Kígyómarás sorozatban
Léteznek olyan mérgeskígyók, amelyek sokszor egymás után belemarnak az áldozatba. A tajpán karcsú jószág, amelynek impozáns megjelenésével, támadási stratégiájával és marásával évente több száz ember találkozik.
A tajpánoknak két faja van: a kispikkelyű és a parti. A kettő közül a parti tajpánnal gyakrabban lehet találkozni. Észak és Kelet-Ausztrália valamint Dél-Új-Guinea lakója. Több mint 3 méteres hosszúságával a kontinens leghosszabb mérgeskígyója. Kínai eredetű neve annyit jelent, hogy „nagyfőnök”.
A kispikkelyű tajpánt leggyakrabban Queensland délnyugati részén és Ausztrália déli részének gyéren lakott területein látják. Bár nem olyan hosszú, mint a parti, a világ legveszélyesebb mérgeskígyójának tartják. Egyetlen milligramm mérge, azaz egy akkora csepp, mint egy gombostűfej, elegendő ezer egér megöléséhez.
A tajpánok magányos vadászok, és minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elkerüljék az emberrel való találkozást. Nagyon szeretik azonban az egereket és patkányokat, emiatt néha mégis felbukkannak a lakott területeken. Ilyenkor kezdődik a baj.
Szokatlanul gyorsak és vadak. A tajpánok gondolkodás nélkül megvédik magukat, ha veszélyt éreznek. A legtöbb kígyótól eltérően, amelyek marnak és elmenekülnek, a tajpánok felágaskosnak, és többször egymás után odamarnak.
Vannak emberek, akiket egyetlen támadás során nem kevesebb mint nyolcszor martak meg. A méreg véralvadást okozó hatóanyaga másodpercek alatt leállítja a vérkeringést, míg az idegmérgek lebénítják az izmokat. Ellenanyag nélkül a halál 6 órán belül beállhat.
Ókori temetőt találtak Korzikán
A sírok a 3-5. század élénk kereskedelmi kapcsolatairól árulkodnak.
Középkori plagizálókat buktattak le a kutatók
A középkorban nem léteztek szerzői jogok, az írók így előszeretettel idéztek megjelölés nélkül más művekből.
Úgy tűnik, nem teljesen írtak igazat a görög szerzők a himérai csatákról
A szicíliai várost kétszer is megtámadták a karthágóiak az időszámítás előtti 5. században.
Ez volt az ókor leghosszabb vízvezetéke
A Konstantinápolyt ellátó, egykor 426 kilométer hosszú, vízvezetéket a Római Birodalom utolsó időszakában építették. De vajon miként tudták karbantartani?
Maszkos faragványt kapott egy középkori székesegyház
Szent Amphibalus szentélyét 2019-ben, a járványt megelőzően kezdték el felújítani.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
