Római fal és kripták a szentély alatt
Nem csak a középkor tárul fel a soproni bencés (másik ismert nevén Kecske-) templom felújítást megelőző régészeti feltárásán: az épület a hajdani Borostyánkő-út mellett áll.
„Római kori falak is előkerültek a Kecske-templom szentélyében folyó ásatásokon: valószínűleg ahhoz az épülethez tartoztak, amelynek néhány falát korábban már azonosították és a burkolaton be is mutatták a Fő téren” – mondta el Veöreös András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugat-dunántúli irodavezető-helyettese. A csaknem kétezer éves épített emlékek felbukkanása nem meglepetés, hiszen itt húzódott a Borostyánkő-út, és itt helyezkedett el Scarbantia központja amelynek több részletét is feltárták már a soproni belvárosban.
A mai bencés templomot egyébként még a ferencesek emelték 1280 körül, miután felépítették a mellette álló kolostorukat. A kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb magyarországi alkotása persze sok átépítést élt meg: hajójának mai boltozása a 15. századból származik, míg belső berendezése barokk kori. A belső egyik legértékesebb darabja az úgynevezett Kapisztrán-szószék, amelyről a néphit szerint igét hirdetett Kapisztrán János ferences szerzetes a török elleni hadjáratra és a nándorfehérvári csatára buzdítva. A templom északi kapuja felett látható köpenyes Madonna kép szintén a 15. században készült.
A Kecske nevet a torony homlokzatán látható alakról nyerte, amely a templom építtetőjére, Geisel (németül kecske) Henrikre utal, hiszen a család címerállata volt.
A templomban ötször tartottak országgyűlést, III. Ferdinánd személyében királyt is koronáztak itt. A ferences rend 1787-es feloszlatását követően üresen állt, majd 1802-ben a bencések kapták meg a kolostorépülettel együtt.
A jelenleg is folyó régészeti feltárásokra a templom rekonstrukciója miatt van szükség. Az épületben ugyanis templom- és rendtörténeti kiállítást, számítógépes interaktív bemutatást, valamint urnatemetőt terveznek. A tulajdonos Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság a csaknem 200 millió forintos beruházás nagyobbik részét pályázaton nyerte el.
A cikk folytatása és képgaléria a templomról és az ásatásról a műemlékem.hu magazinjában.