Az Orléans-i Szűz legendája

Isten küldötte, boszorkány vagy harcos? Leírhatatlan fájdalmat és szenvedést bírt ki. Vajon egy 19 éves lány hogyan tudta mindezt véghezvinni?
A történet Domremy le Pucelle-ben, Párizstól 250 kilométerre, keletre kezdődött. Jeanne d’Arc itt dönt úgy, hogy kilép az ismeretlenségből, és legendává lesz. Alig 16 évesen elhagyja az otthonát. A döntés, hogy szinte teljesen egyedül elindult a szülőfalujából, akkor, amikor mások még egy éjszakát sem töltöttek az otthonuktól távol, meglepő dolog volt ebben a korban, különösen egy Jeanne d’Arc-hoz hasonló lány részéről.
Jeanne d’Arc’ azt állította, hogy 13 éves kora óta belső hangokat hall. Meg volt győződve arról, hogy a hangok közvetlenül Istentől származnak. Napjaink néhány szakértője szerint ez azt jelzi, hogy Jeanne d’Arcskizofrén és tébolyodott volt. Dr. Miguel Farias pszichológus azonban másként vélekedik: – Van egy lényeges különbség azok között, akik hangokat hallanak, és súlyos pszichológiai zavarral küzdenek és azok között, akik hangokat hallanak, de normál életet élnek.
Pszichológiai szempontból arra következtethetünk, hogy sajátos személyisége a tudatalattijából feltörő dolgokat hangokként értelmezte. A korabeli keresztény hit alapján Jeanne d’Arc úgy gondolja, hogy ezek a hangok Isten üzenetét közvetítik. A 15. században ez nem számított szokatlan jelenségnek.Jeanne d’Arc életében feltehetően több tucat látnok vagy próféta volt Franciaországban, nem csak egy vagy kettő, de persze nem is több száz. Rendkívül különös volt, de a maga nemében nem egyedülálló. Annak nincs jelentősége, hogy az emberek akkoriban valóban hittek-e a hangokban, vagy hogy mi most elhisszük-e azokat. A lényeg az, hogy Jeanne d’Arc hitt bennük, méghozzá olyan erősen, hogy lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozott. Ezekre a tettekre tekintenek sokan csodaként, s ezek alapján született Jeanne d’Arc legendája.
Az Orléans-i Szűz
Ebben az időben kemény harcok dúltak az országban. A Jeanne d’Arc idején zajló százéves háború hosszú, folyamatos rivalizálást jelentett Anglia és Franciaország között. Jeanne d’Arc egy olyan pillanatban lépett színre, amely a franciák számára kifejezett mélypontot jelentett, talán a legnagyobbat az egész konfliktus során. Az angolok lassan terjeszkednek déli irányba, és behatolnak a francia területekre. Jeanne d’Arc 1429 márciusában ilyen viszonyok között eléri, hogy bejusson VII. Károly királyi udvarába. A hangja és az elszántsága bizonyára elbűvölte a királyt. A királyi udvarban Jeanne d’Arc Orléans felszabadítását nevezte meg céljaként. Néhány történész szerint VII. Károly azért engedi Jeanne d’Arc-ot erősítéssel Orléans-ba, mert mohón vágyik bármire, ami segíthet. Az ottani seregek örömmel fogadták, mert a franciák Isten támogatását remélték tőle.
![]() |
| ![]() |
Az angolok nem számítanak arra, hogy Orléans város lakosai ellenállnak, olyannyira, hogy csak egy kisebb, körülbelül 4000 fős sereg érkezik a város elfoglalására. A korlátozott számú katonával az angol vezető, Thomas Montague Tourelle déli erődjének bevételére összpontosít. E mögött található az egyetlen híd, amely a Loire-folyón át a városba vezet. Az angolok azonban nem rendelkeznek elég emberrel ahhoz, hogy körülzárják Orléans-t, és elvágják a város ellátását. A legenda ellenére Jeanne d’Arc nem akkor siet az Orléans-iak segítségére, amikor a város a pusztulás szélére és majdnem az angolok kezére jut. Az angolok nem tudnak nyerni, de az Orléans-iak sem képesek visszaverni őket. Patthelyzet alakul ki, és azzal, hogy Jeanne d’Arc megérkezik az erősítéssel, a mérleg nyelve az Orléans-iak, azaz a franciák felé billen. Támadást indítanak. A francia csapatok Tourelle erődjénél csapnak össze az angolokkal, és sikerül visszavonulásra késztetni őket.
A vég
Jeanne d’Arc-ot rendíthetetlen hite hajtja tovább, miután a következő célját elérte: VII. Károlyt megkoronázzák Reims-ben. Károly megkoronázása angol riválisával szemben legitimizálja a trón iránti követelését. A koronázásra 1429. július 17-én, két hónappal az Orleans-i győzelem után kerül sor. A történészek azonban a koronázást tekintik Jeanne d’Arc utolsó nagyobb győzelmének. A király megkoronázását követően ahelyett, hogy hazatért volna, Jeanne d’Arc új katonai célokat tűz ki, beleértve a Párizs elleni vakmerő támadást.
Veszítenek, és Párizstól 80 km-re északra Jeanne d’Arc-ot foglyul ejtik a burgundiaiak. Az angolokhoz hű francia katonák Jeanne d’Arc-ot átadják az angoloknak. Ez katonai pályafutásának végét jelenti. Önmagába vetett hite, amelynek egykor hasznát vette, végül kárára vált. Jeanne d’Arc-ot az angol fennhatóság alatt lévő Rouenba vitték. A katolikus egyház eretnekség vádjával bíróság elé állította és elítélte. A büntetés máglyán való élve elégetés.
Utolsó napjainak történései felfedik az igazságot különleges képességeivel kapcsolatban. Mindez egy pillanatnyi kétellyel kezdődik. A Roueni apátság sötétjében Jeanne d’Arc megbánja bűnét, és megtagadja a hangokat. Mindazok után, amiken keresztülment a hangoknak való engedelmesség miatt, az átélt veszélyek és nehézségek ellenére ezen a végső, legsötétebb órán visszavonja a hangokat, és megbánja az egyház és Isten ellen elkövetett bűneit. Meglehet, hogy egyszerűen megijedt, ami teljesen normális emberi reakció bárki – különösen egy 19 éves lány – részéről. Meglepő módon néhány nappal később mégis visszavonja vallomását. Jeanne d’Arc önmagába vetett hite újra felülkerekedik a racionalitáson alapuló elméjén. A keresztény hagyomány a gyengeség pillanatában avatta szentté. Egy adott helyzetben gyengének mutatkozott, ám elfogadta a gyengeséget, és felülkerekedett rajta.Jeanne d’Arc történetét és egész életét hihetetlen elszántsága alakította. A szemtanúk beszámolói szerint Jeanne d’Arc nem könyörög az életéért. Csupán Jézus nevét hajtogatja állhatatosan és jól hallhatóan, miközben a lángok a magasba csapnak.
Az Isten felé irányuló mély odaadása ellenére a katolikus egyház égette meg mint eretneket. Majdnem 490 évnek kell eltelnie, míg ugyanaz az egyház végül felismeri Jeanne d’Arc-ban a szentet. A legenda szerint Jeanne d’Arc a százéves háború alatt felszabadította Franciaországot az angol megszállás alól. A bizonyítékok azonban rácáfolnak erre. A koronázás nem vetett véget a százéves háborúnak, mint ahogy Jeanne d’Arc elfogása sem. A háború még 20 éven át tartott, végül magától ért véget 1453-ban.
Kapcsolódó cikk:
Lezáratlan akták