Virtuálisan született újjá a solymári vár
Ugyan évszázadokra elveszett, ma már ismét a település fölé magasodik. A helyszínen romjai láthatók, ám Szalay Gábor építész elkészítette az egykor virágzó erősség virtuális modelljét.
„A solymári várat először egy 1390 körül keltezett oklevélben említik, így feltehetően az 1350-es évek után építtette Lackfi István nádor” – mondta el Szalay Gábor építész, műemléki tervező a helyszínen. „Mivel azonban stratégiailag kulcsfontosságú helyen fekszik, a későbbiekben jobbára királyi birtok volt” – tette hozzá.
Hogy a vár szerepét megértsük, elég egy pillantást vetnünk a környékre az egykori torony helyén álló kilátóból: a Budáról kivezető bécsi út völgye teljes egészében belátható (jó időben ellátni egész a Dunáig), így érthető, aki a várat birtokolta, az védte nyugat felől Budát – vagy akár fenyegetést is jelenthetett a számára.
Az erősség így gyakorta gazdát cserélt, a nagyobb arányú átépítések azonban az uralkodókhoz köthetők. A régészeti adatok szerint jelentősen változott a vár Zsigmond, majd II. Ulászló uralkodása alatt is. Különösen utóbbinak volt kedves a solymári magaslat: írásos emléke maradt fenn, hogy gyakran időzött itt.
„A feltárt reneszánsz kőtöredékek java része ehhez a korszakhoz köthető” – mondta Szalay Gábor. Ekkoriban megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat, ám a tűzfegyverek, ágyúk korára a többi, magaslaton álló erősséghez hasonlóan szinte védhetetlenné vált. „A várat dr. Feld István, az ELTE középkori tanszékének régészprofesszora kutatta az utóbbi években, s a feltárásokon szinte kizárólag a hideg fegyverek korszakára jellemző leletanyagot, például nyílhegyeket találtak.”
A török Buda elfoglalása után felégette a solymári várat, amely sohasem épült újjá. A 18. században ráadásul a betelepülő lakók az építkezésekhez elhordták a köveit. A 20. század elején már azonosíthatatlan volt, merre lehetett Solymár erőssége. Végül a harmincas évek elején egy lelkes helytörténész, muzeológus találta meg ismét: dr. Valkó Arisztid sokáig kereste a környező magaslatokon, míg végül a saját házával szemben álló dombon bukkant rá.
Ma azonban már ismét van vára Solymárnak. Néhány falat már az elmúlt évtizedekben feltártak és helyreállítottak, azonban a nagy arányú építkezésre 2006-ig várni kellett: ekkor a helytörténeti alapítvány sok éves kezdeményezése után az önkormányzat nyert egy uniós pályázaton 51 millió forintot. Ebből és a település saját forrásaiból épült fel a többi között a várfal, a kapu, a kilátótorony, a kútrekonstrukció az udvaron, s hozták létre a reneszánsz faragványokat bemutató kis kiállítást a hajdani palota helyén.
Titokzatos üreg a kézszintes pince mélyén: a cikk folytatása és a virtuális rekonstrukció a műemlékem.hu magazinjában.
Arany nyelvet találtak több múmia szájában
Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a nyelvek segítségével a halott képes lesz beszélni a túlvilágon.
Ókori rágcsákat találtak a Colosseumban
Ahogy a mai mozizók, úgy az ókori nézők is szerettek nassolni.
A királynő, aki szponzorálta Kolumbusz útját
Kasztíliai I. Izabella a spanyol történelem
Élénk kapcsolat lehetett Teotihuacan és a maják között
Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a város nem volt érintkezésben maja uralkodókkal.
Erdélyi leletek vezethetnek egy elveszett császár nyomára
Egy új vizsgálat alapján eredetiek lehetnek azok az ókori pénzek, amelyek az állítólagos Sponsianus képmását és nevét viselik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
