Járólap lehet a király sírköve
Még sohasem folyt teljes régészeti feltárás Vác legrégebbi történeti magjának, a várnak a területén. Egykor székesegyház állt a területen, s ide temették el Szent László bátyját, Géza királyt.
A szakemberek érintetlen sírt nem, sok részletet azonban remélnek a területen.
A Duna felől a várfalon kitárt karú szobor, túloldalt tér, amely Géza király nevét viseli. Többnyire bezárt barokk templom, ferences rendház – lakatok, zárak mindenütt. Ez fogadja ma azokat, akik felkeresik Vác kora középkori városmagját.
„Vitatott, hogy mikor kezdett el ténylegesen működni a hagyomány szerint Szent István által alapított váci püspökség. Egy biztos: a 11. század utolsó harmadára kiemelkedő hellyé vált a terület, hiszen egy királytemetkezésnek is helyet adott” – mondta el a helyszínen Batizi Zoltán, régész, aki több helyen kutatott a városban, mielőtt ideiglenesen szülőhelye, Nagybörzsöny polgármestere lett. Batizi hozzátette, hogy ugyan tervszerűen még nem sikerült feltárni az egykori vár területét, azonban néhány közműépítés alkalmával került elő olyan kőanyag, amely alapján a 11. századi székesegyház helyét jól meg lehet becsülni.
Így az első templom, amely ugyanúgy kelet–nyugati tájolású volt, mint a mai, attól kicsit délebbre állhatott. Elképzelhető, hogy a jelenleg álló épület déli fala megegyezik a korábbi templom északi falával, így annak a hajója a barokk rendház folyosója, illetve belső udvara helyén lehetett.
„Itt, a templom kiemelt helyén nyugodhatott Géza király, ám a sír feltárására már nincs remény” – mondta Batizi Zoltán.
Az 1074-ben trónra emelt, majd 1077-ben meghalt Géza sírja ugyanis alig több mint másfél évszázadig maradt háborítatlan. 1241-ben bevették és elpusztították a várat a tatárok.
A püspöki temetkezések mellett minden bizonnyal feldúlták a királyi sírt is ékszerek, arany után kutatva. A király földi maradványai már ekkor elveszhettek, azonban a sírkő (ha sérülten is) jó eséllyel megmaradt. Ezt egészen a török megjelenéséig őrizhették, s nyilván nagy becsben is tartották. Azonban Vác az oszmán hódítás ideje alatt is sokat szenvedett: a többször feldúlt város gyakran cserélt gazdát. Ekkor veszhetett nyoma a 11. századi királytemetkezés minden emlékének.
„Faragott követ azonban nem dobtak ki ekkortájt, hiszen jó építőanyag volt Így megvan rá az esély, hogy Géza sírkövét beépítették a 18. században épülő ferences templomba, vagy rendházba: járólap, vagy lépcső lett belőle. Ez persze csak teória, ám nem teljesen megalapozatlan” – vélekedett Batizi Zoltán.
A cikk folytatása és más balsorsú magyar királytemetkezések a műemlékem.hu magazinjában.
Több ezer éves nyilat hozott felszínre az olvadás
A szakértők úgy gondolják, hogy a Jotunheimen-hegységben feltárt fegyvert vadászok használták.
A Bakony bércei között
A Veszprém vármegyében, Zirctől úgy 16 kilométerre fekvő Bakonybél igen tekintélyes múlttal büszkélkedhet.
Ritkaságnak számító római kori szarkofág
Sajtótájékoztató keretében ismertették a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének, Hádész Kapujában, római sírépítmény feltárása Nagyvázsony határában címet viselő tudományos projektjének eredményeit.
Érintetlen ókori szarkofágra bukkantak
A római kori lelet nagyjából 1800 éves, és egy nő maradványait őrzi.
Lenyűgöző vándorlás látható éjszaka a tengerekben
Az elmúlt húsz év legizgalmasabb és legszebb magyar anyagai tekinthetők meg a National Geographic Magyarország kiállításán a Nemzeti Múzeumban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
