Hogyan írjunk mesterművet?

A Magvető, az Alexandra, a Jelenkor, az Ulpius, az Élet és Irodalom, a Litera és az Irodalmi Jelen vezető szerkesztőitől tanulhatunk a Magyar Író Akadémia február végén induló mesterkurzusán.
A szerkesztői munkáról, a kiadói döntések hátteréről még azok sem igazán tudnak túl sokat, akiknek írásuk vagy kötetük jelenik meg. Az elutasító levelekben többnyire nem szerepelnek a kifogások, az útmutatások, a szerkesztői ajánlások. Nem tudjuk, hogyan szerkesszük meg a kéziratot, milyen formai követelményeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy már az első kézhezvételkor bizalmat ébresszünk. Mi a kézirat sorsa egy-egy kiadóban? Ki olvassa el először, és ki dönt róla? Milyen szempontokat vesznek figyelembe a könyvkiadók és a lapszerkesztők?
A szépírói mesterkurzusokat indító Magyar Író Akadémia Az írás, ami meg is jelenik című mesterkurzusának célja, hogy azok, akik szépirodalmi szövegeket hoznak létre, tisztában legyenek a kiadók és szerkesztők diktálta formai és tartalmi elvárásokkal, ismerjék a megjelenéshez vezető út minden lépcsőfokát, kapcsolatba kerülhessenek a szövegeikről döntő szerkesztőkkel, illetve betekintést nyerjenek a szerzői jogok, a szerződéskötés gyakorlatába. A részvételt elsősorban azoknak ajánlják, akiknek az asztalfiókjában versek, drámák, novellák vagy akár kész regények kéziratai lapulnak.
Bővebb információk a mesterkurzusról >>>
Telefon: 06 1 266 – 7601
Mobil: 06 20 338 1078
A mesterkurzus témáiból:
Mit tehetünk szerzőként a kéziratunkért a megírás után
Irodalmi folyóiratok rendszere, online és offline megjelenés közti különbségek. Hogyan válasszuk az írásunknak megfelelő lapot, kiadót?
A szerkesztőség, a kiadó megkeresése
A szerkesztő és a szerkesztőség munkatársainak feladatai, tevékenységi területei
A kézirat jellemzői, avagy a közlésre előkészítő munka
![]() |
| ![]() |