Megtalálták Szeged Bastille-át
Siker koronázta a kutatást Szegeden: a régészek csaknem három méteres mélységben rábukkantak a vár északi falára. Középkori és újkori maradványok egyaránt előkerültek.
„Ott bukkantunk a falmaradványra, ahol számítottunk rá, hiszen a vízibástya, vagyis a délkeleti saroktorony, valamint az ügyészség épülete alatt három éve feltárt északnyugati saroktorony a vár alaprajzával segítségünkre volt a terület kijelölésénél” – nyilatkozta Fogas Ottó, ásatásvezető régész. A szakember hozzátette, hogy csupán az volt meglepő, hogy milyen mélyen akadtak rá a falmaradványokra, ám ez csak azt bizonyítja, hogy „jó munkát végeztek” a szegediek a vár nagy árvíz utáni elbontásakor.
Az ásatási szelvényben a vár 14. században épített téglafalának mintegy két méter széles maradványát, valamint a Mária Terézia kori belső bővítés, vagyis az ekkor épített kazamatarendszer tégláit is megtalálták. Ez a barokk kori átépítés és funkcióváltás, vagyis hogy a korábbi várból a török kiűzése után helyőrség és börtön lett, hozzájárult az erődítmény 19. századi szinte teljes pusztulásához, hiszen a helybéliek gyűlölték az osztrák uralom jelképévé vált „szegedi Bastille-t”. A börtönben Rózsa Sándor is raboskodott, ám ide kerültek az 1848–49-es Szabadságharc után elfogott hazaiak is. A börtön utolsó fogva tartottjai alföldi betyárok voltak.
1879. március 12-én azonban az áradó Tisza szinte elmosta a várost, 17-én pedig a helyszínre érkezett Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki nem csupán Szeged újjáépítését ígérte meg, de a városnak adományozta a várat is. Az árvíz levonultával így azonnal nekikezdtek a gyűlölt építmény lebontásának.
A cikk folytatása és az első képek a várfalakról a műemlékem.hu magazinjában.
Kapcsolódó cikk:
Tovább kutatják Szeged eltűnt várát
Megvizsgálták a Nagy Sándor apjához kötött sír csontjait
Átfogó elemzéssel próbálták kideríteni, hogy valóban II. Philipposz maradványait őrizte-e a nyughely.
A Magna Carta eredeti példányára bukkantak
A szakértők eddig azt hitték, egy másolatot őriznek a Harvard Law School gyűjteményében.
Miért isznak tojásos kávét a vietnámiak?
Vietnám mindössze 200 év alatt lett kávénagyhatalom, az erőteljes robuszta íze, a lassú főzési módszer és az egyedien elkészített receptek mind hozzájárultak ahhoz, hogy mára speciális kávékultúra alakult ki itt.
A tatárjárás korából származó tömegsírt találtak
A tatárok a gyerekeket és a kutyákat sem kímélték.
Megvizsgálták a skóciai sziget rejtélyes kőköreit
Skye szigetének ősi lakói izgalmas leleteket hagytak maguk után.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
