Mária, Emőke2021. december 08., szerda
Kultúra

Már a korai ősemberek is meghódították a tengert – veti fel egy felfedezés

National Geographic Magyarország

Egy görög szigeten olyan történelem előtti korból származó kőbaltákat találtak, ami azt valószínűsíti, hogy a Földközi-tenger partvidékén élők százezer évvel korábban szálltak tengerre, mint azt eddig gondoltuk.

Eddig úgy vélték, nem így történtek a dolgok
Két évvel ezelőtt amerikai és görög régészekből álló csoport átfésült egy szurdokot Kréta szigetén, abban a reményben, hogy a 11 ezer évvel ezelőtt a tenger közelében élő és dolgozó tengerészek által használt apró kőszerszámokra bukkannak. Ehelyett, a kutatás közepén Thomas Strasser, a Providence Főiskola régésze és csapata váratlan és lenyűgöző leletet talált: – egy 13 cm hosszú erős kőbaltát.

A helyi kvarc kőzetből durván eszkábált balta az Afrikában és Európa középső részén talált kézibaltákhoz hasonlít, amelyeket 175 ezer évvel ezelőttig használtak őseink.

Krétát úgy 5 millió évemár tenger veszi körül. A balta megtalálása arra enged következtetni, hogy a technológiailag modern emberen – a Homo heidelbergensisen – kívül már évtízezredekkel korábban a jelenleg vélt időpont előtt emberek utaztak a Földközi tengeri szigetek között.

Számos kutató úgy véli, hogy ennek a kornak az embere nem volt képes hajót építeni, vagy a nyílt vízen navigálni. De az új felfedezés arra utal, hogy ezen őseink sokkal kifinomultabban viselkedhettek, mint ahogy az a relatíve egyszerű kőeszközeikből következett volna.

„Meg voltam döbbenve” – mondta el Curtis Runnel, a bostoni egyetem régésze, a paleolitikumi kőeszközök szakétője. „Az a gondolat, hogy ebből a nagyon korai korszakból eszközöket találunk Kréta szigetén legalább annyira volt várható, minthogy iPod-ra lelünk Tutanhamon sírjában.” – tette hozzá.

A dél-görögországi Paleontológiai és Barlangtani Igazgatóság és négy amerikai egyetem közös kutatócsoportja a sziget régészeti feltárása során mégis ezekre a hihetetlen tengeri utazásokra utaló nyomokat találtak. A csapat Kréta észak-nyugati partjai mentén, Plakias városához közel eső területen több mint 30 kézibaltát talált, emellett más, szőlőtermelésben használt kőszerszámokhoz hasonló, a földtani rétegekbe ágyazott eszközöket is.

A baltával megművelt teraszok legfiatalabbja a radiokarbonos kormeghatározás alapján 45 ezer évesnek bizonyult, míg a legrégebbi, kőeszközökkel megművelt teraszok korát 130 ezer évesnek datálják.

Őseink nem vesztek el, ha tengerről volt szó?
A leletek kora meggyőzte a projektet vezető Strassert arról, hogy a korai emberek már több tízezer évvel azelőtt utazgattak a Földközi tengeren, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

„Ezek az emberek igazi tengerészek voltak, nem voltak elveszettek, ha tengerről volt szó” – jelentette ki a szakember.

De vajon meddig tartott a tengeri útjuk? Attól függ, mikor utaztak és honnan indultak. A parti színlőkről készült térképek azt sugallják, hogy a Földközi tenger szintje akkoriban a mostani tengerszintnél 144 méterrel alacsonyabban volt. Törökországból vagy Görögországból az emberek előtt három különböző tengeri út állt nyitva, amelyek 19–24 kilométerre voltak Krétától. Ha a tengerészek Afrikából indultak volna, 200 kilométert kellett volna a nyílt tengeren utazniuk.

Runnel szerint az a tény, hogy több száz kőeszközt találtak kilenc különböző helyszínen, azt jelzi, hogy emberek nagyobb csoportja érkezett ide, hogy fenntartson egy populációt és látható régészeti maradványt hagyjon itt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak egyszer tutajoztak át Krétára.

Izgalmas vita
A Hesperia című szaklapban júniusban publikált új elmélet (Az amerikai klasszikus iskola athéni tanulmányai címmel) igencsak felkavarta az állóvizet.

A kutatók sokáig azt gondolták például, hogy az Afrikából érkező ősi vándorok, mint a Homo erectus és a Homo heidelbergensis – gyalog hagyták el a Afrikát, gyalogosan keltek át a Sínai-fészigeten és aztán a Közel-Keleten.

A krétai felfedezés ugyanakkor teljesen új lehetőségeket vet fel. Bár a régészek ezt megelőzően is találtak korai emberi életre utaló nyomokat Krétán, ezek az új felfedezések – Strasser szerint – az első geológiailag beazonosítható korú leletek. „Valószínűnek látszik, hogy a jövő kutatói is támogatni fogják ezt a kezdeti felfedezést” – fogalmazott a kutató.

 A műholdfelvételen is jól látható Kréta viszonylagos elszigeteltsége: az odautazó ősembereknek az alacsonyabban húzódó tengerszint ellenére legjobb esetben is legalább 20 kilométert kellett hajózniuk.

A műholdfelvételen is jól látható Kréta viszonylagos elszigeteltsége: az odautazó ősembereknek az alacsonyabban húzódó tengerszint ellenére legjobb esetben is legalább 20 kilométert kellett hajózniuk.

Sőt, ez a felfedezés tudományos viták tömegét is elindíthatja.

Ha az ősi emberek át tudtak kelni a Földközi tengeren, Runnel szerint akkor valószínűleg más vizeket is meghódíthattak, mint például a Vörös-tengert vagy az Ádeni-öblöt. Ez viszont azt jelenti, hogy az eddigi feltevésünket – amely szerint Eurázsiába a Közel-Keletről és Indiából érkeztek emberek – újra kell gondolnunk.

Nem meglepő, hogy az új kutatások Krétán már izgalmas vitákat generáltak.

Geoff Bailey, az angliai York Egyetem régésze és az ősi partmenti vándorlások szakértője kézenfekvőnek tartja az ősi tengerészek teóriáját, azonban úgy gondolja, hogy a kutatócsapatnak azokon a helyszíneken kell ásatásokat lefolytatni, ahol ezeket a szerszámokat valójában készítették és használták. Bailey szerint jelenleg a kormeghatározás még nagyon bizonytalan.

A Görögországban nagyméretű kutatásokat végző Katerina Harvati paleantropológus elfogadja azt, hogy a csapat a kvarcból készült tárgyi leletet kézibaltaként azonosítja, de más módon is meg kíván bizonyosodni a leletek koráról.

A Tübingeni Egyetem professzora, Harvati szerint a csapat nagyon jól kezdett, de úgy véi, a kormeghatározássa kapcsolatban további munkálatokra lesz szükség, hogy a leleteket kronológiailag biztosan el tudják helyezni.

További bizonyíték
Jelenleg a legkorábbi – elfogadott – ősi tengeri utazásokra vonatkozó bizonyítékok Ausztráliából származnak.

Ausztrália déli partjait Dél-Ázsiából elérni szándékozó őseink mintegy 50 ezer évvel ezelőtt 970 kilométer hosszan kellett, hogy utazzanak szigetről szigere és legkevesebb 10 tengerszoroson kellett átkelniük. A leghosszabb ilyen tengerszoros 71 kilométerre ível át a nyílt vízen – ez egy akkora nyílt vizes terület, amelyen a Homo sapiens előtt semmilyen nagytestű szárazföldi emlősállatnak nem sikerült átkelnie. Ahhoz, hogy egy ilyen hosszú átkeléshez fogjanak, a tengerészek valószínűleg bambusznádakat kötöztek egymáshoz, hogy elkészítsék egyszerű vízi járműveiket.

Más leletek viszont azt bizonyítják, hogy a tengerjárás ideje sokkal korábbra nyúlik vissza.

Spanyolországban talált többmillió éves emberi maradványok és kőeszközök arra engednek következtetni, hogy az ősi emberszabásúak a veszélyes Giblaltári szoroson keresztül hajóztak be a 19 kilométer messze lévő Marokkóba.

Továbbá az ausztráliai Armidale beli New England Egyetem régésze, Michael Morwood hosszú ideig úgy vélte, a Homo erectus az indonéziai Bali szigetéről a szomszédos Flores-re utazott, ahol az ásatások során 700–800 ezer éves kőeszközöket találtak.

Ha a további kutatások megerősítik, hogy a Krétán talált kőeszközök több mint 130 ezer évesek, a régészek talán közelebbről meg kívánják majd vizsgálni ezeket a feltevéseket. Valószínűleg a régészek az elkövetkező években azt a kérdést vizsgálják majd, hogy miért választották őseink az utazásnak ilyen vakmerő, tengeri módját.

Strasser szerint Kréta esetében a tengeri utazók új tengeri kutatásokhoz szolgáltattak alapot. „Valószínűleg a kiváncsiságuk motiválta őket, és a felfedezés izgalma” – vélekedett a tudós.

Szöveg: Heather Pringle/National Geographic

Kapcsolódó cikkek:

  • Több hullámban vándorolhatott ki az ember őse Afrikából
  • Genetikai ösvény – az emberiség útja 1. rész
  • Az emberiség útja – 2. rész

  • Hozzászólások

    Hatalmas őskori tömegsírt találtak

    Hatalmas őskori tömegsírt találtak

    A francia szakértők a középső kőkor és az újkőkor idejéből származó maradványokat fedeztek fel.

    Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

    Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

    Az ókori város egyes építészeti és művészeti alkotásainak helyreállításához modern technológia készül.

    Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

    Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

    A maradványok a bronz- és a vaskor fordulójára datálhatóak.

    Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

    Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

    A Csimu Királyság az inkák hódításáig a térség nagyhatalma volt.

    Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

    Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

    Az ázsiai ország idén ünnepli modern régészetének századik évfordulóját.

    National Geographic 2021. decemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    11 460 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket