Megtalálták Szeged Bastille-át
Siker koronázta a kutatást Szegeden: a régészek csaknem három méteres mélységben rábukkantak a vár északi falára. Középkori és újkori maradványok egyaránt előkerültek.
„Ott bukkantunk a falmaradványra, ahol számítottunk rá, hiszen a vízibástya, vagyis a délkeleti saroktorony, valamint az ügyészség épülete alatt három éve feltárt északnyugati saroktorony a vár alaprajzával segítségünkre volt a terület kijelölésénél” – nyilatkozta Fogas Ottó, ásatásvezető régész. A szakember hozzátette, hogy csupán az volt meglepő, hogy milyen mélyen akadtak rá a falmaradványokra, ám ez csak azt bizonyítja, hogy „jó munkát végeztek” a szegediek a vár nagy árvíz utáni elbontásakor.
Az ásatási szelvényben a vár 14. században épített téglafalának mintegy két méter széles maradványát, valamint a Mária Terézia kori belső bővítés, vagyis az ekkor épített kazamatarendszer tégláit is megtalálták. Ez a barokk kori átépítés és funkcióváltás, vagyis hogy a korábbi várból a török kiűzése után helyőrség és börtön lett, hozzájárult az erődítmény 19. századi szinte teljes pusztulásához, hiszen a helybéliek gyűlölték az osztrák uralom jelképévé vált „szegedi Bastille-t”. A börtönben Rózsa Sándor is raboskodott, ám ide kerültek az 1848–49-es Szabadságharc után elfogott hazaiak is. A börtön utolsó fogva tartottjai alföldi betyárok voltak.
1879. március 12-én azonban az áradó Tisza szinte elmosta a várost, 17-én pedig a helyszínre érkezett Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki nem csupán Szeged újjáépítését ígérte meg, de a városnak adományozta a várat is. Az árvíz levonultával így azonnal nekikezdtek a gyűlölt építmény lebontásának.
A cikk folytatása és az első képek a várfalakról a műemlékem.hu magazinjában.
Kapcsolódó cikk:
Tovább kutatják Szeged eltűnt várát
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
