Kibújik-e Gabi medve?

Február hónaphoz több jeles nap és szokás is kapcsolódik: gyertyaszentelő, balázsolás, farsangolás, jégtörő Mátyás. Emiatt magát a hónapot is nevezték már elődeink „szarvastor”, „jégbontó” vagy épp „böjtelő” havának. Napjaink időjósai inkább „télutónak” nevezik a februárt, és e hónap elején – a hivatalos meteorológiai előrejelzések mellett – mind a mai napig szóba kerül a barlangjából ki- és visszabújó barnamedve.

Az időjósló medve körüli szokás eredete egyesek szerint egyszerűen Jókai Mór nevéhez fűződik, aki egyik regényében tesz említést e megfigyelésről.

Korábban eleink Gyertyaszentelő napján, azaz február 2-án tapasztalható időjárást fontos előrejelzésnek tartották, azaz ha napsütéses idő volt, akkor még sokáig tartott a hideg tél. Erről több mondás is tanúskodik: „ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni”. „inkább a farkas ordítson, minthogy a nap süssön be az ablakon”, „ha fénylik az idő, hideg lészen”, „ha esik a hó, ha fúj a szél, nem tart sokáig a tél”, „gyertyaszentelő hidege, koratavasznak előhírnöke”. De február 5. és 6. is utalt a jó és rossz idő változására: „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja”.

A ma ismert történet szerint, ha február 2-án kijön a medve a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és még 40 napig tart a tél. Ilyenkor szívesen látogatják az állatkerteket a kisgyermekes családok és a média. A mesterséges körülmények között élő nagytestű ragadozók nem vadon élő fajtársaik viselkedését mutatják, hiszen szinte minden állatkertben elmarad a barnamedvék „téli álma”, ez a félig hibernált időszak, amikor táplálékot nem tudnak magukhoz venni az erdők medvéi, ezért az őszi intenzív táplálkozással növesztett zsírrétegből húzzák ki hideg időszakot.

A Miskolci Állatkert 24 éves barnamedvéje, Gabi a miskolciak régi nagy kedvence. Lassan egy éve már, hogy Gabinál észrevehetően megmutatkozik az öregkor, lassúbb a mozgása, élénksége és aktivitása csökkent, és egyértelmű jelei vannak az ízületi megbetegedéseknek. Sőt – talán a gének ereje által – ezen a télen egy téli álomra emlékeztető szokást alakított ki, a reggeli és az esti etetés után elvonul aludni. Emiatt látogatóink sokszor keresik Gabit napközben. Az állatkert munkatársai úgy döntöttek, hogy öreg korára és a szép emlékekre tekintettel Gabit nem teszik ki idén a februári látványosságnak, hagyják kedvére pihenni. Természetesen, akinek szintén szokássá vált a gyertyaszentelő napi állatkert-látogatás és látni szeretné Gabit, általában reggel 9 és délután 4 óra körül van esélye meglesni a kedvesen cammogó barnamedvét.

A medvehívogató népszokásra emlékezve az állatkert a Diósgyőr Rádióval közösen egy újabb rádiósorozatot indít, a 2010. évre áthúzódó CARNIVORE Európai Ragadozókért Kampányhoz kapcsolódva. Az első műsort február 4-én este hallgathatják meg az érdeklődők, amelyben természetesen Gabi medvéről is szó lesz.

Gyertyaszentelő napján templomainkban megszentelték a feldíszített gyertyákat, melyet aztán otthon elzárva őriztek, és utána az év során csak fontos eseményekkor – családtag halála, megbetegedése, húsvét, karácsony, rontás elleni védelem esetén – vették elő és gyújtották meg. (Emellett terméshozó erőt is tulajdonítottak neki, ezért a gyertyával a gyümölcsfákat is megveregették, és mindenféle kórságra vagy bajra gyógyírnek tartották.) A szentelt gyertya Krisztus jelképe, a világ világossága. A római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik e napon. Az ünnep a római birodalomig nyúlik vissza, Jézus templomi bemutatásának napjaként.

Forrás: Miskolci Állatkert és Kultúrpark>>