Legalább már útlevél nem kell a magyar várba
A somoskői vár akár a jelképe is lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el.
Persze annak is örülhetünk, hogy maga a település magyar terület, hiszen Trianonban 1920-ban úgy húzták meg az új határt, hogy a falut is Csehszlovákiához csatolták. Két évvel később ugyan sikerült Somoskőt a magyar államnak a tárgyalásokon visszaszereznie, ám a vár maradt a határ túloldalán. Az első bécsi döntéssel (a Felvidék egy részével együtt) visszakerült Magyarországhoz, ám a második világháború után végleg csehszlovák, majd szlovák állami tulajdon lett.
„A vár régészeti kutatása még várat magára, csupán a geodéziai felmérés történt meg” – mondta el a helyszínen Holles Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. nyugalmazott ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az eddigi legnagyobb beavatkozásra a hetvenes években került sor Krúdy Gábor művészettörténész irányításával, amikor az egyik körbástya (valószínűleg eredetileg három lehetett) lefedést, sisakot kapott. A megoldást ugyan sokan vitatták, azonban így legalább nem ázik és pusztul tovább a várnak az a része.
A somoskői vár építéséhez helyi monda fűződik: eszerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király a völgyön átvonulva megígérte a helybélieknek, hogy várat építenek majd a magaslaton.
Akár igaz a történet, akár nem, el kellett telnie néhány évtizednek, mire a várat a 13–14. század fordulóján valóban felépítette a Kacsics nemzetség. Csák Máté, később Széchenyi Tamás, majd az Országh-, aztán a Losonczy-család birtokába került. A törökök csak 1576-ban foglalták el Ali bég vezetésével, amikor az északabbra fekvő Fülek (amelynek Somoskő az elővára volt) már több mint két évtizede szandzsák székhely volt.
A törökök azonban nem sokáig maradtak a somoskői vár urai: 1596-ban a helyőrség csata nélkül feladta a várat, amely eztán már magyar kézen maradt, Forgách Zsigmond birtoka lett. A 16. század első felében jelentősen átépítették, megerősítették (ekkor építették a hatalmas ágyútornyokat), ám 1682-ben portyázó csapatok felgyújtották. A Rákóczi-szabadságharcban nagyobb szerepet nem kapott, ám az osztrák hadvezetés lerombolásra ítélte. Végül nem robbantották fel, hanem „csak” ismét felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe nem volt, szabadon pusztult a település fölött.
Ám romként különösen a 20. századi története ugyancsak jelképszerű volt: évtizedeken át kerítés zárta el Somoskő felől, átjutni csak a közeli határátkelőnél lehetett, de így is majdnem 20 kilométeres kerülő kellett a néhány lépésnyire lévő vár meglátogatásához. Később megnyitották a kaput a kerítésen, de így is útlevél kellett a rövid sétához. A Schengeni egyezmény életbe lépése óta látogatható a vár magyar oldalról teljesen szabadon.
A cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában
Rejtett alagutakat találtak egy angliai város alatt
Nottingham mélyén több mint ezeréves folyosórendszer húzódik.
Fotókon egy magyar kékfestő gyönyörű munkái
A kékfestők mestersége már 2018 novembere óta szerepel az UNESCO Szellemi Világörökségi listáján.
Rejtett alagutat találtak egy ház mélyén
Az első világháború idején az építmény fontos katonai létesítmény volt.
Nagy Sándor családjához köthető lelőhelyet találtak
A kutatók úgy vélik, felfedezték az egykori Lünkésztiszi Királyság fővárosát.
Legyen-e poligámia Ausztráliában?
Egy ausztrál jogász elgondolkodott azon, hogy az ország őslakosai körében, illetve számos később betelepült embercsoport körében is megszokott poligámiát engedélyezni lehetne.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
