Megtalálták a világ legrégebbi műszemét

A 4800 éves műszemgolyóra Irán délkeleti részén lévő Shahr-i Sokhtában, azaz a Leégett Városban folytatott régészeti feltárás során bukkantak a kutatók.

A feltárás alátámasztotta azt a korábbi feltételezést, hogy műszemet az ókorban legfeljebb csak kiváltságosok kaphattak, ugyanis nagyon ritkák az ilyen leletek vagy az erre való utalások. Egy korai héber szöveg például említést tesz egy asszonyról, akinek aranyból készült műszeme volt. Habár az új szem nem aranyból készült, nagyon élethűnek tűnhetett.

„Úgy tűnik, hogy természetes kátrány és állati zsír keverékéből készült” – mondta Mansur Sayyed-Sajadi régész, a feltárás vezetője. „A pontos összetétel meghatározásához viszont még további vizsgálatokra van szükség.”

A műszemet nagyon vékony – fél milliméternél vékonyabb – aranyból készült dróttal vonták be. A pupilla köré „rajzolt” párhuzamos aranyvonalakkal, élethűen adták vissza a szem hajszálvékony erezetét. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a szemgödörben tályog alakulhatott ki, a műszerv és a szemgödör hosszú ideig tartó érintkezése miatt.

Az egykori elithez tartozott a lelet „tulajdonosa”
A különleges leletet egy régi temetőben találták, „tulajdonosával” együtt, aki a kutatók szerint egy 25–30 éves korában elhunyt nő volt.

A sírban találtak még egy díszített nyakláncot, egy bőrtáskát és egy bronz tükröt. „Ezek a tárgyak és a műszem arra utalnak, hogy a nő az uralkodó osztályhoz tartozott” – mondta Michael Harris, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársa. Ennyi figyelem nem irányult volna egy közönséges halandóra. Valószínűleg az uralkodócsalád tagja, vagy ahhoz közelálló személy volt, ezért a családnak presztízskérdés volt, hogy „pótolják” a fiatal nő szemét.

Shahr-i Sokhtában évtizedek óta végzett ásatások nem csak e miatt a lelet miatt rendkívüliek. Korábban itt találtak rá a világ legrégebbi dobókockájára és backgammon (ostábla) játékára, a legrégebbi köménymagra és egy agyagból készült tálra rajzolt állatábrázolású képre.

Az afgán határnál lévő Zabol várostól mintegy 60 kilométerre fekvő Leégett Város i.e. 3200 körül épült és 900 évig virágzó település 150 hektáron terült el, ezzel kora egyik legnagyobb metropoliszának számított. Bár egyelőre nem sokat tudunk a város és az itt élő népcsoport történetéről, az biztos, hogy mint azt a leletek is bizonyítják igen fejlett kultúráról volt szó.