Száz évre elveszett az első kőszínház
Bár a gödöllői kastély barokk színházában nyáron ősbemutatót tartanak, mégsem ettől különleges: a teátrum ugyanis száz évre elveszett, s csak egy 1986-os balesetnek hála találtak ismét rá.
„Ugyan a színház kialakításával kapcsolatban maradtak fenn adatok, sőt egy korabeli német színigazgató, Christoph Seipp is dicsérte 1785-ös útleírásában, sajnos az ott játszott darabok, illetve a fellépő színészek kilétét illetően bizonytalanok vagyunk” – mondta el Papházi János, a Gödöllői Királyi Kastély múzeumi osztályvezetője. A muzeológus hozzátette, hogy a színháznak ugyancsak kalandos sors adatott meg, rövid virágzás után megsemmisült, elveszett, azonban mára egyike a kevés helyreállított barokk színháznak Európában.
A színházat Grassalkovich II. Antal alakíttatta ki a kastélyban 1782 és 1785 között. Ebben a szárnyban korábban vendégszobák helyezkedtek el. A födémek és a közfalak elbontásával hatalmas, 24, 5 méter hosszú, 8 méter széles, 9, 5 méter magas tér tárult fel, amelyet megosztottak a nézőtér és a 11 méter mély színpad között. Így a gödöllői kastély színháza az első megmaradt újkori magyarországi kőszínház, hiszen a budai karmelita templomból kialakított Várszínház csupán 1787-ben nyitotta meg kapuit.
A gödöllői színház idényjelleggel működött, hiszen a kastély ura, II. Antal többnyire Bécsben, Pozsonyban és Pozsonyivánkán tartózkodott. Három színigazgatót azonban név szerint ismerünk, akik társulataikkal időről időre előadásokat tartottak a kastélyban.
A színház Grassalkovich III. Antal idejében is fennmaradt, ám miután a herceg csődbe ment, nem volt több előadás és a kastély ezen szárnya pusztulásnak indult. Korabeli beszámolók még részletesen leírják szebb napokat látott berendezését, így megemlékezett róla a Vasárnapi Újság riportere is: „Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig, az elhagyott színházba lép az ember, melyen már közel 50 éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ráncos színfalak, lecsüngő függönnyel, porlepte székekkel, színehagyott páholyokkal.”
A színház végső pusztulását azonban furcsamód a kastély következő felvirágzása hozta el: 1867. március 22-én a magyar kormány 1 840 000 forintért megvásárolta a kastélyt és környékét, majd Ferenc Józsefnek és feleségének a rendelkezésére bocsátotta koronázási ajándékként. A kastélyt átépítették, a színház színpadát elbontották, a hatalmas teret új födémek beépítésével háromszintessé alakították át. Néhány évtizeddel később ugyan ismert volt még a gödöllői színház létezésének emléke, a helye azonban feledésbe merült.
Több mint száz esztendő telt el, mire ismét rábukkantak. 1986-ban leszakadt a födém egy része, ezért a kastélyban ideiglenesen állomásozó szovjet parancsnokság kiüríttette az épületszárnyat. Előbukkant viszont egy falkép részlete, s ezt alapos kutatás követte.
A cikk folytatása és képgaléria a színházról, valamint a színpadmozgató szerkezetről a műemlékem.hu magazinjában.
Rejtett kamrákra bukkantak egy egyiptomi piramisban
A piramis Szahuré fáraó számára épült, a struktúra sajnos sokat sérült az idők során.
Újdonságok a LUSITANIA kutatásában – 4. rész
Mike Poirier amerikai kutató szerint, ha a TITANIC nem süllyed el, akkor most mindenki a LUSITANIA-ról beszél.
Rejtőző, ám vendégszerető vidék
A Georgia (Grúzia) északnyugati peremén, jó négyezres kaukázusi hegyormok között rejtőző Szvanétia első pillantásra megközelíthetetlen terepnek tűnik, ám ha föltekintünk, a magasban kőtornyokat pillantunk meg.
A falak nélküli múzeum
A hajdani koreai királyság fénye jottányit sem fakult.
Ókori politikai hirdetésre bukkantak Pompejiben
Az Aulus Rustius Verust támogató feliratokat egy házban fedezték fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
