Látogatóbarát lesz Sirok sziklavára
350 millió forintos uniós támogatásból valósul meg a siroki vár fejlesztésének és hasznosításának első üteme. A munkálatok elindításáról ma tartanak sajtótájékoztatót a helyszínen.
A jelenlegi romantikájából talán veszít, ám a fejlesztésnek hála, mindenképpen komfortosabb lesz a siroki vár a közeljövőben. „Az első ütem az alsóvár területére terjed ki” – mondta el Varga Kálmán, a várat kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. „Tereprendezés lesz majd a ma még buckás várudvaron, az üregeket egybenyitjuk, így nem csak kézművesműhelyek, illetve kávézó, hanem egy vármúzeum is helyet kap a falakon belül.” – tette hozzá.
A felsővárat egyelőre nem érinti a fejlesztés, már csak azért sem, mert ennek még a feltárása sem történt meg. Így akármennyire is furcsa, de a talán legromantikusabb magyarországi erődítményként ismert siroki sziklavár régészeti szempontból is tartogathat a jövőben meglepetéseket.
Ami biztos a vár múltjából, hogy (valószínűleg korábbi alapokon) a tatárjárás után, a 13. század második felében kezdték el építeni, első okleveles említése 1267-ből származik. Az első építtető Bodon-család után Csák Máté birtokába került, majd I. Károly katonái foglalták el, így királyi birtok lett. 1372-ben Károly fia, I. (Nagy) Lajos elzálogosította a hevesi ispánnak, Domoszlói Miklósnak. Hamarosan a Tari-család lett a vár ura, majd egy évszázad múlva az Országh-családé lett.
A 16. század második felében, Eger sikertelen török ostroma után megnőtt a siroki vár katonai jelentősége, hiszen elővárrá vált. Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyás alsóvárat, ám Eger eleste után 1596-ban harc nélkül feladták. A török korszakban a vár tovább épült a környékbeli templomok köveiből – ha figyelmesen szemléljük a bástyákat, ma is láthatunk ezekből származó kőfaragványokat.
90 évvel később a törökök nagy valószínűséggel szintén harc nélkül adták fel a várat, ám a falak sorsát hamarosan a Rákóczi-szabadságharc pecsételte meg: 1713-ban falai egy részét felrobbantották, megsérült a pince- és kazamata-rendszere is.
„Nem csak a várat, de a falu tájházát is érinti a fejlesztés” – nyilatkozta a település polgármestere, Lakatos István. Itt kap helyett ugyanis az információs központ és vár-játszótér is épül a hátsó kertben. Rekonstruálnak egy fából készült csűrt is, amelyben rendezvényeket szerveznek majd.
Alkonyat a siroki várban: képgaléria a műemlékem.hu magazinjában.
Harcosok több ezer éves sírjaira bukkantak
A maradványok a harangedényes kultúrához köthetőek.
Ősi lábnyomokat találtak Pompejinél
A Vezúv már a hírhedt, ókori kitörés előtt is megnehezítette a helyiek életét.
Megtalálták az indoeurópai nyelvek hiányzó láncszemét
Magyar szakértők részvételével zajlott átfogó vizsgálat.
Feltárás kezdődik a szegedi Dóm téren
A téren korábban még nem végeztek átfogó feltárást.
Avar kori családfákat tártak fel
A kutatók két ausztriai lelőhely maradványait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
