Mária, Emőke2021. december 08., szerda
Kultúra

Március 15. – egy győztes forradalom

National Geographic Magyarország

Az alábbiakban az eddig kevésbé hangsúlyozott történelmi tényeket tekintjük át.

Sokan gondolják, hogy március 15-én egy elbukott forradalmat ünneplünk. A történelemkönyvek azonban régóta hangsúlyozzák, hogy az 1848. március 15-én kitört polgári forradalom legfőbb törekvései teljesültek. Igaz azonban, hogy a későbbi szabadságharc, a magyar függetlenségi mozgalom vereséget szenvedett 1849-ben.

A polgári forradalom győzött

A polgári forradalom győzelmét mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1848-as eredményeket, vívmányokat még a szabadságharc leverése utáni rémuralom és abszolutista kormányzat sem merte eltörölni. Így a jobbágyok felszabadítása, a közteherviselés és a törvény előtti egyenlőség évtizedes követelése (amelyek a reformkor legfőbb törekvései voltak) 1848. március 15. után megvalósultak.

Az iparszabadsággal párosulva pedig a politikailag legsötétebb 1850-es években, a Bach-korszakban hallatlan ipari és gazdasági fejlődés ment végbe Magyarországon. A fejlődés motorja, akár csak az 1989-es rendszerváltás után, a külföldről beáramló működő tőke. Más kérdés, hogy ebből a magyar (köznemesi) politikai vezetők 1849 után többnyire kimaradtak. A függetlenségi törekvések leverése miatt sokáig a magyar nemesség visszahúzódott a politikai élettől, s csak az 1867-es kiegyezéssel teremtődtek meg a politikai és gazdasági feltételek a harmonikusabb fejlődésre.

„Emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára”

De nézzük, mi történt 1848 márciusában! Március 15. csupán egy a nevezetes napok között, igaz, messze kiemelkedik fontosságával a többi közül. Ugyanakkor a forradalom előszele már korábban megérintette a magyar (politikai) nemzetet: Kossuth Lajos március 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén nagy beszédben követelte az abszolutizmus felszámolását, és belső átalakulást szorgalmazott.

Híres felszólalásában hangzott el a mondat: „emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára”. Kossuth ekkor még csak burkoltan követelte a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független nemzeti kormány megteremtését Magyarországon – írja Hermann Róbert. Kossuth alkotmányt is követelt a Habsburg-birodalom örökös tartományainak, az osztrák és a cseh régióknak is.

Széchenyi diktátor akart lenni

Kossuth felirati javaslatot terjesztett elő, a liberális, ellenzéki többségű alsótábla a felirati javaslatot elfogadta, s március 8-án felhívta a főrendeket a felirat azonnali tárgyalására. A konzervatív főrendek azonban a tárgyalás elodázására törekedtek.

E napon, nyolcadikán Bécsben tanácskozás folyt, amelyen Széchenyi azt javasolta, hogy a király nevezze ki őt teljhatalmú királyi biztossá, és rendelje alá az országban tartózkodó hadsereget is! A diktátori jogosítványokat követelő, a radikálisokat megfékezni akaró Széchenyi javaslatát azonban a bécsi udvar nem fogadta el.

A kokárdáról
A kokárda színei a nemzeti színű szalag meghajlításából adódnak. Az eredeti szabály szerint a színek belülről kifelé olvasandók. A magyar kokárdában tehát kívülre kerülne a zöld. De már 1848 márciusában is használatos volt mindkét mód. Mondhatjuk, hogy a történelmi hagyomány miatt a magyar kokárdán az eredeti, Franciaországból származtatható szabályokkal ellentétben a piros van kívül és a zöld belül. Katona József a kokárdáról így szól előadásában: „… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. Az olasz kokárda amit mi hordunk, mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának.”

Az előadás szövege itt olvasható>>.

A fiatal Magyarország – a márciusi ifjak

Pesten március hetedikén közölték a lapok Kossuth március harmadikai pozsonyi beszédének szövegét. Kossuth javaslata után az Ellenzéki Körhöz fordult, hogy a legfontosabb követeléseket petíció formájában terjessze az országgyűlés elé. Az Ellenzéki Kör vezetői tudták, hogy ilyen petíciónak csak akkor van értelme, ha azt a Fiatal Magyarország hívei támogatják. De mi is volt ez a Fiatal Magyarország mozgalom? Olyan ifjakat tömörített, akik a legradikálisabb változásokat követelték: ha mai szóhasználattal élnénk, akkor baloldaliaknak is nevezhetnénk őket.

Amikor 1847 nyarán csatlakozott hozzájuk, Petőfi Sándor így jellemezte ezt a csoportosulást: „A Fiatal Magyarországhoz mindazokat számítom, kik valódi szabadelvűek, nem szűkkeblűek, merészek, nagyot akarók”, s olyan Magyarországot szeretnének, „mely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni”. A csoport tagjai közé tartozott Jókai Mór, Vasvári Pál és Irinyi József, aki a 12 pontot fogalmazta. (Irinyivel együttműködött testvére, János, a gyufa feltalálója is.)

Népgyűlésre készültek

1848. március 9-én felkérték az ifjakat a Kossuth javaslatát támogató petíció elkészítésére. Petőfiék elfogadták a megbízatást, s ekkor határozták el, hogy március 19-én népgyűlést tartanak majd a Rákoson, s itt elfogadtatják követeléseiket, mert a József-napi vásárra nagy tömeg, több ezer paraszt jön majd össze.

Március 11-én Irinyi József irányításával megfogalmazták a 12 pontot, amely a radikális ifjak felfogásának megfelelően a sajtószabadság megvalósítását, felelős minisztériumot, évenkénti országgyűlést Pesten, törvény előtti egyenlőséget, nemzetőrséget, közteherviselést, az úrbéri terhek megszüntetését, esküdtszéket, nemzeti bankot, magyar nemzeti hadsereget, a politikai foglyok szabadon bocsátását és az Erdéllyel való uniót követelte. Ugyanaznap Petőfi megírta a „Dicsőséges nagyurak” című versét, melyet kéziratban terjesztettek, s mely a Rákoson állomásozó nagyszámú parasztsereg rémhírével együtt érkezett meg Pozsonyba.

Órákkal a forradalom előtt

Március 13-án a nádornál tartott kormánypárti értekezleten a bécsi forradalom hírére elhatározták, hogy Kossuth és Batthyány segítségét kérik a rend fenntartására. Március 14-én reggel azonban már elterjedt Pozsonyban is a bécsi forradalom híre. Kossuth a március harmadikai javaslatát a polgári átalakulás teljes programjává fejlesztette tovább. A főrendi tábla és a nádor vita nélkül fogadta el a javaslatot.

A javaslat elfogadása után az országgyűlési ifjúság este fáklyás zenét adott Kossuth tiszteletére, aki ekkor Batthyányt leendő miniszterelnökként mutatta be. 1848. március 15-én reggel az országgyűlési küldöttség Bécsbe indulása előtti kerületi ülésén a rendek elfogadták az általános közteherviselést, az úrbéri viszonyok eltörlését állami kárpótlással. Azt akarták, hogy a király nevezze ki a felelős minisztériumot. Március 15-én reggel tehát a rendek újabb döntő lépéssel haladtak előre, s ezzel egyidőben tört ki Pesten a forradalom.

Az országgyűlés felismerte a közhangulat változását és a bécsi forradalom jelentőségét. Tudták, hogy Pesten forr a levegő. Március 14-én a pesti Pilvaxba megérkezett a bécsi forradalom győzelmének híre. Erre a fiatalok elhatározták magukat a forradalmi fellépésre, jóllehet korábban még március 19-ét jelölték meg akciójuk időpontjaként.

Március tizenötödike

Innentől kezdve az események jól ismertek: március 15-én reggel a Pilvaxban Jókai felolvasta a 12 pontot tartalmazó kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. Az ifjak a szakadó esőben az egyetemre vonultak, először az orvosi karra, majd a mérnökök és jogászok következtek. Ezután a szaporodó tömegnek a Landerer-Heckenast nyomdában cenzúrázatlanul kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt.

Délután háromkor majd tízezer ember jelenlétében a Nemzeti Múzeum előtti népgyűlésen bizottságot választottak, hogy az a városi tanáccsal elfogadtassa a 12 pontot. A városi tanács azt a tömeg nyomására elfogadta, majd megválasztották a közbátorsági bizottmányt, melybe Petőfi, Vasvári, Irinyi József, Klauzál Gábor és Nyáry Pál mellett jobbára a városi tanács tagjai, köztük Rottenbiller Lipót, kerültek be.

A húszezresre dagadó tömeg ezután a helytartótanácshoz vonult (amely „reszketni méltóztatott”). A tömeg és vezetői elfogadtatták a 12 pontot, eltöröltették a cenzúrát, és kiszabadította börtönéből Táncsics Mihályt, akit Népkönyv című munkájáért börtönöztek be 1847-ben. (Táncsics Mihály ennek a napnak az emlékére változtatta meg a nevét Stancsicsról.)

Győzött a forradalom

Éjjel ülésezett Rottenbiller Lipót alpolgármester elnöklete alatt a Pest városi Rendre Ügyelő Választmány, s kiáltványban közölte a nap eseményeit. Egy másik hirdetményben pedig bejelentette a nemzetőrség szervezésének megkezdését. Pesten ezzel győzött a forradalom.

Március 17-ére már országszerte elterjedt a pesti megmozdulások híre, s a vidék mindenhol csatlakozott a forradalomhoz. Sok helyen közbátorsági bizottmányokat alapítottak, megkezdték a nemzetőrség szervezését. E napon kapott felkérést Batthyány Lajos gróf az első felelős magyar kormány megalakítására is, miután miniszterelnökké nevezte ki őt a nádor.

Hozzászólások

Hatalmas őskori tömegsírt találtak

Hatalmas őskori tömegsírt találtak

A francia szakértők a középső kőkor és az újkőkor idejéből származó maradványokat fedeztek fel.

Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

Az ókori város egyes építészeti és művészeti alkotásainak helyreállításához modern technológia készül.

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

A maradványok a bronz- és a vaskor fordulójára datálhatóak.

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

A Csimu Királyság az inkák hódításáig a térség nagyhatalma volt.

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Az ázsiai ország idén ünnepli modern régészetének századik évfordulóját.

National Geographic 2021. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 460 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket