Öthalom: lovak kísérték az elhunytakat a túlvilágra
A Szeged-öthalmi lelőhely egy felső paleolit réteg miatt lett világhírű és országosan védett lelőhely. Most viszont kiderült, hogy érdekes honfoglalás-kori temetkezéseket is őriz.
Körülbelül hatvanezer négyzetméternyi területen sikerült kutatniuk megelőző feltárás keretében a régészeknek (Paluch Tibornak, Gallina Zsoltnak és Somogyi Krisztinának) a szegedi V. homokbánya területén. A paleolit (őskőri) lelőhelyen mintegy 300 régészeti objektumot sikerült dokumentálniuk.
A már ismert felső paleolit rétegen kívül előkerült egy kora vaskori, úgynevezett preszkíta (Kr. e. 9–8. század) időszakból származó, padmalyos sírban fekvő csontváz. Mellékletként három bronzgombot és a homlok közepén – talán egykori fejpánt díszeként – bronz veretet találtak. Ebből az időszakból az egykori település nyomai is előkerültek. Feltehetően a preszkíta telephez tartozik egy négyszögletes alaprajzú kút is, amelyben 3 méter mélyen egy kutya csontvázát bontották ki a talajvízben.
A legérdekesebbek azonban a honfoglalás időszakából származó sírok voltak. A nyolc sírgödörből álló temető több szempontból is egyedülálló. A sírok 1–2–3-as csoportokban, egymástól 30–150 méteres távolságra helyezkedtek el. E furcsa szokás eredeztethető abból is, hogy a temető „betelepítése” az első generáció családi kötelékben történő temetkezése után megszakadt, mert a közösség elköltözött, másrészt szándékosan is temethették így az egyes családokat. A távoli sírokban nyugvók biztosan egy közösséget alkottak, mert temetkezési szokásaik megegyeztek.
Mindegyik sírban történt részleges lótemetés. Az elhunyt feltételezhető hátaslovát leölték, megnyúzták, feltorozták és tulajdonosának „túlvilági útravalóul” a ló koponyáját és csonkolt végtagjait helyezték a sírba (az elhunyt lábához). A hátaslóval sírba került a nyereg is. Az egyik férfisírban aranyból készült négyszögletes aranylemezkéket leltek, amelyeket a halott szájához helyeztek. Ebben a sírban találtak a régészek egy teljesen egyedülálló viseleti elemet is, mégpedig a halott mellkasán lévő apró, vékony aranylemezből készült, rozettaszerű pitykéket, amelyek az ingre vagy a halotti lepelre lehettek felvarrva. E sír keltezését az eltemetett ló szemében feltárt ezüstpénz segítheti.
Képgaléria a műemlékem.hu magazinjában.
Több ezer éves nyilat hozott felszínre az olvadás
A szakértők úgy gondolják, hogy a Jotunheimen-hegységben feltárt fegyvert vadászok használták.
A Bakony bércei között
A Veszprém vármegyében, Zirctől úgy 16 kilométerre fekvő Bakonybél igen tekintélyes múlttal büszkélkedhet.
Ritkaságnak számító római kori szarkofág
Sajtótájékoztató keretében ismertették a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének, Hádész Kapujában, római sírépítmény feltárása Nagyvázsony határában címet viselő tudományos projektjének eredményeit.
Érintetlen ókori szarkofágra bukkantak
A római kori lelet nagyjából 1800 éves, és egy nő maradványait őrzi.
Lenyűgöző vándorlás látható éjszaka a tengerekben
Az elmúlt húsz év legizgalmasabb és legszebb magyar anyagai tekinthetők meg a National Geographic Magyarország kiállításán a Nemzeti Múzeumban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
