Megelőzték Kolumbuszt?
A köztudatban Amerika felfedezése Kolumbusz nevéhez fűződik. Dél-amerikai szárnyasok DNS-vizsgálata azonban arra utal, hogy a polinézek egy száz évvel megelőzték a spanyolokat.
Az Auckland Egyetem antropológusa, Lisa Matisoo-Smith szerint a polinézek Dél-Amerika nyugati partjainál az Újvilág európai felfedezői előtt mintegy száz évvel korábban lehorgonyozhattak. Az új-zélandi kutatónő a chilei baromfik vizsgálata során jutott erre a következtetésre. A szárnyasok nem őshonosak Dél-Amerikában, de korábban úgy vélték, az első európai telepesek hurcolták be őket a kontinensre.
A chilei El Arenalnál végzett ásatások során nemcsak az évszázadokkal ezelőtti bennszülöttek maradványait, hanem baromficsontokat is feltártak. A csontmaradványok korát radiokarbon-vizsálattal végezték el. Az eredmények szerint körülbelül az 1310–1420 közötti időszakból származnak a szárnyas csontok – azaz a Kolumbusz előtti időkből!
A polinézek feltehetően mintegy 3000 évvel ezelőtt indultak útnak Dél-Ázsia partjaitól, és fokozatosan haladtak kelet felé. Eddig a történészek úgy vélték, hogy az ázsiai hajósok nem jutottak messzebb a Chile nyugati partjaitól mintegy 3200 kilométerre fekvő Húsvét-szigetnél. A prekolumbiánus csontmaradványok és a ma élő polinéz szárnyasok DNS-ének hasonlósága azonban arra enged következtetni, hogy legalább egy törzsnek sikerült a hosszú út megtétele.
A chilei maradványok DNS-ében ugyanis a polinéz szigetek szárnyas állományában is kimutatható génmutációkat fedeztek fel, amelyek azonban az európaiak által behurcolt alfajok örökítő anyagában nincsenek jelen.
A polinéz befolyásra egyéb bizonyítékok is utalnak. Így például a polinéz nyelv és a chilei Mapuche indiánok nyelvének hasonlósága. A Dél-Amerika partjait és a Húsvét-szigetet áthidaló távolság megtétele sem lehetetlen – ahogy ezt Thor Heyerdahl, híres norvég antropológus is bizonyította, amikor 1947-ben tutajjal Peruból Polinéziába evezett.
„Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a hajóutat melyik szigetről indulva tették meg. A maradványok DNS-szekvenciái megtalálhatók Tonga, Szamoa, az új-zélandi Niue, a Húsvét-sziget és Hawaii szárnyas állományában is, de a Húsvét-sziget vagy más eddig nem vizsgált kelet-polinéziai szigetek lehettek a legvalószínűbb indulási pontok.” – nyilatkozott a hírügynökségeknek Matisoo-Smith. Mint mondja, a következő feladat az egzotikus szigetvilág és Dél-Amerika őslakosainak DNS alapján történő összehasonlítása.