Lukács, Jusztusz2021. október 18., hétfő
Kultúra

Nefertiti – a Nílus királynője

National Geographic Magyarország

Az évszázad lelete volt – továbbá egy sorsdöntő kapcsolat kezdete. Megtalálója Németországba vitte a kincset, kiváltva ezzel Egyiptom máig tartó neheztelését. Kövessük a nyomokat, hogy megpróbáljuk megfejteni a világhírű mellszobor titkait – és megmutatni Nefertiti másik arcát!

A berlini Egyiptomi Múzeum folyosóján folynak a majdnem három és félezer éves remekmű látványos vizsgálatának előkészületei. Nefertiti világhírű mellszobrát szigorú biztonsági intézkedések mellett, megerősített, légkondicionált ládában szállítják. A feszültség a tetőfokára hág, ahogy a biztonsági üvegből készült tárló kinyílik. Egy biztosítótársaság a mellszobor értékét 390 millió amerikai dollárban állapította meg. A Múzeum igazgatója szerint azonban a műtárgy valódi értékét nem lehet megbecsülni.

Csupán néhány ember férkőzhet a kiállítás „sztárjának” közelébe. Dietrich Wildung professzor, az egész vállalkozás felelőse, a szoborral kapcsolatos utolsó rejtélyeket is meg kívánja fejteni. Vajon a vizsgálat során megtudunk valamit arról, hogy hogyan is nézett ki valójában Nefertiti? Megcáfolhatóak lesznek végre azok a rosszindulatú pletykák, miszerint a szobor hamisítvány? Továbbá hogyan – és milyen anyagok felhasználásával – készítette a szobrász ezt az egyedülálló darabot?

Egyiptomban Barry Kemp régész professzor egy Nefertitivel kapcsolatos másik rejtélynek jár utána – fantasztikus felfedezését kutatja. A híres egyiptológus újra és újra visszatér ahhoz a helyhez, ahol Nefertiti vándorútja majdnem 100 évvel ezelőtt elkezdődött. Kemp úticélja egy régen eltűnt sivatagi város, ahol a régész már majdnem 30 éve kutatja a múlt emlékeit.

Egy távoli vidéken, Kairótól kb. 300 km-re délre Ehnaton fáraó a sivatagban új fővárost alapított, Ahet-Atont, amely ma el-Amarna néven ismert lelőhely. 1912-ben egy német építészből lett egyiptológus szenzációs kőszobrokat kezdett feltárni Amarna romjainál. A neve Ludwig Borchardt volt, és élete éppoly rejtélyes volt, mint feltárásai. Borchardt a rég elfeledett világ számos arcát, többek között Nefertiti gránitfejét szabadította meg az évezredek porától. Majdnem egy évszázaddal később Barry Kemp olyan felfedezést tett, amely lenyűgöző módon kapcsolódott elődjéhez.

A Borchardt által hátrahagyott kőtörmelékben Kemp pettyes gránittöredékekre bukkant. Ezek a németek által megtalált Nefertiti-fejre emlékeztették őt. A Kemp ásatásain előkerült leleteket az amarnai raktárban tárolták – beleértve a több száz, részben parányi gránittöredéket is. A régész meg volt győződve arról, hogy megtalálta a Nefertiti jelenleg Berlinben az Egyiptomi Múzeumban őrzött gránitfejéhez tartozó testet. Egyenként összeillesztette a darabokat – és valóban kivehetők voltak a nőies jegyek. De bizonyítéka nem volt. Ezért Kemp megkérte a berlini múzeumot, hogy küldjék el a szobor pontos másolatát, hogy lássa, a fej és a test valóban összetartozik-e. Az igazság pillanatában kiderült, a részek tökéletesen illeszkednek a letört szélekhez – amely tudományos felfedezés az évszázad leletének történetéhez vezetett vissza.

1895-ben Ludwig Borchardt a Német Tudományos Akadémia megbízásából érkezett Egyiptomba. A fiatal mérnököt lenyűgözte a fáraók építészete, és kutatásokat végzett az abusiri piramisoknál. Borchardt egyszerre volt tudós és kalandor. Megpróbált bejutni a temetkezési kamrába, de rájött, hogy a sírrablók megelőzték őt. Borchardt már kezdettől fogva fényképek segítségével dokumentálta tanulmányait. A romos templom minden egyes oszlopáról és feliratáról leírást készített.

 Ludwig Borchardt Abusir piramisainál. Kezdettől fogva fényképek segítségével dokumentálta tanulmányait. (A kép csak illusztráció)

Ludwig Borchardt Abusir piramisainál. Kezdettől fogva fényképek segítségével dokumentálta tanulmányait. (A kép csak illusztráció)

De Borchardt nemcsak a régészet iránt érdeklődött. Egyiptomi tartózkodása idején találkozott Mimi Cohennel, egy bankár lányával, aki szüleivel együtt utazott oda. Szerelem volt első látásra. Ludwig és Mimi elválaszthatatlanok lettek, és 1903-ban összeházasodtak. Mindketten egész életük során rajongtak a régészetért, és a kairói társasági élet meghatározó alakjai voltak.

Borchardt előtt fényes tudományos karrier állt. Tehetségét és elhivatottságát ötvözve olyan szakértelemre tett szert, melyre nagy szükség volt. A kairói Egyiptomi Múzeum szobrainak katalogizálásával kezdte. Részletes jegyzékeivel ő lett a Catalogue Générale kezdeményezője, amelyben valamennyi műalkotást regisztráltak. Borchardt volt a még ma is folyó munka lelke. Munkája során az ókori egyiptomi művészet kiváló és kivételes ismerőjévé vált.

Ma Dr. Cornelius von Pilgrim vezeti a Ludwig Borchardt által alapított intézetet, és megpróbálja felfedni Borchardt életének rejtélyeit. Szinte az egész Borchardt-hagyaték érintetlen maradt, mivel évtizedeken keresztül senki sem mutatott komolyabb érdeklődést Nefertiti megtalálója iránt. Cornelius von Pilgrim egy ládát talál tele Ludwig és Mimi egymásnak írott leveleivel. A régész feleségével, Beatrice-szel együtt lakik és dolgozik Borchardt villájában a Nílus partján. A házaspár együtt rekonstruálja Ludwig és Mimi életét, akiket már olyan jól ismernek, mint a saját nagyszüleiket.

A Channel ajánlata
„Minden leírás hiábavaló, ezt látni kell” – írta naplójába Ludwig Borchardt német régész 1912. december 6-án, miután Amarna romvárosában megtalálta Nefertiti királyné színesre festett mellszobrát. A szenzációs leletet – felfedezőjének köszönhetően – ma a berlini Egyiptomi Múzeumban őrzik, ám a kedélyek máig nem csillapodtak le körülötte. Az egyiptomi hatóságok az ország meglopásáról beszélnek, egyes szakértői körökben pedig az a nézet van terjedőben, hogy a féltve őrzött szobor egy Hitler készíttette hamisítvány, és az eredeti példányt a 2. világháború zűrzavarában ellopták.

A National Geographic fordulatos filmjében Barry Kemp, az elismert régész az igazság kiderítése érdekében újra végigjárja a “Nílus királynője” által bejárt 20. századi utat – Amarna kísértetvárosától egészen addig a 600 méter mély németországi sóbányáig, ahol a szobrot a II. világháború során őrizték.

A film április 28-án (szerdán) 21 órakor tekinthető meg.

Borchardt kora egyik kiemelkedő, átfogó tudással rendelkező tudósa volt, aki nem csak egy témára koncentrált, hanem mérnök és régész végzettségét nagyon különböző területek tanulmányozásánál is kamatoztatni tudta. Ez világosan látszik a házaspár könyvtárából. A politika és a filozófia is érdekelte őket, karikatúrákat nézegettek, koruk majdnem minden kiadványára előfizettek, mai kifejezéssel élve azt mondhatnánk, hogy az életmód érdekelte őket. Nagy társasági életet is éltek és sok estélyt adtak.

Mimi tevékeny része volt Borchardt életének. Öröksége anyagi biztonságot jelentett – amiről a korabeli régészek többsége csak álmodni mert. Borchardtnak szüksége volt arra, hogy Mimi ott legyen mellette. Amikor nem voltak együtt, mindennap írtak egymásnak. Borchardt nap mint nap mindenről beszámolt Miminek. Így Mimi mindig naprakész volt, és tanácsokat, ötleteket tudott adni. Amikor csak tehette, Mimi elkísérte Ludwigot az ásatások helyszínére.

Borchardt nemcsak régész és tudós volt: a Német Birodalom konzulátus megbízottjaként is dolgozott. Az volt a feladata, hogy ritka műkincseket vásároljon a fáraók idejéből, hogy a német múzeumok a Louvre-val és a brit múzeumokkal egyenrangúak legyenek. Így ismerkedett meg Borchardt olyan régiségkereskedőkkel, akik magánszemélyek számára adtak el igen keresett múmiákat és szobrokat. Borchardt azonban ritka papiruszokat keresett, amelyek iránt nagy volt a kereslet Németországban. Kapcsolatainak köszönhetően értékes információkhoz is hozzájutott a legjobb „tippekről” – az érdekes leleteket rejtő legígéretesebb lelőhelyekről.

 Amarna – az elveszett város romjai rejtették Nefertiti mellszobrát

Amarna – az elveszett város romjai rejtették Nefertiti mellszobrát

1907-ben kivételes szépségű szobrok kezdtek el felbukkanni a piacon, amelyeket a sírrablók Tell el-Amarnában találtak. Vajon ezek indították el a régészt legnagyobb felfedezése felé? Az ásatás Ehnaton fáraó elfeledett városában, annak templomaival és palotáival, laktanyákkal, házakkal és műhelyekkel, bizonyára nagy kihívás volt Borchardt számára.

Barry Kemp is alaposan tanulmányozta az amarnai sivatagi főváros romjait. Borchardt biztos volt benne, hogy lábai alatt néhány méter mélységben a homok kincset rejt. Egy egyszerű agyagtégla kunyhóban, a zseniális szobrász, Thotmesz műhelyében találta meg Borchardt az évszázad leletét – Ehnaton befolyásos feleségének, Nefertiti királynőnek színes mellszobrát.

Ehnaton fáraó kijelentette, hogy királyságában Aton napisten az egyetlen igaz isten, és Amarnát tette az új kultusz központjává. A legendás Nefertiti elkísérte a fáraót Thébából a sivatagi városba. Hogy ki is volt valójában Nefertiti, az a mai napig rejtély. Neve azt jelenti: „a szépség megérkezett” – talán azért, mert idegen származású volt. Királynőként Ehnaton oldalán uralkodott, és a fáraóval egyenértékű személyként vett részt a vallásos szertartásokon.

 Ehnaton és Nefertiti gyermekeikkel – a Borchardt által talált leletek egyikén

Ehnaton és Nefertiti gyermekeikkel – a Borchardt által talált leletek egyikén

Az amerikai és francia konkurencia ellenében Borchardtnak sikerült Németország számára megszerezni az amarnai romok ásatási jogait. Pénzügyi támogatója James Simon berlini textilmágnás volt. A Thotmesz ókori műhelyének helyszínén folyó munkálatokat kezdettől siker övezte. Borchardt azonban úgy számolt, hogy a sivatag összes kincsének feltárásához 17 évre lesz szüksége.

Az első leletek egyike Ehnaton király mellszobra volt. Borchardt így ír Simonnak a feltárásról: „Ezek felülmúlnak minden eddig ismertet.” Ezt követően több, meglepően valósághű vonásokkal bíró arcra leltek.

Borchardt személyesen irányította a szobrász műhelyében folyó feltárást. Összesen 26 törékeny kő- és gipszszobrot találtak, némelyiküket csonkán – egy elfeledett világ ikonjait, amelyeket máig megoldatlan rejtélyek öveznek.

Az 1912. december 7-i eseményeket Borchardt naplójában rögzítette. „Körülbelül térdmagasságban előttünk egy festett szalagokkal ékesített testszínű nyak bukkant elő a törmelékből. Királynő életnagyságú színes mellszobra – hangzott el a meghatározás, és mi óvatosan tovább dolgoztunk a kezünkkel.”

 A Borckhardt által kiásott szobor egyike a berlini Egyiptomi Múzeum kiállításán

A Borckhardt által kiásott szobor egyike a berlini Egyiptomi Múzeum kiállításán

Csoda, hogy ez a törékeny mellszobor majdnem 3500 évet túlélt a homokban. Borchardt soha nem írta le az ezek alatt a drámai órák idején átélt érzéseit. Legnagyobb kincsét a legelejétől fogva titokban tartotta. „Amikor a műkincset teljesen kiástuk, kezünkben tartottuk az egyiptomi művészet legélethűbb darabját” – írta.

Azonban Borchardt meglepő lelete – és az, hogy furcsa módon bagatelizálta azt – az emberek egy részében felébresztette a gyanút, hogy csalás történt.

Folytatjuk…

Kapcsolódó cikk:
Mégsem volt tökéletes szépség Nofertiti?

Hozzászólások

Taj Mahal – másképp

Taj Mahal – másképp

Indiai utazásunk befejező állomása Agra volt, és a kihagyhatatlan Taj Mahal. Már messziről érezhető volt, hogy az amúgy sem jelentéktelen zsúfoltság itt bizony fokozódni fog.

Előkelő harcos sírját tárták fel

Előkelő harcos sírját tárták fel

A tehetős férfi nyughelye mellett egy előkelő nő sírját is felfedezték.

Vad Montenegró

Vad Montenegró

A világ kevés országa kínál olyan változatos és jobbára érintetlen természeti szépségeket, mint a csöpp balkáni állam, Montenegró.

A legújabb vizsgálatok módosítják a népszerű elméletet

A legújabb vizsgálatok módosítják a népszerű elméletet

Sok kutató úgy véli, hogy az első amerikaiak a mai japán területén létező Dzsómon-kultúra tagjai voltak.

Magyarország első rádióállomása

Magyarország első rádióállomása

A csepeli szikratávíró fontos mérföldkő a magyar kommunikáció történetében. 1914. október 15-én adták át az állomást, ekkor történt az első üzenetváltás Szófiával.

National Geographic 2021. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket