Dzsingisz kán, a jóságos

„Alapvetően nem volt rossz fiú Dzsingisz kán, csak rossz volt a sajtója” – állapította meg néhány éve Mongólia miniszterelnöke. A félig viccesnek szánt megjegyzés mögött persze ott húzódik valami komolyság is: a kormányfő és az ország lakosságának java része lelkesen énekli a Fekete Rózsa nevű népszerű mongol rockzenekar Dzsingisz kánt éltető sorait. A világ egykori meghódítójának kultusza az utóbbi tíz évben hatalmasra nőtt – és nem csak Mongóliában.

A palackba zárt szellem
Mongóliában az élet szinte minden területén találunk egy Dzsingisz kánt: utcákat és gyerekeket neveztek el róla, élvezeti cikkek (cigaretta, sör, vodka) viseli a nevét, sőt ma már ilyen nevű bank is létezik az ázsiai országban. Ha levelet adunk fel, arcképe ott díszeleg a bélyegeken, ám a mongol fizetőeszköz sem maradhatott ki természetesen: a tugrikon is felfedezhetjük Dzsingisz kánt.

Pedig nem volt ez mindig így: a szovjet megszállás alatt kifejezetten tiltották, hogy bárki is szájára vegye az egykori világhódító nevét. A szatellitállam kommunista urai a mostani kultuszt elnézve talán nem jogtalanul tartottak attól, hogy Dzsingisz kánnal kiszabadulhat a szellem a palackból. A kán ugyanis már a szovjet megszállás alatt is egyesíthette volna a mongol erőket a nacionalizmus zászlaja alatt – a szovjetek ellen. Feltételezett sírját nem volt szabad látogatni, a Mongólia észak-keleti tartományában elhelyezkedő Khentii felé vezető utat szovjet tankok zárták el.

A történelemkönyveket a szovjetek írták, márpedig a szlávok nem sok jót tudtak megemlíteni az „Egyetemes Uralkodó”-ról: az orosz civilizáció bölcsőjét, ahogy szinte az összes környező vagy nem is annyira környező országot pillanatok alatt magáévá tette Dzsingisz kán. Egy februárban megjelent tanulmány arról tanúskodik, hogy ezt akár szó szerint is érthetjük: a világ mai lakosai közül minden kétszázadik Dzsingisz kán leszármazottja. Ha ez a hír még kétséges is, egy biztos: az oroszok nem véletlenül tartottak az újjáéledő kultusztól.

Szegénység és büszkeség
A mongolok egyetlen világtörténelmi kapaszkodópontjukat úgy tűnik jól kiaknázzák: a szovjet csapatok kivonulása után identitását kereső független mongol állam a világ egykori urában találta meg azt, amit a demokratikus változások keltette remények nem tudtak beteljesíteni. A 2, 5 milliós ország lakosságának fele bőven a szegénységi küszöb alatt él, az átlagos évi jövedelem 950 dollárt tesz ki – és a kilátások sem tűnnek kifejezetten rózsásnak. Ebbe a reménytelen helyzetbe, a kommunista ideológia által hátrahagyott szellemi űrbe robbant be Dzsingisz kán.

„Azt akarjuk elérni, hogy a mongolok büszkék legyenek saját múltjukra, és emlékezzenek azokra a történelmi személyiségekre, akik nyomot hagytak a törénelemben” – nyiltakozta az AP hírügynökségnek Amraa Mandakh, a Fekete Rózsa nevű formáció frontembere. Az együttes dalai minden toplistán vezető helyen állnak, Dzsingisz kánról szóló himnuszaik pedig lassan a hivatalos mongol himnusz ismertségével vetekszenek.

Holtában is gyilkol
A történet legérdekesebb része azonban még csak nem is az, hogy Mongóliában mekkora elismertségnek örvend a történeti források szerint véreskezű és kegyetlen uralkodó. Dzsingisz kán ugyanis posztumusz is újból meghódítja a világot: sírhelyét japán és amerikai kutatócsoportok keresik, hollywoodi film készül életéről, kínai tankönyvek ecsetelik vallási toleranciáját, sőt az egykoron ugyancsak sokat szenvedett Kína nemrégiben 20 millió dollárt áldozott az ország autonóm mongol tartományában található mauzóleum felújítására.

Az, hogy valóban Kína északi részén található-e a kán végső nyughelye – ez ugyan kérdéses, de úgy tűnik, a kínai hatóságok felismerték: a kegyetlenségből akár jó üzletet is lehet csinálni. Turisták millióinak áradatát remélve a pekingi vezetés nem sajnálta a pénzt az állítólagos sírhely felújítására. Egy kalandturizmussal foglalkozó amerikai cég viszont éppen olyan túrákat szervez, amelynek során a vállalkozókedvű és kicsit nagyobb pénztárcával rendelkező érdeklődők részt vehetnek Dzsingisz kán sírjának felderítésében. Az expedíció tagjai régészek, antropológusok és történészek, mellesleg pedig 5000 dollár befizetése mellett a laikus érdeklődők is ott lehetnek az ásatások helyszínén.

Világszerte egyre több életrajz jelenik meg, történelmi regényeket írnak róla, sőt Oroszország egyik legismertebb rendezője a Mongol címmel 12 millió dolláros költségvetésű filmet forgat a kánról. Hollywodban egyébként Dzsingisz kánnak nincs túl jó híre: úgy tartják, hogy a kegyetlen vezér még holtában is emberek életeit oltja ki. Az első róla szóló hollywoodi film forgatásának egykori helyszínén, Utah államban ugyanis korábban atombomba-kísérleteket hajtottak végre, és nem sokkal az 1956-ban felvett filmet követően a színészek és a stáb tagjainak egy részénél kimutatták, hogy sugárfertőzás miatt rákosak lettek.