Doni katasztrófa: háborús bűnös harceszközök

Nem csak a katonatiszteket nyilvánította bűnösnek néhány évtizeden át az utókor: a korabeli haditechnikai eszközök is pusztulásra ítéltettek.
Hogy lesz-e ismét Toldink, Botondunk, vagy Turánunk, most az oroszokon múlik.
„A második világháború után nem csak a Donnál harcoló magyarok minősültek a politikai rendszer számára vétkesnek, de azok a harceszközök is, amelyeket használtak. Az ’50-es –’60-as években valóságos géprombolás folyt, hogy a múlt relikviái megsemmisüljenek és mára szinte nem is maradt az országban példány a fronton használt harci járművekből” – mondta el a Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, Dr. Holló József tábornok, hozzátéve, hogy Moszkvától 80 kilométerre, Kubinka városában a hadtörténeti múzeumban vannak Toldi, Botond és Turán típusú magyar harci járművek. Már felvették velük a kapcsolatot, így van remény arra, hogy néhány darabot meg tudjon vásárolni a magyar múzeum.
„Ezek a járművek éppúgy nem bűnösök, ahogyan a katonák sem voltak azok. Érdemes volna bemutatni őket, hiszen a magyar technikatörténet fontos példányai” – vélekedett Holló tábornok.
Bár a doni áttörés és katasztrófa 67 évvel ezelőtt volt, a feldolgozása (mind tudományos, mind lelki értelemben) a mai napig nem ért véget. Néhány évvel ezelőtt egy konferencián valamennyi ott harcoló nemzet (Magyarország, Németország, Olaszország és Oroszország) kutatói előadásokat tartottak, így sikerült összekapcsolni a „front két oldalát”, ami nagyon érdekes tényekkel árnyalta a második világháború történetében sorsdöntőnek tartott csatát.
Az elesettek döntő többsége Oroszországban, a Donnál maradt. Ugyan még mindig kerülnek elő emberi maradványok a szántóföldeken, a katonák nagy részét a Rudkinói temetőben helyezték örök nyugalomra. Ez a temető egyúttal a megemlékezés helye is azokról az ezrekről, akiknek nyomuk veszett 1943. januárjában.
A cikk folytatása és további képek a műemlékem.hu magazinjában.
Kapcsolódó cikk:
Doni katasztrófa: vannak ismeretlen fejezetek