Programajánló: Csángó bál Egyházaskozáron

A csángók Románia keleti részén, a Kárpátokon túl élő magyar ajkú, katolikus vallású népcsoport. Nevüket a csavarog, vándorol, kószál „csang/csáng” igéből eredeztetik, amely egyértelműen céloz e népcsoport költöző, vándorló életformájára. Hosszú időkőn keresztül több teória is közszájon forgott arra nézve, hogy vajon hogyan is kerültek oda magyarok. Egyesek szerint a kunok és besenyők utódai, mások szerint a Honfoglaláskor egy kisebb törzs letelepedett azon területen, amelyet a feltárt Honfoglalás kori sírok is jeleznek. A harmadik elmélet szerint IV. Béla második Honalapító királyunk a tatárjárás után az elpusztult országot fáradhatatlan munkával ujjá kívánta élesztetni. A tatárok a kán-választás utáni esetleges visszatérésétől tartva megerősítette a keleti országhatárt. A Kárpátok vonulatain és végig a Szeret folyó mentén katonai őrséget építtetett ki. Abban az időben szokás volt, hogy a katonák a családjukat is magukkal vitték, így került ki a magyar nyelvű lakosság a Kárpátokon túlra.

A következő kivándorlási hullám, ami megnövelte az ott élők létszámát a huszita üldözések idején volt, majd az 1760-as években Mária Terézia végvárvédelmi rendelete ellen tiltakozó és inkább a menekülést választó székelyek vándoroltak ki Moldvába, majd Bukovinába az 1764-es Madéfalvi veszedelmet követően.

A csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát, a nyelvújítás előtti állapotnak megfelelő verzióját beszélik. A moldvai magyarság elszigetelt, s létét a társadalmi és gazdasági folyamatok állandóan fenyegetik. A helybéliek bíznak benne, hogy a bál hasznos része lesz a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítéseknek.

A bál helyszíne: az Egyházaskozári sportcsarnok.

A bál fővédnöke: Dr. Hargitai János a Baranya Megyei közgyűlés elnöke.

Program: