Óbuda: megelevenített eltűnt középkor
Óbuda középkora szinte nyom nélkül pusztult el, a korábbi ásatási eredmények és leletek alapján azonban három impozáns gótikus épületét is sikerült újrarajzolni.
„Ugyan a mai Óbuda területén nagyon kevés középkori maradványt találhatunk, az eddigi felmérések és a korabeli dokumentumok alapján három gótikus épületét is sikerült számítógéppel megrajzolni Schunk Szabolcs közreműködésével” – mondta el Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze. A szakember hozzátette, hogy a mára szinte teljességgel elveszett királyi-királynői központ mintegy másfél évszázadon át töltött be fontos szerepet a magyar történelemben, szinte az ország egykori fővárosának tekinthető.
Óbuda egykori várának töredékes maradványai ma is megtalálhatók a kerületi plébánia alatt. A gótikus erődítményt II. András kezdte el építtetni, a munkát fia, IV. Béla folytatta. A tatárjárás során valószínűleg erősen megsérült az vár (ahogyan az összes, a mai Óbuda területén álló épület), így a 14. században I. Károly felesége, (Piast) Erzsébet idején épült újjá, s a király halálától fogva királynéi várkastély volt. Bár politikai szempontból az 1242 után mindinkább kiépülő Buda (a budai várhegyen) fokozatosan háttérbe szorította, az Anjou-uralkodók idején mindenképpen fontos királyi helyszín volt (I. Károlynak több konfliktusa is volt a várhegyi budai polgárokkal, megesett, uralkodása elején be sem engedték a várba és a városba).
„A két másik számítógéppel rekonstruált épület Piast Erzsébethez köthető” – mondta Buzás Gergely. A lengyel származású (bár magyar gyökerekkel is bíró, hiszen anyai dédapja IV. Béla volt) királyné férje, Károly halála után nem vonult kolostorba, hanem fia, I. (Nagy) Lajos mellett – tőle kapta meg birtokul Óbudát 1343-ban – komoly politikai szerepet kapott egészen 1380-ban bekövetkezett haláláig. Éppen Óbudán, az általa alapított klarissza rendi kolostor Krisztus Teste-kápolnájában temették el a források szerint – sajnos ez az épület is a földdel vált egyenlővé napjainkra, csupán az alapfalai láthatók a Mókus utcai iskolánál. Az elveszett kolostorhoz háromhajós gótikus templomot építtetett – ennek ereklyetartó szobrokkal díszített házioltárát a New Yorki Metropolitan Múzeumban őrzik.
Szintén Erzsébet királyné alapította a Mária-templomot, amely szinte nyom nélkül tűnt el, alapfalainak is csupán töredékeit sikerült feltárni a mai Fő téren. Mátyás korában még Ranzanus olasz püspök elragadtatással írt a hatalmas templomról.
„Az óbudai gótika a török megérkezésével pusztult el, bár például a vár falai még a 17. századig álltak” – tette hozzá Buzás Gergely, akinek virtuális rekonstrukcióit a napokban mutatták be az Óbudai Múzeum „Lengyel hercegnő – Magyar királyné (Piast Erzsébet és kora) című kiállításán.
Óbuda, ahogy még sosem látta: virtuális rekonstrukciók az elpusztult gótikus épületekről a műemlékem.hu magazinjában.
Mire jó a sci-fi irodalom?
Annak ellenére ritkák a sci-fi könyvek az iskolai tananyagban, hogy a segítségükkel a gyerekek könnyebben megértik a tudományt.
Viking leleteket talált egy család a kertjében
A család egy elveszett ékszert keresve bukkant az 1200 éves tárgyakra.
A templom egerétől a macskaajtóig
A macskák a házból ki-be közlekedése nem új keletű dolog, de vajon hol lehetnek a legrégebbi macskaajtók?
Több ezer éves lábbeliket találtak
A szandálok egy spanyolországi barlangból kerültek elő más leletekkel együtt.
Rejtett kamrákra bukkantak egy egyiptomi piramisban
A piramis Szahuré fáraó számára épült, a struktúra sajnos sokat sérült az idők során.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
