Tovább kutatják Szeged eltűnt várát

Bár az erődítményt az 1879-es árvíz után elbontották, ám a kutatásnak hála, az egykori vár egyre pontosabban rajzolható a belváros térképére.
„Két, tízszer tíz méteres szelvényt fogunk majd nyitni május elején, hogy az északi és a délik főfal vonalát pontosan megfogjuk” – nyilatkozta Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum régésze. A szakember hozzátette, hogy miután az északnyugati saroktorony egy részét sikerült néhány év e feltárni a jelenlegi ügyészség épületének pincéjében, a mostani kutatással mindene eddiginél pontosabb képet kapnak majd a várról, amely a középkorban az Alföld legnagyobb erődítménye volt.
Pedig komoly hadászati szerepet nem szánhattak neki az építése kezdetén, hiszen akkor a város az ország határtól távoli, biztonságos vidékének számított. A Maroson leúsztatott sószállítmányok miatt Szeged (első középkori, 1183-ból származó említésekor Ciggedin néven) nagy jelentőségre tett szert a 13. századtól kezdődően: a városi rangot 1246-ban nyerte el, ezután kezdődhetett el a vár építése.
„Az eddig feltárt falmaradványok, kőfaragványok alapján valószínű, hogy a királyi vár komoly reprezentációs szerepet is betölthetett” – mondta Fogas Ottó. „Amikor például a 15. század felében átépítették a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt vártemplomot, megújították a vár többi részletét is”.
A valószínűleg Mátyás uralkodása alatti virágzásnak azonban rövidesen vége szakadt. A törökök 1526-ban kifosztották és felégették a várost, majd 1543 elején végleg elfoglalták. Csaknem 150 évig maradtak, s a várat jelentősen átépítették (annyira, hogy volt olyan vélekedés is, miszerint ők építették). Így a falakat földsáncokkal erősítették meg a becsapódó ágyúgolyók ellen.
Hogyan pusztult el a szegedi vár? A cikk folytatása, képek a ma látható maradványokról és az ügyészség épülete alatti feltárásról a műemlékem.hu magazinjában.