Piszkos bomba

Mi történne, ha terroristák egy nagyvárosban robbantanának fel egy piszkos bombát? Az amerikai hadsereg programja egy feltételezett piszkos bombarobbanást és annak következményeit mutatja be.
Emberek ezrei nyüzsögnek Portland gyönyörű belvárosának járdáin és utcáin. Egy autóba rejtett bomba radioaktív felhőt juttat a levegőbe egy zsúfolt utcán. A támadásnak a következő évtizedekben pusztító következményei lesznek a városra és lakosaira nézve.
Ez szerencsére csak egy szimuláció, de fontos hogy tisztában legyünk egy valódi piszkos bomba hatásaival. Az első segélyhívás mindössze 15 másodperccel később érkezik. Perceken belül mozgásba lendülnek a város mentőalakulatai. A robbanás után 10 perccel először a tűzoltók érkeznek a helyszínre. Az áldozatokat a közelben megrongálódott épületekből származó por borítja. A tűzoltók hamar rádöbbennek, hogy ez nem egy véletlen robbanás volt. Minden jel egy autóba rejtett pokolgépre utal. Bár a portlandi tűzoltóság soha nem foglalkozott terrortámadással, mégis, az ország többi mentőalakulataihoz hasonlóan kiképezték őket arra, hogy mit kell tenniük ilyen esetben. Egy részük azon dolgozik, hogy eltávolítsák az áldozatokat. Egyikük egy detektorral a lehetséges sugárzást ellenőrzi.
Az autó sebességmérőjéhez hasonlóan a percenkénti jeleket számolja. Minél gyorsabbak a percenkénti jelek, annál magasabb az adott helyen a sugárzásveszély, és annál erősebb a sugárzás forrása.
A terepjáró nem egy szimpla bombát, hanem egy ún. piszkos bombát tartalmazott. A piszkos bomba olyan robbanószerkezet, ami radioaktív anyagot juttat a levegőbe. Ez nem nukleáris bomba, csak egy olyan robbanó-eszköz, ami veszélyes anyagok reakcióit váltja ki.
Portland – forgalmas kereskedelmi kikötőjével és virágzó turizmusával – első számú célpontja lehet egy piszkos bomba támadásnak. A detonáció radioaktív részecskéket juttat a levegőbe, ahol aztán azok megkezdik szövevényes útjukat a városon keresztül. Bonyolult széláramlatok láthatatlan radioaktív folyamokat alkotnak, amelyek Portland város utcáin kavarognak.
Sugárzás
Állandó sugárzásnak vagyunk kitéve. Kozmikus sugaraknak és a földfelszín természetes radioaktivitásának. Ennek egyik legrégebbi és legáltalánosabb mértékegysége a REM, azaz az emberi röntgen ekvivalencia. Ez annak a dózisnak a mértékegysége, amit a sugárzástól kapunk. A háttérsugárzásból származó éves mennyiség 1/3 REM-nek felel meg. Az emberek könnyen ellenállnak ennek az állandó háttérszintnek, nagy mennyiség azonban halált okoz. A robbanás helyszínén a detektor óránkénti 20 REM sugárzási szintet mutat. A helyszínen tartózkodó mentőalakulatok a javasolt éves sugárzási szint négyszeresét kapják, mindössze egy óra alatt.
![]() |
| ![]() |
A 20 REM-es érték természetesen aggodalomra ad okot. Az első mentőcsapat megpróbálja megtenni, amit tud, aztán kivonják őket, és új embereket küldenek a helyükre. Bár a légzőkészülék védelmet nyújthat a belégzésben, nem segít az áthatoló sugárzással szemben, ami a földről, a füstrészecskékből és az elszóródott törmelékből származik. Amíg a radioaktív anyag a levegőben van, a belélegzés veszélye, amikor már a földön van, a tudósok által az úgynevezett földsugárzás-kockázat veszélye áll fenn, ami azt jelenti, hogy az anyag szétterül a talajon és a rajta álló személy folyamatos sugárzásnak van kitéve.
Az áldozatot nemcsak kívülről érheti sugárzás, de lehet, hogy radioaktív részecskéket lélegez be, vagy nyel le. Minél hosszabb ideig maradnak ezek a radioaktív részecskék a szervezetben, annál magasabb a sugárzási dózis. 50 és 100 REM érték között jellemző az émelygés, de fokozatosan javul az állapot és az életben maradás esélye meglehetősen magas. Ha valaki 500 REM értéknyi sugárzást kap, annak az esélye, hogy több mint egy hétig életben marad egyre csökken, és ha valaki több mint ezer REM, mondjuk, ötezer REM sugárzást kap, órákon belül cselekvésképtelenné válik. Harminc perccel a robbanás után a radioaktív részecskéket szállító porfelhő ténylegesen beszennyezett több ezer embert. Ha a felhő az emberek felett van, a földreesés előtt általában felhősugárzásnak hívják, amely képes arra, hogy radioaktív anyagot hordozzon a földön álló tömeg felett. És nem ez a legrosszabb az egészben. A radioaktív anyagot szállítja a szél, aztán lerakódik a földre, akár a robbanástól komoly távolságra is. Bárhol ér földet, radioaktív szennyeződést okoz. Portland belvárosában és az azon túli területeken is szétszórtan, véletlenszerű „forró pontok” jönnek létre, ahol nagyon magas a sugárzás szintje.
Mentés
A ruházat eltávolítása az első dolog, amit egy sérült ellátása során tesznek. Ezt meg kell tenni, hogy a szennyezés továbbterjedését csökkentsék, ne szennyezzék a kórházakat és a mentőautókat. Szélirányban a robbanás helyszínétől a tűzoltók felállítanak egy sugárzásmentesítő sátrat, ahol a külső szennyezést távolítják el: radioaktív részecskéket a ruházatról, a bőrről és a hajról. A nem súlyosan sérült áldozatoknak várniuk kell a sorukra. Biztosítani kell, hogy a potenciálisan leginkább beszennyezett embereket, akiket szennyezett por és füst borított, a legszigorúbb tisztítási technikával kezeljék. Nekik valószínűleg teljes vizes-tisztításra van szükségük. A vizes-tisztítás azt jelenti, hogy az ember levetkőzik, ruháit egy zsákba elzárja, és lezuhanyozik. Ez majdnem az összes felszíni radioaktív szennyeződést eltávolítja. A tisztítási folyamat nem a dörzsölésről szól. Vigyázni kell, nehogy a bőr horzsolódjon, ha ugyanis megsérül, akkor tulajdonképpen radioaktív anyagot juttatunk a testünkbe.
40 perccel a piszkos bomba felrobbanása után Portland városában káosz van. Sokan nem várnak utasításra, hanem a saját fejük után mennek. A mobilhálózatok túlterheltek. A helyi, állami és szövetségi tisztviselőknek el kell mondaniuk az embereknek, hogy mik a valós, lehetséges következmények és, hogy egy átlagembernek nincs lehetősége a sugárzást mérni, így nem tudhatja, hogy biztonságban van-e, vagy sem. Az állami hatóságok még nem tudják, hogy milyen messze terjedt el, és mennyire erős a sugárzás. Amíg ezt kiderítik, azt javasolják Portland lakóinak, hogy maradjanak otthon, és csukják be az ablakokat. Ami kint van, az kint van, ami meg bent, azt tisztán és radioaktív szennyezéstől mentesen akarjuk tartani.