitűzése, hogy a hasonló méretű épületekéhez képest felére csökkentse az áramfogyasztást.

Hőmérséklet
A hagyományos felhőkarcolók nem csupán rengeteg energiát használnak fel, de hőt is sugároznak a levegőbe. A legtöbb esetben felmelegedést váltanak ki, többek között azzal, hogy megnövelik a város napfénynek kitett felületét. Manhattanben sokkal nagyobb felületet ér napsütés, mint magának a szigetnek az alapterülete. Az Empire State Building homlokzata 5663 köbméter mészkőből és gránitból áll. Az épület a puszta méretével is hozzájárul a város felmelegedéséhez. A felszíne körülbelül 40 szer akkora, mint a telek, amelyen áll. Ez a megnövelt felület reggel, napközben és délután is elnyeli a napsugárzást. Nagyon is kézzelfogható a hatás, amellyel ez a megnövelt felület emeli a város hőmérsékletét.

Szinte minden tevékenységünk emeli a városaink hőmérsékletét. Az épületeket mégsem bonthatjuk le. Nagyon nehéz kérdés, hogy hogyan fékezhetnénk meg ezt a folyamatot.

Több építész is tervez hatékonyabban működő üvegfelületeket. A Bryant Park 1 homlokzatával Cooknak az a célja, hogy hűvösen tartsa a belső teret. Egyik elődje már elérte nagyjából ugyanezt egy korszerű toronyháznál. A hatékonyságának az üveg és az acél a titka. Az egyik legjellegzetesebb New Yorki homlokzat a 8. sugárúton látható, az 56. és 57. utca között: a Hearst irodaházban a hagyományos, 86 éves homlokzat egyesül a legkorszerűbb, ultramodern megoldással. A felhőkarcoló nem csupán modern, de a környezetkímélés szempontjából is az elsők között van.A Hearst torony üvegfelülete élenjáró technológiával készült. A különleges üveg a látható fényt átengedi, a hőt viszont visszaveri. A belső tér hűvös marad és a légkondicionálás kevesebb energiát fogyaszt. Az üvegen át több fény is jut az irodákba, ezért a mesterséges fényforrások is kevesebb áramot igényelnek. A homlokzat szerkezetéhez ráadásul 20%-kal kevesebb acélra volt szükség.

A Channel ajánlata: Különleges építmények – New York öko-felhőkarcolója
Napjainkban a környezetvédelem mind fontosabb részét képezi az életünknek, és ez az új szempont az építészet területén is érezteti a hatását. A többi epizódhoz hasonlóan ezúttal is a zöld technológia egy bravúros alkotását vesszük szemügyre – ezúttal New York városában.

Mikor? November 24-én (kedden) 18 órakor.

Az új toronyházat egyedi, átlós rácsszerkezete teszi látványossá. Mindegyik átlós szakasz négy emelet magas. A súly megtartása mellett a háromszögek oldalirányú tartást is biztosítanak. A gerendákat ezért nem kell külön megerősíteni. Mindent egybevetve 1800 tonnával kevesebb acélra volt szükség, mint egy hasonló méretű, hagyományos szerkezethez. Megépíteni viszont nem volt egyszerű. Egyáltalán nincsenek függőleges oszlopok. Minden ferde. Ráadásul nem két szintet kötnek össze, hanem egyszerre négyet.

Ki kellett találni, hogy hogyan építsék be őket. Az első oszlopnak rögzítés és ideiglenes alátámasztás nélkül is meg kellett állnia, amíg a másikat hozzá nem erősítették. Mindez végül kifizetődött. A hűtésen és a mesterséges világításon az épület 26% energiát takarít meg a többi, hasonló méretű felhőkarcolóhoz képest.

A Bryant Park 1 most ezt készül túlszárnyalni.Ri chard Cook az energiafogyasztás 50%-os csökkentését várja a felhőkarcolótól.

Minden egyes üvegtábla alján és tetején zománcból készült mintát helyzetek el, lényegében az üvegbe égetett festékből. Egy sor apró pontból áll, amelyek fentről lefelé és lentről felfelé egyre halványulnak. A pontok annyira kicsik, hogy alig látszanak, mégis visszaverik a nemkívánatos napsugárzást, és a minimumra csökkentik az épületbe bejutó hő mennyiségét. A belső tér tehát hűvösebb marad és a légkondicionálás kevesebb energiát igényel.

Az épület befedéséhez több mint 8600 üvegtáblára lesz szükség. A magasságuk 4 és féltől 6 méterig terjed, a tömegük körülbelül 450 kilogramm. Minden egyes panelt külön kell rögzíteni, miután beemelték a helyükre.

A 38. szinten az emberek a talajtól 183 méterre hajladoznak a párkányon. Igyekezniük kell, ha lépést akarnak tartani az acélszerkezet folyamatos növekedésével. Lent ketten készítik elő a paneleket. Fent három ember emeli be és igazítja őket a keretbe. Körülbelül egy hét alatt végeznek egy emelettel.

Pénz
A megújuló erőforrásokat kihasználó felhőkarcolók megépítése mintegy 5%-kal többe kerülnek, mint a hagyományosak. A Bryant Park 1 esetében ez nagyjából 60 millió dollárt jelent.Sok vállalat számára ez a magasabb költség lehet a környezetbarát megoldás egyik akadálya.

Az energiatakarékosság hosszú távon azonban rengeteg pénz megtakarítását jelenti. Mai áron ez mintegy 4 millió dollárt jelent egy év alatt.

Ha egy kereskedelmi bank a zöld megoldást választja, akkor talán mások is követik majd. Tény, hogy ez az épület rövid távon többletkiadással jár. Az energiafogyasztást, a munkatársaink egészségét és a hosszú távú fenntartást figyelembe véve viszont kész főnyeremény.

Hozzászólások

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket