A hit barlangjai
Ősi Buddha-képmások ezrei ejtik ámulatba a látogatót azokban a Selyemút menti barlangszentélyekben, ahol hírneves hazánkfia, Stein Aurél a múlt század elején páratlan, régi kéziratokra lelt…
Írta: Brook Larmer
Fényképezte: Tony Law
Emberi csontokból rakott halmok sora jelezte az utat a homokban. E napszítta, fehér maradványok intő jelként figyelmeztették a Selyemút minden vándorát arra a rengeteg veszélyre, amely i.sz. 629-ben leselkedett az utazóra a korabeli világ legfontosabb kereskedelmi és hadi útján. A Kínai Birodalom nyugati határszélén túl elterülő sivatag kavargó homokviharaiban Xuanzang (Hszüan-cang) buddhista szerzetes elveszítette tájékozódását, s már kis híján összerogyott. A talajról felszálló, forrón táncoló levegő megcsalta szemét, és rémképeket láttatott vele: csak nem egy fenyegető hadsereg közeleg ott, a távoli dűnék felől? Vagy ami még iszonytatóbb: kardjukkal hadonászó útonállók, akik a mesés rakománnyal utazó karavánokat fosztogatják? Mert a nyugati Perzsia és mediterrán térség fejedelmi udvaraiba szállított selyemáru, tea és kerámia éppoly csábító volt számukra, mint a Tang-kori kínai főváros, Changan (Csangan) felé tartó aranyak, drágakövek vagy lovak.
Xuanzangot azonban, amint azt híressé vált leírásából tudjuk, a Selyemút egy másfajta portékája érdekelte, hajtotta előre úticélja felé: a buddhizmus. Egyéb vallási eszmék is áramlottak persze ezen a nevezetes úton – a manicheizmus és a zoroasztrizmus éppúgy, akár a kereszténység, majd utóbb az iszlám. Kínában azonban egyik sem eresztett úgy gyökeret, mint a buddhizmus, amely időszámításunk első három századában került a Mennyei Birodalomba India felől. Maga Xuanzang is temérdek buddhista kézirattal tért haza Indiából – hogy élete következő húsz évét ezek tanulmányozásának, átültetésének szentelje. Az ő fordításai szolgáltak azután a kínai buddhizmus alapjául, nagyban elősegítve e világszemlélet terjedését.
Tizenhat hosszú esztendeig tartó utazásának végéhez közeledve Dunhuangban (Tunhuang), a Selyemút egyik virágzó oázisában tartott pihenőt az elszánt szerzetes – ott, ahol a népek és kultúrák forgalmas keresztútján a buddhizmus világcsodája állt: a Mogao-barlangszentélyek együttese.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2010. júniusi lapszámában.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Hihetetlen kincseket őriz Közép-Európa egyik legrégebbi levéltára
Vajon mi lehet a feladata egy magyar levéltári delegátusnak Bécsben? Mitől olyan különleges a levéltári munka?
Új állatvédelmi törvény Spanyolországban
Az új spanyol állatvédelmi törvény szerint legfeljebb három napig lehet magára hagyni a háziállatokat, a macskákat kötelező ivartalaníttatni és chippel ellátni, a kutyatulajdonosoknak felelősségbiztosítást kell kötniük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
