Kígyómarás sorozatban
Léteznek olyan mérgeskígyók, amelyek sokszor egymás után belemarnak az áldozatba. A tajpán karcsú jószág, amelynek impozáns megjelenésével, támadási stratégiájával és marásával évente több száz ember találkozik.
A tajpánoknak két faja van: a kispikkelyű és a parti. A kettő közül a parti tajpánnal gyakrabban lehet találkozni. Észak és Kelet-Ausztrália valamint Dél-Új-Guinea lakója. Több mint 3 méteres hosszúságával a kontinens leghosszabb mérgeskígyója. Kínai eredetű neve annyit jelent, hogy „nagyfőnök”.
A kispikkelyű tajpánt leggyakrabban Queensland délnyugati részén és Ausztrália déli részének gyéren lakott területein látják. Bár nem olyan hosszú, mint a parti, a világ legveszélyesebb mérgeskígyójának tartják. Egyetlen milligramm mérge, azaz egy akkora csepp, mint egy gombostűfej, elegendő ezer egér megöléséhez.
A tajpánok magányos vadászok, és minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elkerüljék az emberrel való találkozást. Nagyon szeretik azonban az egereket és patkányokat, emiatt néha mégis felbukkannak a lakott területeken. Ilyenkor kezdődik a baj.
Szokatlanul gyorsak és vadak. A tajpánok gondolkodás nélkül megvédik magukat, ha veszélyt éreznek. A legtöbb kígyótól eltérően, amelyek marnak és elmenekülnek, a tajpánok felágaskosnak, és többször egymás után odamarnak.
Vannak emberek, akiket egyetlen támadás során nem kevesebb mint nyolcszor martak meg. A méreg véralvadást okozó hatóanyaga másodpercek alatt leállítja a vérkeringést, míg az idegmérgek lebénítják az izmokat. Ellenanyag nélkül a halál 6 órán belül beállhat.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Világörökségi listán a bagett
A ropogós héjú, hosszúkás francia fehér kenyér, a bagett felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.
Ebben a kápolnában csontok borítják a falakat
A helyi templom temetője a 16. században megtelt, a szerzetesek pedig érdekes ötlettel álltak elő.
Idős, középkori asszony arca elevenedett meg
Tora az 1200-as években született Norvégiában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
