Extrém gyógyítók

A modern gyógyászat egy kicsit a hitre is alapoz. Tulajdonképpen hiszünk a modern medicinában, hiszünk a tudományban.

– Én azt hiszem, hogy amikor az emberek úgy érzik, hogy ez nem segít vagy nem hatásos, akkor valami másba kell helyezniük a hitüket – mondja MacDonald Christie, a Royal North Shore Hospital addiktológusa, aki szerint a reménytelenül elkeseredett betegek alternatív megoldásokat keresnek, és az átlagemberek néha hátat fordítanak a tudománynak.

Az istennő kultusza
A venezuelai Quivayo hegyvidéki dzsungelében Maria Lionza istennő követői szerint a segítség a megszállottak szájából jön. Az istennő kultusza az őslakos, az európai és az afrikai tradicionális hitvilágban gyökerezik. A hívők egyike Richard Sandoval Bonia, aki dobokat készít. Hangszerei azonban többre képesek a puszta zenénél, mivel Richard másik hivatásának is ezek az eszközei. Richard ugyanis sámán, aki hagyja, hogy a szellemek megszállják a testét.

– Amikor megszáll egy szellem, az olyan, mintha álmodnék. Ő irányítja a testem, én meg csak álmodom tovább – vall a megszállásról.

Dobszó jelzi a hétvégi szertartás kezdetét. Az ütemes ritmus segít abban, hogy Richard transzba essen, feloldódjanak a gátlásai és megnyíljon a testét megszálló szellemek előtt. Egy Maria Lionza papnő, egy banco segít Richardnak, hogy megidézze a szellemeket. Először is rummal locsolja meg a testét. A rum a hiedelem szerint táplálja vagy odacsábítja a szellemeket.

– Ezzel idézzük meg a szellemet. Így lépünk kapcsolatba vele. Tudatjuk vele, hogy előkészítettük a táplálékát, ami segít neki, hogy leszálljon közénk – meséli.

Richard teste rángatózni kezd. A hívők számára ez annak a jele, hogy egy szellem szállta meg. Elharapja a nyelvét, és a szájából sugárban ömlik a vér. Amikor a szellem teljesen megszállja Richardot, az öncsonkítás még drámaibb formát ölt. E gyógyító számára a fájdalomnak lélektani haszna lehet.

– Ha hozzá tudjuk szoktatni magunkat a fájdalom elviseléséhez, akkor ez egyfajta eksztatikus állapothoz vezethet – mondja MacDonald Christie. – A módosult tudatállapot kialakulását az is elősegítheti, ha valaki fájdalmat okoz magának és azt eltűri.

Ez a módosult tudat az egész szertartás kulcsa. A dobolásnak ugyancsak fontos szerep jut. A másodpercenkénti négy és fél ütés théta típusú agyhullámokat generál, amelyek módosult, meditatív tudatállapotot is kísérhetnek. Az illető úgy érezheti, hogy felemelkedik, vagy épp a földbe süllyed, a teste megnő vagy összezsugorodik. Vagy épp hangokat hall, netán éneket, vagy lát valamit. Richard hisz abban, hogy transzállapotában a legendás afrikai vezér, Nagy Kongó szelleme szállja meg, aki hite szerint gyógyító erővel bír. Amit Richard megszállottságnak nevez, a kutatók transzállapotnak hívnak. El lehet jutni ebbe az állapotba, ami azonban nem tudatosulhat bennünk. Olyan, mint egy álom, amelyet nem lehet felidézni, bár az ember tudja, hogy közben nem aludt. Tudja, hogy járt valahol, de nem tudja, hogy hol.

Démonok
Az arizonai Phoenixben Janette Mata egyáltalán nem kételkedik a démonok létezésében. Nap, mint nap együtt él velük. – Ezek a démonok összegyűlnek, és hazugságokat sugallnak, és ha tükörbe nézek, látom, amit mondanak, és ettől hitvány alaknak érzem magam – mondja.

Janette rendezett életet él. Férjével, Gabriellel négy fiút nevelnek. Belül azonban tartósan kaotikus lelkiállapot jellemzi. Depressziótól és az önbecsülés hiányától szenved, amelyeket démoni megszállottságnak tulajdonít. Azt állítja, hogy a démonok majdnem kioltották az életét. Janette régebben pszichiáterekhez is járt a panaszaival, de amikor tünetei nem múltak el, máshol kezdett gyógyulást keresni.

– Felelős vagyok az életemért, és ha én nem törődöm magammal, más nem teszi meg ezt helyettem. Sok démontól kellett megszabadulnom, mire igazán megértettem, hogyan legyek pozitív és bizakodó, mert egyszerűen nem így nőttem fel – vélekedik Janette, aki, hogy megtisztítsa életét a démonoktól, amelyek iskolás kora óta kísértik, egy különös egyházhoz csatlakozott.

Az egyházalapító Bob Larson

A Spirituális Szabadság Egyházát Bob Larson tiszteletes alapította, akinek az ördögűzés a szakterülete. A kezelés drámai, veszélyes és sokak számára tabu. A Biblia beszámol a démoni megszállottságról, amelyet ott az Úr és a Gonosz közötti küzdelemként értelmeznek. A keresztény társadalmakban tradicionálisan félelem övez minden olyan dolgot, amelynek köze van az ördöghöz. Épp emiatt az ördögűzők rendszerint zárt ajtók mögött gyakorolják hivatásukat.

– Az ördögűzés azért tabu, mert félreértelmezik. Évszázadok óta titokként kezelik. Nem beszélnek róla, és természetesen nem űzik a nyilvánosság szeme előtt – állítja Janette.

Az ördögűzők úgy tekintenek magukra, mint Isten eszközeire, akik megszabadítják az embereket a démonoktól. Néhányan akár Isten gyógyító kezét is láthatják az ördögűzésben. Mások szerint azonban ez csak egy rituális előadás, ahol az összes szereplő bevett szokások szerint viselkedik.

Próbatétel
A Fülöp-szigeteken fiatal gyerekeket képeznek arra, hogy hitgyógyászokká váljanak. Egy férfi a vezetőjük. Azt állítja, hogy Istentől kapta a gyógyító képességét. Üveget rágcsál és mérget eszik, hogy bebizonyítsa, ő Isten kiválasztottja. Fiatal követői hasonlóan cselekszenek. Ez a szekta egy erőteljes tabut szeg meg azzal, hogy gyerekek életét teszi kockára, s mindezt a hit nevében. Bár ténykedése furcsának tűnhet a nyugatiak szemében, a Fülöp-szigeteken a szellemvilágba vetett ősi hit segítségével történő gyógyítás megszokott jelenség. Teliholdkor a vezető egy temetői szertartásra viszi fiatal tanítványait, hogy kiengeszteljék a holtak szellemét. Harold pályafutása akkor kezdődött, amikor 12 éves korában lebénult.

– Amikor lebénultam, orvostól orvosig hurcoltak, de nem tudtak segíteni rajtam. Volt azonban egy gyógyító, aki kikezelt a bajból, és azt is megtanította nekem, hogy hogyan gyógyítsak meg másokat. Így hát azóta ezzel foglalkozom – mondja.

A tízéves Angela Alisuag Harold unokahúga és nagybátyja nyomdokaiba szeretne lépni, ezért az „Isten kiválasztottjai” gyülekezet többi tagjával együtt a Pagganap nevű szertartáson vesz részt. Egy fluoreszkáló fénycsövet falatnyi darabkákra törnek. Egy ilyen elhasználódott, fluoreszkáló fénycső belsejére felvitt foszfortartalmú por akár 46 milligramm higanyt is tartalmazhat.

– Hagyományos izzókat is ehetnénk, de a fluoreszkáló sokkal veszélyesebb, mivel a higanytól mérgezést kaphatunk és a szilánkok is komoly sérülést okozhatnak.

A legtöbb szülő elborzadna a szertartás láttán, Angela édesanyja azonban maga is csatlakozik hozzá.

Rituális keresztre feszítés a Fülöp-szigeteken

Sokan úgy tekintenek erre a csoportra, mint ártalmas kultuszra, és Haroldra, mint egy őrült vezetőre. Azonban itt, a Fülöp-szigeteken még csak nem is számítanak rendkívülinek. Ezek a gyülekezetek egyesítik a katolicizmust az őslakos hiedelmekkel és szokásokkal. Egyes csoportok istenimádata egészen szélsőséges formában nyilvánulhat meg. A Fülöp-szigeteki San Pedro Cutudban minden évben előadott keresztre feszítések azt tükrözik, hogy egyesek vallási buzgalmukban milyen messzire hajlandóak elmenni. Számukra a szenvedés a hit végső próbája. Ha valaki igazolni szeretné felkészültségét a sámán-létre, számos rituális próbának kell alávetnie magát vagy tanúsítania kell különleges képességeit. Néhány kultúrában a fájdalom eltűrése is ezek közé tartozhat. Ez arra utal, hogy ez az egyén különbözik tőlünk, hiszen nekünk fájdalmaink lennének, sikoltoznánk, ő meg érzéketlennek tűnik. Teljesen mások, mint mi.

Számos társadalomban tabunak tekintenék az ehhez hasonló cselekedeteket. Ezek a gyermekek azonban egy próbát látnak a méreg elfogyasztásában, amely azt igazolja, hogy valóban Isten kiválasztottjai.