Afrika árvái és halott magzatai

Az abortusz egyike azon témáknak Nigériában, amelyről egyáltalán nem ildomos beszélni: a BBC News megkeresésére egyetlen nigériai nő sem volta hajlandó személyes interjút adni, mindössze arra vállalkoztak páran, hogy nevük feltüntetése nélkül, írásban válaszoljanak az angol riporterek kérdéseire. Családjuk, sőt gyakran partnerük sem tudott arról, hogy terhesek voltak, arról pedig, hogy elvetették a magzatot végképp nem, mivel Nigériában törvényileg tiltott az abortusz.

Tiltott és drága
Az amerikai Guttmacher Intézet legutóbbi jelentése szerint ennek ellenére évente körülbelül 750 ezer terhességmegszakítást hajtanak végre az afrikai országban, amelynek legalább 60 százaléka higiéniailag és orvosilag is igencsak kifogásolható, tisztátalan módon történik. Az intézet munkatársai szerint legalább 450 ezerre tehető azon eljárások száma, amely nem számít biztonságosnak, ráadásul hihetetlen fájdalmakat is okoz a nőknek. A hagyományos kuruzslók vagy éppen a terhes nő által végrehajtott abortusz leggyakrabban éles tárgy segítségével történik, de az sem ritka, hogy mérgező vegyi anyagok befecskendezésével szakítják meg a terhességet.

Az orvosi vizsgát nem végzett amatőr „vállalkozók” mindössze 4 dollárt kérnek egy ilyen gyors, ám nem éppen fájdalommentes műtétért. A klinikán végzett, hivatalos abortusz ugyanakkor 169 dollárba kerül, ám ezt is csak akkor lehet végrehajtani, ha – megkerülve a törvényeket – előbb egy tabletta segítségével belső vérzést indítanak el a méhben, majd egy hivatalos grémium veszélyesnek nyilvánítja a várandósságot az anya életére nézve. Ez utóbbi eset ugyanis kivételt jelent a szigorú törvények alól: amennyiben az anya élete veszélyben forog, úgy törvényesen is végre lehet hajtani terhességmegszakítást.

Persze vannak, akik szerint a törvényi tilalom nem sokat számít: ha engedélyezett lenne, akkor sem fordulnának sokkal többen orvosokhoz, mivel a kórházi műtét túl drága, ráadásul az északi muzulmán részeken ugyanúgy kitagadná őket családjuk, ahogy a keresztény déli részeken. A házasságon kívüli terhesség, vagy annak megszakítása közös kulturális tabu a vallásilag kettéosztott országban.

Rideg árvaházban sem jobb
Egy másik afrikai országban a nem kívánt terhesség szintén komoly problémákat jelent. Szudánban azonban a teherbe esett nők jelentős része megszüli gyermekét, hogy közvetlenül azután egy árvaházba adja a csecsemőt. Csakhogy az árvaházak még a dickensi regényekbe illő árvaházakon is túltesznek gyakran – olvasható a The New York Times riportjában. A kegyetlen körülmények között gyakran némán felnövő, rideg felügyelőkkel körülvett gyerekek java része bele is hal a bánásmódba.

Igaz, a legutóbbi időkben némi változás mégiscsak beállt az árva gyerekek helyzetében: 2004 óta némileg könnyebb örökbe fogadni gyereket az iszlám törvények szerint működő országban. Korábban csak azon árvákat lehetett örökbe fogadni, akikről tudni lehetett, hogy meghaltak szüleik. Azok azonban, akiknek nem ismerték a szüleiket, magyarán nem tudták róluk, hogy élnek-e vagy meghaltak, nem kerülhettek családhoz, mivel a társadalmi hagyományok szerint a szülők bűne – amennyiben házasságon kívüli gyerekről van szó – a gyerekre is átszáll.

Bár a törvényi akadályokat megszűntették, az árvaházból befogadott gyerekek az iszlám előírásai szerint mégsem azonos jogúak a vér szerinti gyerekekkel: nem örökölhetnek, 18 éves korukat betöltve pedig az örökbe fogadott fiúk anyjukat csak akkor láthatják, ha az eltakarja arcát. Idegenek (nem szudániak) egyáltalán nem fogadhatják be őket.