Nándor, János, Pál2021. október 19., kedd
Kultúra

Autóstoppal a Föld körül X.

National Geographic Magyarország

Varga Péter és norvég barátja, Kenneth fejébe vette, hogy stoppal beutazza a Földet. „Nem körbejárom, bejárom" – mondja ő. Nézzük a Kepesita expedíció következő napjait!

Varga Péter blogja

137–138.nap: „nem jó helyen állsz, jobb helyre viszlek”
Délután elköszöntem Abuseiftől, és elindultam gyalog ki a városból. Egy rövidebb „nem jó helyen állsz, jobb helyre viszlek”-fuvart követően, sötétedéskor még mindig Dayr az Zayr határában lengettem.

Az út másik oldalán egy kis, kamionok és teherautók súlyát mérő/ellenőrző állomás állt. Az ott dolgozó srác idővel odajött hozzám, és szóba elegyedtünk. Mielőtt az éjszakai hideg teljesen átvette volna az uralmat a testem felett, a fiú meghívott egy teára. A teát vacsora követte, majd – ő az ágyán, én a matracszerű ülőalkalmatosságon – mindketten álomba merültünk. Az éjjel többször arra ébredtem, hogy a srác felkel, és a kis ablaknál álló számítógéphez tántorog, kiállítja a megfelelő papírokat az épp felbukkant teherautó sofőrjének, majd visszafekszik. Mégis, másnap reggel úgy nézett ki, mint aki kialudta magát.

Kora reggel megjelent a váltás, a testvére. Miután együtt megreggeliztünk, mondták, hogy várjak délig, amikor is majd jön egy kamion, amely – ugyan Aleppón keresztül – Törökországba megy. Próbálkoztam kicsit a stoppolással, de sikertelenül. Végül megjött a török kamion. A sofőr mondta, hogy Aleppóig elvisz, de ott három napra le kell állnia, s csak azután megy tovább északnak. Sebaj, gondoltam. Kiléptem az épületből, a sofőr meglátta a hátizsákomat, mire szinte sértődött arccal mutatta, hogy túl nagy a pakkom. Mint aki menekülőben van, felugrott a kamionra és elhajtott.

Kb. egyórás út után, a sivatag és a semmi közepén, egy kis rendőrállomás előtt kiraktak, mondván, hogy ne aggódjak, a rendőrök majd szereznek nekem egy autót. Jó hangulatban elgesztikulálgattunk a helyi erőkkel, s ők eközben le-leállították az arra járó autókat „ellenőrzésre”. Fél óra múlva már két „kekszügynök” mellett ülve tartottam a határ előtti utolsó, nagyobb város, Hasaka felé.

A belvárosból kifelé gyalogolva többen – fiatalok, idősebbek – kedvesen rám köszöntek, kávéra, teára invitáltak. Egy zöldségárusnál, négy idősebb úrral beszélgetve az egyikük felajánlotta, hogy elvisz a határközeli M-be.

Beszélgetésünk során leszögezte és büszkén jelentette ki, hogy ő „kurd, nem arab!” – és köpött egyet. Megvetően magyarázta, hogy egy arab engem kidobna az autójából, nem számíthatnék semmi jóra tőlük. Melankolikus, magával ragadó kurd zenével suhantunk az éjszakában.

Kiderült, hogy a határállomás estére bezár, így már hiába kelnék útra. Jelezte, hogy maradjak ott éjszakára és másnap reggel ő majd eljuttat a kb. 30 km-re fekvő határvárosba.

Felesége és nagyobb lányai bőséges vacsorát készítettek, de nem ettek velünk. Csak az ide-odarohangáló, vidám kicsiknek jutott egy-egy falat az „asztalról”. Közben megjelent egy másik úr, akivel a családfő együtt dolgozott egy autóműhelyben. A falnál ülve, gyöngysorával a kezében, faarccal mustrált, amíg ettem. Mikor néhány percre ketten maradtunk és felé fordultam, kérdeztem valamit, az arca akkor sem árult el semmit, de kedves hangon válaszolt.

A vacsorát követően az Apa a belső, lebetonozott udvaron keresztül felvezetett az épület tetejére, ahonnan rá lehetett látni a városra, a lapos tetőkre és parabolarengetegre. Az egyik sarokba vezetett, s mint kiderült, a kis fedél alatt álló „dobozok” méheket rejtenek. A „városi zümmögőket” csak másnap reggel volt szerencsém munka közben látni. Belépve a kis helységbe tömény cigarettafüst és játékbarlangi hangulat fogadott. A nagyobb fiútestvérek és egy barátjuk is a földön ülve kártyáztak. Köröttük teáscsészék, hamutálak hevertek. Leültem közéjük, mire megszakadt a játék. Megjelent a vendégszobában megismert „pókerarcú” úr, az Apa és még néhány, idősebb férfi. Az Apa kártyatrükkökkel oldotta a kissé szegényes, akadozó kommunikációval induló estét. A legidősebb testvér különös figyelemmel viseltetett felém, pontosabban a fényképezőgépem felé, amellyel újra és újra meg kellett örökítenem „szépségét”. Ha jól értettem, európai sztárságról álmodozott.

Éjszakára a tetőszobában szállásoltak el, a legidősebb testvér „őrizete alatt”. Fürdés után még különböző arckrémekkel kényeztette a bőrét, majd egy utolsó cigaretta után elcsendesedett a szoba.

139–140.nap: majdnem megnősültem
Reggel lejöttem a tetőről. A vendégszobába egyelőre nem jutottam be – zárva tartották és csak az Apának volt kulcsa hozzá. De hamarosan megjelent a családfő és hozzájuthattam a cuccaimhoz. Kihívtak a belső udvarra, ahol az egyik hölgytől szappant kaptam, és egy kancsóból vizet öntött a kezemre, hogy megmosakodhassak reggeli előtt. Miután megtörülköztem, lopva a kezembe nyomott egy összehajtogatott papirkát és mutatta, hogy tegyem (rejtsem) el.

Míg az Apával reggeliztünk, a hölgyek is a közelben sürögtek-forogtak. A Feleség egy lopott pillanatban a gyűrűsujja köré a másik ujjával karikát formálva kérdőn rám nézett és fejét az egyik, idősebb lány felé fordította. Az Apa persze jelen volt, s innentől kezdve hirtelen felgyorsultak az események. Kérdezte, hogy befejeztem-e a reggelit, és hogy össze vagyok-e pakolva. Igenlő válaszomra felállt és kiment, hogy beindítsa az autót. Az ajtóban, amikor elköszöntem a hölgyektől, az Anya jelezte, hogy olvassam el az üzenetet. A levélben a lány a segítségemet kérte, hogy Európába juthasson, azaz hogy vegyem el feleségül.

Ott álltam kezemben a levélkével, a ház nagykorú hölgytagjainak kérdő – és egyikük kérő tekintetétől övezve. A házon kívül pedig járó motor jelezte, hogy az Apa már vinné minél messzebb.

Angolul-arabul dadogtam, hogy én nem Magyarországra tartok, hanem az ellenkező irányba, és hosszú utazásnak nézek elébe, sajnálom… Az Anya bólintott, a fiatalabbak lesütötték a szemüket.

Az Apa elvitt a buszállomásra és minden tiltakozásom ellenére kifizette a jegyemet a határvárosig, majd elbúcsúzott és elhajtott.

Még volt pár perc az indulásig, és a helyi öregek meghívtak egy teára a közelben. Egy óra múlva már sorban álltam a határnál, hogy kifizethessem a kilépési díjat.

Egy platós szekér és a két lábam segítségével jutottam ki a török határváros, NET szélére. Két kamionos fuvart követően már a környező dombokra és szántóföldekre a magasból lenéző városka, NET utcácskáin sétálgattam. Egy rövid fuvar, egy félreértés az „autóstop” – mint utazási forma – jelentését illetően, és máris Mardin központjában találtam magam. Hagytam a buszt, és gyalog indultam ki a városból. Egy hosszabb sétát követően már egy teherautó utasaként tekinthettem vissza az éjszakára sárga fénypontokká egyszerűsödő városra.

A jármű sofőrjével hamar megtaláltuk a közös hangot. Megálltunk vacsorázni a törzshelyén, egy benzinkútnál. A két ott dolgozó srác remek lecsóféleséget készített. Ezt követően elkísértem a közeli sódertelepre, ahol megpakolták a teherautót. A visszaúton kitett kutas barátainál, ahol egy emeletes ágy matraca várt arra, hogy aznap éjjelre felvegye a testem formáját.

Két, vizsgára igyekvő katona vitt be Dyarbakerbe. A központban bóklásztam, mikor megszólított egy fiatal srác, Mehmet. Mellém szegődött, hogy segítsen kijutni a város szélére. Míg ő beszaladt egy boltba, hogy a megfelelő busz után érdeklődjön, rám köszönt egy úr. Ezzel elindult a lavina. Az első akadályt, hogy elmagyarázzam az autóstoppolás lényegét, kb. félórás küzdelem árán, de sikerrel vettem. Ekkor már öten voltunk. Átvonulva a közeli buszmegállóhoz tovább nőtt azok száma, akik elhatározták, hogy felraknak engem az Erzurumba közlekedő buszra.

A második akadályt, azaz elmagyarázni, hogy én csak a város széléig szeretnék busszal menni, ugyan egy rajz segítségével szintén leküzdöttem, ám ez nem rendítette meg segítőimet az elhatározásukban. Egyikük ismerősével, aki tudott angolul, beszéltem telefonon, ám a stoppolást veszélyesnek, így elfogadhatatlannak ítélték. A buszra 2 órát kellett (volna) várnom. Hazudva, hogy majd visszajövök időre, és megköszönve, de elutasítva egyikük idegenvezetői ajánlkozását a fennmaradó időre, Mehmettel elmenekültünk. Mondta, hogy elkísér, ki a városból.

A dimbes-dombos kurd táj lenyűgözött. Amerre a szem ellát hatalmas szántóföldek hömpölyögnek bő termést ígérően. Vad pásztorkutyák (kangalok) rohantak szabadon, fenséges tekintettel vigyázva birodalmukat. Mehmet édesanyja a tehén-rengetegből kilépve, mosolyogva üdvözölt minket, a kis hármasikrek pedig megszeppenve, messziről követték az új jövevényt.

Tettünk egy kört a traktorral, majd a dísztelen tévészobában letelepedtünk egy teára. Már lemenőben volt a Nap, mikor Mehmet jelezte, hogy indulunk, kivisznek a főútra. Nem tudom, mi késztette a terv felborítására, de talán csak félreértettük egymást. Mindenesetre félóra múlva ott álltam Dyarbaker határában egy gyéren megvilágított útszakasz szélén lengetve a szemerkélő esőben.

Este 7 óra felé odaballagott hozzám egy úr, és kérdő arckifejezéssel tudakolta, hogy mit is csinálok ott tulajdonképpen? Egy-két (török) szavas válaszom hallatán tudtomra adta, hogy ilyen későn már hiába számítok fuvarra Bingöl felé, és jobban járok, ha iszom nála egy forró teát.

Az úttól kb. 10–15 méterre álló, sötétbe burkolózó házhoz mentünk. Mint kiderült, Salik a ház mögötti építkezési terület gépparkjára vigyázott, és lekapcsolt lámpával némileg ki lehetett látni az ablakon. Pisztolya hanyagul a nadrágjába volt csúsztatva.

Lasik jelezte, hogy ha fáradt vagyok, dőljek csak le a fal mellé. Este 10–11 körül meg is „ágyaztam” magamnak. Amint elkészült a fekhely, egy autó kanyarodott a ház elé és két, 35 év körüli férfi lépett be a szobába. Kettőjük közül a „főnöknek látszó” nagyhangon üdvözölte Lasikot, majd két új ülőalkalmatosságot szerezve hallgatag társával együtt letelepedtek az asztal köré.

A „csendestárs” feltehetően bajban volt vagy épp komoly döntés előtt állt, mert Salik közel két órán keresztül térítgette, próbálta meggyőzni valamiről. Már későre járt, mire újra ketten maradtunk a szobában. A konvektor előtt ücsörögtünk még egy darabig. Megkérdeztem Saliktól, hogy megnézhetem-e a fegyverét. Mire ő – mintha mi sem lenne természetesebb – kezembe adta a töltött pisztolyt. Mondta, hogy néhány dollárért vette…

Az éjszaka során óránként jelzett a telefonja, hogy ideje szemlére menni. Egyik alkalommal az ébresztő jelzést hatalmas robaj követte. A sziluett nyögve, halkan káromkodva feltápászkodott a földről, újraépítette az ágyat, tett egy gyors kört a környéken, majd ismét álomba szenderült.

A cikksorozat előző részei:

  • Autóstoppal a Föld körül I.
  • Autóstoppal a Föld körül II.
  • Autóstoppal a Föld körül III.
  • Autóstoppal a Föld körül IV.
  • Autóstoppal a Föld körül V.
  • Autóstoppal a Föld körül VI.
  • Autóstoppal a Föld körül VII.
  • Autóstoppal a Föld körül VIII.
  • Autóstoppal a Föld körül IX.

  • Hozzászólások

    Sziklába vájt nekropoliszt tártak fel

    Sziklába vájt nekropoliszt tártak fel

    A mintegy 400 nyughelyet a mai Törökország területén, egy kanyon oldalában alakították ki.

    Taj Mahal – másképp

    Taj Mahal – másképp

    Indiai utazásunk befejező állomása Agra volt, és a kihagyhatatlan Taj Mahal. Már messziről érezhető volt, hogy az amúgy sem jelentéktelen zsúfoltság itt bizony fokozódni fog.

    Előkelő harcos sírját tárták fel

    Előkelő harcos sírját tárták fel

    A tehetős férfi nyughelye mellett egy előkelő nő sírját is felfedezték.

    Vad Montenegró

    Vad Montenegró

    A világ kevés országa kínál olyan változatos és jobbára érintetlen természeti szépségeket, mint a csöpp balkáni állam, Montenegró.

    A legújabb vizsgálatok módosítják a népszerű elméletet

    A legújabb vizsgálatok módosítják a népszerű elméletet

    Sok kutató úgy véli, hogy az első amerikaiak a mai japán területén létező Dzsómon-kultúra tagjai voltak.

    National Geographic 2021. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 995 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket