Tábornokok a harcmezőn: Kurszk 2. rész

Mivel a harapófogó északi szára tehetetlenné vált, Von Mansteinnek minden stratégiai jártasságát össze kell szednie, hogy meg tudja szorongatni az oroszokat. Váratlan éjszakai támadásokkal tör előre, hogy meglepje az ellenséget. Egy alkalommal az SS elfoglal néhány szovjet tankot, és mélyen behatol az oroszok területére. Amikor találkoznak egy valódi orosz tankcsapattal, megragadják az alkalmat, hogy kihasználják egyik gyengeségüket, amelyet a háború folyamán korábban már felfedeztek. Egy orosz tankcsapatban csak a vezérjárműből lehet rádióüzeneteket továbbítani. Ha kilövik, a többi tank nem tud kommunikálni, hogy összehangolják a következő lépést.

Egyes német tankok naponta 18 orosz tankot is elpusztítanak, a szovjet gyárak azonban könnyedén pótolni tudják a veszteségeket. A németek nincsenek felkészülve ilyen erőltetett menetre. Von Manstein számára az anyagháború, vagyis lehengerlő túlerőben lévő tankok ellen küzdeni a végtelen aknamezőkön, ellenséges lövedékek zivatarában egyszerűen járhatatlan út. Ezért parancsnokaival együtt tudja, hogy addig kell nyomulniuk, amíg át nem törik a szovjet védelem kemény, külső vonalát. Ha ez sikerül, újra olyan csatát vívhatnak, amiben zseniálisak: a blitzkrieg taktikán alapuló manőverek csatáját.

A döntő pillanat
Von Manstein előrenyomulása kényszerítően hat Zsukovra. A Kurszki beszögellés mögött állomásozik a tartalékosokból álló, 400 ezer fős Sztyeppe Front, amely csak az ő parancsára vár. A Sztyeppe Front legfőbb feladata az ellentámadás megindítása volt, amelyet Zsukov arra az időre tartogatott, amikor a német támadás első hullámai elülnek. Most azonban úgy tűnt, a németeknek sikerül az áttörés, ami nagy veszélyekkel jár, és mindenképp meg kell akadályozni. A tartalékosok az orosz védelem utolsó vonalát képviselték. Ha a németek áttörnek rajtuk, szabad az út Kurszk felé.

Forrás: Deutsches Bundesarchiv (German Federal Archive)

Július 12-ének reggelén Zsukov Sztyeppe Frontja Prokhorovkánál fogadja Von Manstein tankjait. Ezzel kezdetét veszi a hadviselés történetének legnagyobb tankcsatája. Az 56 tonnás német Tigrisekkel szemben az oroszok a pehelysúlyú T-34-esekkel támadnak. A könnyebb T-34-es tank fürgébb, amit Zsukov azonnal ki is használ. Zsukov Von Manstein villámháborús taktikáját ellene fordítja: gyors, koncentrált támadást indít. Von Manstein a Tigristankok nagy hatótávolságú ágyúival akarja leszedni a T-34-eseket. Csakhogy Zsukov nem ad neki esélyt távolról harcolni. T-34-eseivel elözönli a Tigriseket, hogy közvetlen közelről tüzelhessenek rájuk. Az ellenfelek egymásba gabalyodnak, mielőtt észrevennék, a németek viszont pontosan az ilyen típusú harcot akarták elkerülni, mivel tankjaik leginkább arra alkalmasak, hogy távolról kilőjék a szovjet tankokat, mielőtt azok bármit tehetnének. Az események nem Von Manstein tervei szerint alakulnak.

Dávid és Góliát
A búzamezők lángolnak, tankok robbannak fel, a páncéltornyok lerepülnek, a legénység menekülni próbál, a gyalogosok zavartan tévelyegnek. A leleményes terveket és stratégiákat elvetik. Von Manstein és Zsukov nem tehetnek mást, minthogy hátralépnek, és nézik, ahogy csapataik ember-ember elleni küzdelemében már-már középkori méreteket ölt az erőszak. Ilyen közelharcban még az áthatolhatatlan Tigristank is sebezhetővé válik. Egyetlen Molotov-koktéllal felszerelt gyalogos katona is képes ártalmatlanítani. A Molotov koktél alapvetően égő rongy, egy palack gázolajba lógatva, amely becsapódáskor felrobban. A szovjet tankvadászok Kurszknál kifinomultabb változatot használtak, amelynek meggyújtása a csata hevében nem vesz el értékes időt. Vettek egy palack gázolajat, gumival besűrítették, és kénsavat adtak hozzá. A tetejére kis tasaknyit ragasztottak egy olyan anyagból, amely a kénsavval érintkezve hevesen égni kezd. Amikor az üveg összetörik, a két anyag találkozik és reakcióba lép egymással. Az oroszok a Molotov koktéljaikkal a tankok motorterével közvetlen összeköttetésben lévő hűtőrácsot célozzák meg. A tank motorjában lévő forró gázolaj könnyen lángra kap, így ez egyszerű, mégis roppant hatékony fegyver.

Ezt teszi egy Molotov koktél…

Végkimenetel
1943. július 12-ének estéje. Az orosz és német csapatok küzdelme már egy hete tart. Prokhorovkánál a tankok titáni összecsapása az emberek és a gépek között is rengeteg áldozatot szed. Mindkét sereg kissé visszavonul, hogy a sebeiket nyalogassák, arra számítva, hogy másnap ott folytatják, ahol abbahagyták. Talán mindkét fél úgy érzi, ő került ki győztesen, és várják, mit tartogat a következő nap. Bár a német csapatok teljesen kimerültek, Von Manstein továbbra is eltökélten készíti fel őket a következő támadásra. Ekkor Hitlertől olyan hírek érkeznek, amelyek megfúrják Von Manstein terveit. A Szövetségesek megszállták Szicíliát, így félő, hogy a németek elveszítik Olaszországot. Hitler tankokat akar átcsoportosítani nyugatra Kurszkból, hogy 2000 kilométerrel távolabb, Olaszország megerősítését szolgálják.

Forrás: Deutsches Bundesarchiv (German Federal Archive)

Von Manstein összeomlik. Elborzadva látja, hogy Hitlert egyre kevésbé érdekli a keleti front, és ahelyett hogy erősítést küldene neki, elvonja a csapatait. Érvelni próbál Hitlernél az offenzíva folytatása mellett. Porosz neveltetéséhez híven határozottan, mégis udvariasan. Végül sikerül kompromisszumot kötniük. Hitler megengedi neki, hogy délen folytassa támadásait, így legalább részleges vereséget mérjen az oroszokra. A kimerült csapatok tovább harcolnak, ám július 17-én Hitler visszarendeli a Második Páncélos Hadosztályt, amely a Prokhorovkai harcok javát lebonyolította. Ezzel a csata véget ér. Mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett. A szovjetek nagyobbat, ám a kurszki csatában, sőt, a teljes keleti fronton megengedhették maguknak a veszteségeket, a németek viszont nem.