Tüskesövény mögé rejtőzött a Stonhenge?

A dél-angliai emlékművédelmet felügyelő kormányhivatal munkatársai két – valószínűleg tüskebokorból álló – 3600 évvel ezelőtt ültethetett sövényfalra vonatkozó bizonyítékot találtak a helyszínen történő felmérés során.

Még nem erősítették meg azt az elképzelést, hogy maga Stongenge a kíváncsiskodó szemek elől volt hivatott elzárni a területet, de ez a régészek fő teóriája. Például az újonnan felfedezett földréteg túl jelentéktelen ahhoz, hogy komoly védelmi szerepet töltött volna be.

„A legjobb elképzelés szerint egyfajta élősövényről lehetett szó”- mondta el David Field, az Angol Örökségvédelmi Hivatal régésze, akinek a munkacsoportja 2009 áprilisában felfedezte a két tájba illeszkedő földhalmot. „Úgy véljük, hogy a sövények egyfajta rácsként állták útját a Stonenenge közepe felé tartóknak” – tette hozzá.

Field állítása szerint az alacsony földből készült védműveket – amelyek mindegyike gyűrűként veszi körül az ismert bronzkori kultikus helyet – csak a szakértő szem veszi észre, és térdre kell ereszkedni ahhoz, hogy lássuk őket.

A régészek növényzet jelenlétére nem találtak fizikai bizonyítékot, de az alacsony domborulatok régebbi sövénykerítés-leletekhez hasonlítanak, melyeket korábbi bekerített területeknél már azonosítottak.

Korai kertészek?
Még nincs elegendő bizonyíték az angolok történelem előtti tájgazdálkodási hagyományra, s Stonehenge idejéből eddig csak erdőgazdálkodásra (fakitermelésre) utaló nyomokat találtak.

„Úgy tűnik, szabvány méretű fákat ültettek és gondoztak, hogy megvédjék az egyenes, távírópózna szerű fákat a sáncépítéshez (cölöpökből készült kerítésekhez)” – vélekedett Field.

Fotó: Jason Hawkes

Ezzel a szemmel nézve, a stonehenge-i növényzetből készült védőfal elég jól kivehető. Field álláspontja szerint tüskebokrokhoz vagy kis fákhoz hasonló növényekről lehetett szó.

„ A múltbéli régészeti kutatások elsősorban magukra a Stonenhenge köveire vonatkoztak, a kövek közötti növényzetet a mai napig senki sem vizsgálta igazán” – jelentette ki a szakember.

A Britsh Archeology március–áprilisi számában megjelent legújabb felfedezés derült égből villámcsapásként hatott – vélekedett Mike Pitt, a magazin szerkesztője, aki maga is régész és Stonehenge-szakértő. A magazin, amely a Brit Régészeti Tanács kiadványa, gyakran jelentet meg új felfedezésekről régészek által írt beszámolókat.

Pitt úgy véli, hogy bár a sövény-teória tökéletesen elfogadható magyarázat, a leleteket még nem dolgozták fel, ezért, amíg ez nem történik meg, nem tudhatjuk igazából, miről is van szó.

Titokzatos földkupac
A 2009. áprilisi tájfelmérés modern felszereléseket használt a kutatásokhoz, például magas felbontású lézeres letapogatót, amely az emberi szemnek láthatatlan formákat is észleli.

„Bármilyen valószínűtlen, 1919 óta ez az első kutatás a műemlék körül. Nem váratlan tehát, hogy többféle dolgot találtunk.” – fogalmazott Pitt.

Fotó: Chris Steele Perkins

Ezek közé tartozik egy ellapított földhalom Stonehenge központjához közel, ami valószínűleg egy sírhely. Stonehenge környéke tele van történelem előtti korokból származó sírhalmokkal, és a szakértők szerint valószínűleg magát a kultikus helyet is temetőként használták elsőként.

A leomlott kövek által részben elrejtett és elfeledett földhalmokat 17. és 19. századi festmények is megörökítették. „Jó esély van arra, hogy történelem előtti korokból származik” – mondta Field, aki úgy véli, hogy a temetői halmoknak vélt leletek az emlékmű legkorábbi, 5000 évvel ezelőtti szakaszából származnak.

„Ha először a halmokat építették meg, akkor Stonegenge ezek köré fókuszálva fejlődhetett” – vélekedett a régész.

Forrás: James Owen/National Geographic

Kapcsolódó cikkek: