A levéltári dokumentumok felvetik XII. Pius felelősségét

A brit nemzeti levéltárból előkerült dokumentumok kételyeket ébresztenek arról, hogy XII. Pius pápa felemelte-e szavát a nácik népirtása ellen.
A levéltárban kutatómunkát végző Mario Cereghino és Giuseppe Casarrube történészek az archívumok között egy 1943. október 19-én keltezett táviratra és egy 1944. november 10-én írt levélre bukkantak – számolt be az ANSA olasz hírügynökség. Közülük az egyik arra utal, hogy az egyházfő tudott a magyar zsidók sorsáról.
![]() |
|
A táviratot Harold Tittman küldte, aki akkoriban az Egyesült Államok Szentszék mellé akkreditált küldötte volt, és arról értesítette Washingtont, hogy találkozott a pápával azokban a napokban, amikor a római gettót felszámolták, és az olasz fővárosban élő zsidókat deportálták. A Szentatyát azonban ez láthatóan nem indította meg. Ehelyett a Róma környékén tanyázó „kommunista bandák” jelenléte váltott ki belőle aggodalmat. A katolikus egyházfő arra panaszkodott, hogy nincs elég rendőr a „felelőtlen személyek” erőszakos cselekményeinek a feltartóztatására. Ez arra az időszakra vonatkozott, amikor a németek már kivonultak az olasz fővárosból, de a szövetséges csapatok még nem vonultak be oda.
A „felelőtlen elemek” és a „kommunista bandák” kifejezések alatt a pápa az olasz ellenállást értette.
A másik dokumentumot, 1944. november 10-i keltezéssel D’Arcy Osborne vatikáni brit nagykövet írta Anthony Eden külügyminiszternek.
Azokban a napokban Adolf Eichmann parancsnoksága alatt az SS-különítmények 400 ezer magyar zsidót küldtek a haláltáborokba. Arra a felvetésre, hogy a pápa nyíltan emelje fel a szavát a magyar zsidók elleni bánásmód miatt, XII. Pius azt válaszolta, hogy az oroszok által a lengyelek és a balti népek ellen elkövetett erőszakos cselekmények elítélésén gondolkodik. A pápa azt is közölte, hogy a másik kérdésről nem döntött, és még ha meg is teszi, az elítélés mindenképpen névtelenül fog történni.
Kapcsolódó cikkek: