Feltámad a legendás lánctalpas

„Összesen 135 darabot gyártottak a Nimródból, Magyarországon ez az egyetlen megmaradt példány” – mondta el a Petőfi-laktanya gépjármű-javító műhelyében Dr. Bonhardt Attila ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattárának igazgatója, hozzátéve, hogy a 40 milliméteres, sorozatlövő ágyúval felszerelt, hat fős személyzettel működő Nimród a második világháború haditechnikájának felbecsülhetetlen értékű emléke.

Maga a műhely is mintha időutazás volna: lánctalpas monstrumok állnak benne (ahogyan az udvaron is), s néhány példány ma is működőképes. A különböző típusok a haditechnika fejlődéséről vallanak, az alig 12 tonnás Nimród eltörpül a műhely sarkában álló, több mint 40 tonnás, 1971 óta gyártott szovjet T-72-es mellett.

„A Nimród korszerű volt a maga korában, azonban bizonyos vonatkozásokban a háború alatt hátrányba került az újabb fejlesztésű páncélosokkal szemben” – fogalmazott Bonhardt Attila.

A svéd licenc alapján gyártott, helyenként módosított magyar páncélvadász páncélozott légvédelmi gépágyút az 1930-as években tervezték, a feladata eredetileg földi és levegőben lévő célpontok megsemmisítése volt.

Különösen a repülőgépek ellen bizonyult hatékonynak: a gyalogsági hadműveleteket kísérte és a 40 milliméteres könnyen mozgatható Bofors légvédelmi gépágyúval ellenőrzés alatt lehetett tartani a légteret. Kezdetben más páncélosok ellen is bevetették, azonban a nagyobb számban 1941-ben hadrendbe állított szovjet T-34-esek páncélzatát már nem tudta áttörni, ezért elsődleges feladata a légvédelem lett.

Többnyire lesállásból vetették be, sorozatlövőként öt lövést adott le gyors egymásutánban. Nyitott felépítménye miatt meglehetősen védtelen volt a kezelőszemélyzet, azonban így is a Magyar Királyi Honvédség egyik legjobban használható járműve volt.

„Ez a Nimród úgy maradhatott meg, hogy elromlott” – tette hozzá az ezredes. A most restaurálás alatt lévő példányt először a Dráva mentén vetették be, majd a románok átállása után a délkeleti országrészbe vezényelték át. 1944 őszén már tervezték a magyar kiugrást a háborúból, ezért Budapestre rendelték, ám ez a példány Kecskemét térségében mozgásképtelenné vált.