Legalább már útlevél nem kell a magyar várba
A somoskői vár akár a jelképe is lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el.
Persze annak is örülhetünk, hogy maga a település magyar terület, hiszen Trianonban 1920-ban úgy húzták meg az új határt, hogy a falut is Csehszlovákiához csatolták. Két évvel később ugyan sikerült Somoskőt a magyar államnak a tárgyalásokon visszaszereznie, ám a vár maradt a határ túloldalán. Az első bécsi döntéssel (a Felvidék egy részével együtt) visszakerült Magyarországhoz, ám a második világháború után végleg csehszlovák, majd szlovák állami tulajdon lett.
„A vár régészeti kutatása még várat magára, csupán a geodéziai felmérés történt meg” – mondta el a helyszínen Holles Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. nyugalmazott ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az eddigi legnagyobb beavatkozásra a hetvenes években került sor Krúdy Gábor művészettörténész irányításával, amikor az egyik körbástya (valószínűleg eredetileg három lehetett) lefedést, sisakot kapott. A megoldást ugyan sokan vitatták, azonban így legalább nem ázik és pusztul tovább a várnak az a része.
A somoskői vár építéséhez helyi monda fűződik: eszerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király a völgyön átvonulva megígérte a helybélieknek, hogy várat építenek majd a magaslaton.
Akár igaz a történet, akár nem, el kellett telnie néhány évtizednek, mire a várat a 13–14. század fordulóján valóban felépítette a Kacsics nemzetség. Csák Máté, később Széchenyi Tamás, majd az Országh-, aztán a Losonczy-család birtokába került. A törökök csak 1576-ban foglalták el Ali bég vezetésével, amikor az északabbra fekvő Fülek (amelynek Somoskő az elővára volt) már több mint két évtizede szandzsák székhely volt.
A törökök azonban nem sokáig maradtak a somoskői vár urai: 1596-ban a helyőrség csata nélkül feladta a várat, amely eztán már magyar kézen maradt, Forgách Zsigmond birtoka lett. A 16. század első felében jelentősen átépítették, megerősítették (ekkor építették a hatalmas ágyútornyokat), ám 1682-ben portyázó csapatok felgyújtották. A Rákóczi-szabadságharcban nagyobb szerepet nem kapott, ám az osztrák hadvezetés lerombolásra ítélte. Végül nem robbantották fel, hanem „csak” ismét felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe nem volt, szabadon pusztult a település fölött.
Ám romként különösen a 20. századi története ugyancsak jelképszerű volt: évtizedeken át kerítés zárta el Somoskő felől, átjutni csak a közeli határátkelőnél lehetett, de így is majdnem 20 kilométeres kerülő kellett a néhány lépésnyire lévő vár meglátogatásához. Később megnyitották a kaput a kerítésen, de így is útlevél kellett a rövid sétához. A Schengeni egyezmény életbe lépése óta látogatható a vár magyar oldalról teljesen szabadon.
A cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Az angol humor sok száz éves öröksége
Nemrégiben egy középkori komédia előadását bemutató szövegre bukkantak, amelyből kiderült, hogy a Monty Python stílusa mennyire ősi.
Újabb Nazca-vonalakat találtak
A szakértők a Nazca-pampáról készült képeket mesterséges intelligencia segítségével fésülték át.
Az emberi test, mint mértékegység
Bolygónk társadalmai a történelmük során számos olyan mértékegységet találtak ki, amelynek alapja valamely testrészünk.
Megvizsgálták a híres királyné ékszereit
Kutatók egy csoportja I. Hotepheresz fáraóné kincseit vizsgálta.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
