Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Kultúra

A jövő tengeralattjárója

National Geographic Magyarország

A hadászati tengeralattjárók jövője a USS Virginia. A legkorszerűbb technikával szerelték fel, hogy odalopózzon a parthoz, és kifülelje az ellenséget, készen arra, hogy lecsapjon.

Elődjét a Sea Wolfot gyors mozgásra, hajók elsüllyesztésére, cirkáló rakéták kilövésére és felderítésre tervezték a hidegháború idején a szovjet haditengerészettel a nyílt óceánon megvívandó csatákhoz. A ’90 es évek elején azonban drámai változásokra került sor a politikában. A Szovjetunió szinte egyik napról a másikra összeomlott. Amerika ősellensége egyszerűen eltűnt.

Mit mennyiért?
A szuperhatalmak költséges fegyverkezési versenye értelmét vesztette. A „szép új világban” lehetővé vált a honvédelmi kiadások csökkentése. A hadsereg valamennyi fegyverneme érezte a megszorításokat, és az olyan tengeralattjárókra, amilyen a Sea Wolf, nem volt többé szükség. Az 1990 es évek végére azonban megjelent az Egyesült Államok új ellensége. A kis terrorista csoportok, és az olyan önkényuralmi rendszerek, amilyen az iraki vagy a szomáliai, a kiadások újragondolására késztették a hadsereget. 1995 ben az amerikai Képviselőház és a Szenátus jóváhagyta az új tengeralattjáró osztály tervezetét. A Haditengerészet azonban szigorú követelményeket állított a terezők elé: az új hajónak rendkívüli felderítő eszközökkel kellett rendelkeznie és pontosan irányíthatónak kellett lennie sekély vízben is. Egy évvel kevesebb idejük volt rá, mint amennyi az első Sea Wolf megépítéséhez kellett, és mindezt 20% kal kisebb összegből kellett kihozni.

Tervezés
Korábban a papíron megtervezett tengeralattjárókról fából készítettek életnagyságú modellt. A Virginia számítógépes tervezése során ezt a lépést kihagyhatták. Az elemek illeszkedése rögtön a képernyőn ellenőrizhető volt. A CATIA nevű szoftver akkor már bevált eszköznek számított: a Boeing alkalmazta repülőgépek hatékony megtervezésére. Az Electric Boat úgy ítélte, hogy egy repülőgép törzse és egy tengeralattjáró között elég sok a hasonlóság.

A következő mérnöki feladat az embereknek szánt tér kialakítása volt. A munkásoknak hely kellett a szereléshez, a tengerészeknek pedig a szolgálatuk ellátásához. A belső tér ellenőrzését a tervezők „Ergo Manre” bízták. Ergo Man egy emberi lény számítógépen megalkotott képe, amely három méretben létezik (170, 180 vagy 190 centiméter magas lehet). Amilyen mozdulatra egy ember képes, azt Ergo Man is utánozni tudja. Valahányszor a környezet kialakítása nem megfelelő, és egy mozdulat akadályba ütközik, Ergo Man egyszerűen pirosra színezi a megfelelő testrészét. Így tudatja a tervezővel, hogy az adott térrész módosításra szorul. A forradalmian új módszer az utólagos átalakítások sokmilliós költségétől kímélte meg a céget.

Az alkalmazkodás érdekében a szuper tengeralattjáró tervezői a moduláris felépítést választották. Úgynevezett nyílt rendszerű felépítést alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a hajó váza jókora üres tereket zár közre. Ezekben helyezhetők el az előre gyártott modulok, például fegyverrendszerek vagy a szonár elemei. Ez a modularitás lehetővé teszi, hogy a jövő Virginia osztályú tengeralattjárói a már meglévő szerkezetbe fogadják a jövőben kifejlesztésre kerülő berendezéseket.

Gyártás
Mint minden tengeralattjáró építése, ez is a leglényegesebb elemmel, a hajótesttel kezdődött. A Virginiának 240 méter mélyre is le kell tudnia merülni, mert az ellenség itt már nehezen talál rá. Ilyen mélységben viszont roppant nyomás uralkodik. A hajótestet ezért nem közönséges acélból készítették. A különleges fém gyártási módja katonai titok. Legyen elég annyi, hogy erős. Rendkívül erős.

Hogyan lehet darabolni az ennyire erős fémet? A vízsugaras vágógép előnye, hogy a megmunkált terület nem hevül fel, így elkerülhető az anyag a hőtágulás vagy olvadás következtében fellépő gyengülése. Az áramló víz 390 millió Pascal nyomást gyakorol a fémre. Ezzel a 30 centiméter vastag acélt is átvágja.

A tengeralattjáró szeme
Amint a USS Virginia elindult első útjára, a kapitány és a legénység hozzáfogott, hogy kipróbálja az alapvető funkciókat. A hajó valamennyi berendezését ellenőrizni kellett. Az orr kúpjában elhelyezett szonárgömb a hajó füleinek szerepét játssza. Víz alatti mikrofonok százai borítják. Az úgynevezett passzív érzékelők feladata, hogy a hajón kívülről érkező valamennyi neszt felfogják. A zavaró belső zajokat vaskos szigetelés szűri ki. A szonárgömb ugyanakkor aktív érzékelésre is alkalmas. Ilyenkor hanghullámokat bocsát ki, és azok visszaverődése alapján alakítja ki a környezet részletes képét.

Az orrban lévő gömbön felül hat oldalsó szonár is működik, mindkét oldalon három. Ezek még teljesebbé teszik a környezetről alkotott képet. A hajó mögötti térrészt holttérnek is hívják. Ezt a területet egy tengeralattjáró tatjából vontatókábellel kibocsátható szonár érzékeli.

Mivel a Virginiát arra tervezték, hogy a partok közelében, sekély vízben tevékenykedjen, valószínű, hogy találkozik az ellenség által a hadihajók távoltartására telepített aknamezőkkel. Az ilyen aknák általában szétszórtan helyezkednek el, és láncokkal vannak lehorgonyozva. Ezért az USS Virginiát a flotta tengeralattjárói közül elsőként az orra alatt és a tornyon elhelyezett, radarokkal szerelték fel. Így tisztábban lát maga elé, és hatékonyabban észleli az aknákat.

Hozzászólások

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket