Pusztulás szélén a zseniális konstruktőr emléke
A legendás T-modell tervezőjének egyedülálló emléke található Makón egy épület falán: igaz, tán nem sokáig: megállíthatatlanul pusztulnak az egykori Ford márkakereskedés falképei.
„Többször reménykedtünk már, tavaly év elején a Forddal való tárgyalásban bíztunk, de csalódnunk kellett: úgy tűnik, senkit sem érdekel a páratlan falképek sorsa” – mondta el Horváth Zoltán, a Makói Oktatási Központ igazgatója. „Pedig akár az autókedvelők zarándokhelye, egy kis múzeum is lehetne az egykori márkakereskedésből, amelynek egy része jelenleg szőnyegáruházként üzemel, hiszen a tulajdonos támogatja a terveinket. Ám éppen a legértékesebb emlék, a homlokzati falképek restaurálására nem találunk forrást, így azok lassan leperegnek a ház faláról” – tette hozzá.
A falképeket 1922-ben a korabeli marketing részeként festették fel a márkakereskedés falára, s mi mást is ábrázolnának, mint az autógyár akkori modelljeit. A kereskedést Galamb József nyitotta meg testvére, Lajos számára – a konstruktőr ugyanis makói parasztcsaládból származott. 1881-ben látta meg a napvilágot, s ügyvédként dolgozó bátyja segítségével folytatta tanulmányait. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában egyik kedvenc tanára Csonka Ferenc volt, akinek testvére, János Bánki Donáttal közösen találta fel a porlasztót. Az iskola elvégzése után Galamb József műszaki rajzolóként dolgozott, katonaidejét pedig a haditengerészetnél töltötte – itt ismerkedett össze Horthy Miklóssal, a leendő kormányzóval.
Ezután egy ösztöndíjjal Németországba utazott tanulni. Innen már jó ideig nem tért vissza Magyarországra, mert Frankfurtban (ahol az Adler autógyárnál dolgozott) elhatározta, hogy mindenképpen látnia kell az 1904-es Autókiállítást az Egyesült Államokban. Amerikában a St. Louis-i kiállítás megtekintése után egyre nyugatabbra utazott, sokféle munkát elvállalt, közben pedig megtanulta az angol nyelvet. Végül 1905-ben belépett a Ford Motor Company-ba, ahol elsőként az N-modell betegeskedő hűtőrendszerét dolgozta át. A sikeres tervezés pedig meghozta számára a főkonstruktőri beosztást.
Igazán azonban a T-modellel írta be a nevét az autógyártás történetébe. A Farkas Jenővel és Childe Wills-szel közösen jegyzett konstrukcióban olyan műszaki újdonságok voltak, mint a bolygóműves váltó, amely a mai napig az autótervezés egyik alapja. Az olcsón előállítható és így nagy tömegekhez eljutó kocsi a 20. század egyik legendás autója – ám igazi népautó akkor lett belőle, amikor Galamb József 1913-ban kitalálta a futószalagon történő gyártást. 1915-ben részt vett a Fordson traktor megalkotásában, amely az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű volt.
„Galamb József nem csupán egy márkakereskedést akart nyitni Makón, az igazi terve a magyar autógyártás megteremtése volt” – jelentette ki Horváth Zoltán.
A cikk folytatása a műemlékem.hu magazinjában.
Kapcsolódó cikk:
Az igazi magyar autó: megmenekül az első márkakereskedés?
Föld alatti struktúrákat találtak Egyiptomban
A kutatók két nagy ciszternát tártak fel az ókori Derhisz feltételezett területén.
Gyönyörű aranykincseket rejtett két kripta
A kutatók egy, a Krímen található lelőhelyen végeztek feltárást.
Ókori leleteket rejtett egy lakatlan sziget
A kutatók két ciprusi helyszínen végeztek feltárást.
Búvárok bukkantak viking kori kardra
Elképzelhető, hogy a fegyver egy folyón való átkelés vagy egy összecsapás során került a folyóba.
Így bukott el a világ egyik első kormányzata
A kutatók egy ókori mezopotámiai lelőhely tárgyait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
