Virtuálisan született újjá a solymári vár

„A solymári várat először egy 1390 körül keltezett oklevélben említik, így feltehetően az 1350-es évek után építtette Lackfi István nádor” – mondta el Szalay Gábor építész, műemléki tervező a helyszínen. „Mivel azonban stratégiailag kulcsfontosságú helyen fekszik, a későbbiekben jobbára királyi birtok volt” – tette hozzá.

Hogy a vár szerepét megértsük, elég egy pillantást vetnünk a környékre az egykori torony helyén álló kilátóból: a Budáról kivezető bécsi út völgye teljes egészében belátható (jó időben ellátni egész a Dunáig), így érthető, aki a várat birtokolta, az védte nyugat felől Budát – vagy akár fenyegetést is jelenthetett a számára.

Az erősség így gyakorta gazdát cserélt, a nagyobb arányú átépítések azonban az uralkodókhoz köthetők. A régészeti adatok szerint jelentősen változott a vár Zsigmond, majd II. Ulászló uralkodása alatt is. Különösen utóbbinak volt kedves a solymári magaslat: írásos emléke maradt fenn, hogy gyakran időzött itt.

„A feltárt reneszánsz kőtöredékek java része ehhez a korszakhoz köthető” – mondta Szalay Gábor. Ekkoriban megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat, ám a tűzfegyverek, ágyúk korára a többi, magaslaton álló erősséghez hasonlóan szinte védhetetlenné vált. „A várat dr. Feld István, az ELTE középkori tanszékének régészprofesszora kutatta az utóbbi években, s a feltárásokon szinte kizárólag a hideg fegyverek korszakára jellemző leletanyagot, például nyílhegyeket találtak.”

A török Buda elfoglalása után felégette a solymári várat, amely sohasem épült újjá. A 18. században ráadásul a betelepülő lakók az építkezésekhez elhordták a köveit. A 20. század elején már azonosíthatatlan volt, merre lehetett Solymár erőssége. Végül a harmincas évek elején egy lelkes helytörténész, muzeológus találta meg ismét: dr. Valkó Arisztid sokáig kereste a környező magaslatokon, míg végül a saját házával szemben álló dombon bukkant rá.

Ma azonban már ismét van vára Solymárnak. Néhány falat már az elmúlt évtizedekben feltártak és helyreállítottak, azonban a nagy arányú építkezésre 2006-ig várni kellett: ekkor a helytörténeti alapítvány sok éves kezdeményezése után az önkormányzat nyert egy uniós pályázaton 51 millió forintot. Ebből és a település saját forrásaiból épült fel a többi között a várfal, a kapu, a kilátótorony, a kútrekonstrukció az udvaron, s hozták létre a reneszánsz faragványokat bemutató kis kiállítást a hajdani palota helyén.

Titokzatos üreg a kézszintes pince mélyén: a cikk folytatása és a virtuális rekonstrukció a műemlékem.hu magazinjában.

Műemlékem.hu” />

Műemlékem.hu