Kiváló állapotú bronzkori cipő egy örmény barlangból

A mai szemmel is modern lábbelit juhtrágya és szárazság konzerválta. A felfedezés a világ legismertebb cipőtervezőjét is megdöbbentette
„Hihetetlen, mennyire hasonlít ez a cipő a mai, modern viseletre” – jelentette ki Manolo Blahnik cipőtervezőjét. A régészek szerint ez a világ legöregebb ismert bőrcipője.
Az 5000 éves, mokaszin jellegű cipőre az azt fedő mérhetetlen mennyiségű ju trágya miatt meglepően jó állapotban találtak rá egy örmény barlangban történt ásatások során.
A mai női mérettel mérve 7-es méretű (USA) cipellő valószínűleg mérték után készült a tulajdonos jobb lábára, aki lehetett férfi, vagy nő is. A kor örmény lábméreteiről nem sokat tudunk, ezért leginkább csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Az egyetlen marhabőrből szabott cipőt oldalt és hátul bőrdarabkákból készült fűzőkkel fogták össze. A mai cipők is készülnek hasonló módon egyetlen bőrdarabból kivágva, ez azonban komoly felárat jelent.
„A cipőt alkotó bőrt két rétegbe vágták majd kicserzették azt. Ez valószínűleg elég új eljárásnak hatott akkoriban” – magyarázta Ron Pinhasi, az ásatás társvezetője.
Yvette Worall, az angol Conker Kézi Készítésű Cipők Társaságának tervezője hozzátette: „Úgy vélem, hogy a bőrt először benedvesítették, majd később vágták és varrták méretre. Ehhez a lábat használták kaptafának.”
A végeredmény nemcsak Blahnik számára volt meglepően ismerős. A kanadai Bata Cipőmúzeum kurátora, Elizabeth Semmelhack szerint „Ami engem rögtön megfogott, az az volt, hogy a cipő mennyire hasonlít a hagyományos balkáni viselethez, a mai opanke-hoz, amelyet helyi, regionális fesztiválok alkalmával még a ma is felvesznek.”
Legidősebb és legjobb állapotban fennmaradt ókori cipő
Radiokarbonos kormeghatározás szerint i. e. 3500 táján, a bronzkorban készített történelem előtti cipő a sarok és a lábfej részénél erősen össze van nyomódva, ami valószínűsíti, hogy viselője több mérföldet gyalogolt benne. De a lábbeli egyáltalán nincs viseltes állapotban.
Az ebből a korból származó cipőleletek igen ritkák, mert a bőr és a növényi alapanyagok nagyon gyorsan elbomlanak. De ebben az esetben a leletet tartalmazó barlang mélyedését a bronzkort követő emberi élet során felhalmozódott juhtrágya vastag rétege fedte.
„A hűvös barlangi környezet szárazon tartotta, a trágya pedig megszilárdította a leletet” – mondta el Pinhasi, a <Í>PLoSONE folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerződje.
Miért készítettek a bronzkorban cipőt?
A láb védelme lehetett a fő oka annak, hogy az emberek cipőt kezdtek hordani, és minden bizonnyal ez volt a helyzet a legősibb lábbeli készítésekor is. Az örmény barlang környezetében „a felszín nagyon hepehupás, sok hegyes, éles kő található itt és szúrós bokrok is” – mondta Gregory Areshian, a kaliforniai Egyetem régésze, a tanulmány társszerzője, akinek munkáját egy részben a National Geographic Society Kutatási és Felfedezési Bizottsága támogatja.
Továbbá ilyen cipők hozzájárulhattak ahhoz, hogy viselőjük a térség extrém hőmérsékletével is megbirkózzon. Nyáron a terület 45 C fok fölé is melegedhetett, télen pedig fagypont környékére süllyedt a hőmérséklet. A cipőt hosszabb távolságok megtétele miatt is használhatták.
„Ezek az emberek hosszú távolságot tettek meg mindennapjaik során. A barlangban 120 kilométerrel messzebbről származó obszidiánból következtetünk erre” – mondta Areshian.
Blahnik, a cipőtervező úgy véli, hogy még ezt az egyszerű designt is stílusként használták a korabeli emberek. „Nyilván a cipő fő funkciója a láb védelme volt, de nincsenek kétségeim afelől, hogy a cipők kinézete és jellege különböző törzsekhez tartozást volt hivatott mutatni” – nyilatkozta Blahnik, aki azért tud egyet s mást az öltözet által kifejezett identitásról. „Biztos vagyok benne, hogy a cipő a megjelenés része volt, amelyet azért viseltek, hogy megkülönböztessék magukat más törzsektől” – tette hozzá.
Nem is a világ legidősebb cipője
Ezt megelőzően a legrégebbi ismert, zárt orrú cipő tulajdonosa Ötzi, az 5300 évvel ezelőtt élt jégember volt, akit az Osztrák-Alpokban találtak 1991-ben. A szandáloknak azonban még ennél hosszabb történetük van. A missouri Arnold Research-barlangban felfedezett, legidősebb példány mintegy 7000 évvel ezelőtti időkből származik.
A cipőviselés majdnem egyidős a legidősebb ismert lábbelivel. Például, egy 40 ezer éves emberi maradvány vékonyodó lábfejcsontjai arra utalnak, hogy a cipőket már akkoriban is viseltek.
A 40 ezer éves emberi láb vékonyodó lábfejcvsontjai cipőviselésre utalnak. (Fotó: Hong Shang/Washingtoni Egyetem/National Geographic)
„Ötzi cipőjével összehasonlítva, a most megtalált bőrcipő vékony emberre készült” – vélekedett Jacqui Wood független angol régész, aki részletesen tanulmányozta Ötzi lábbeijét, és úgy gondolja, hogy az új tudományos felfedezés helytálló. „A jégember cipője másik minőségben készült. Alja barna medvebőrből készült, az oldala szarvasbőrből, belül pedig kéregből készült fűzőt használtak, ami összehúzta a cipőt a láb körül.”
Igaz az, hogy hasonló cipőket máshol máskor már találtak, de a tanulmány két szerzőjre, Pinhasi és Areshian úgy véli, kézenfekvő, hogy a stílus, a jelleg Örményországból származik. „Számos más újítás, felfedezés, mint a korongozás, ékírás, gyapjútermelés az ősi Közel-Keletről származik. És lehet, hogy Örményország adja meg a kulcsot a cipő prototípushoz, mely aztán később egész Európában elterjedt” – fejtette ki Pinhasi.
Rebecca Shawcross, az angol Northamponi Múzeum és Művész Galéria cipőtervezője szerint „Biztosak lehetünk abban, hogy ez a most felfedezett cipődizájn jelentette az észak-amerikai mokaszin előfutárát. A mokaszin igen népszerű cipő, amelynek hatása a mai lábbelikben is fellelhető például szabadidőcipőkben vagy férfiak számára készített papucs jellegű cipőkben.”
A világ legöregebb bőrcipőjén túl
Miután a mokaszinkérdés megoldódott, a tanulmányt jegyző csapatnak további kirakókat kell a helyére illeszteni, hogy megoldják az Areni-1 barlang rejtélyét. A cipő mellett ugyanis az ősi juhtrágya vadkecskeszarvakat, gímszarvascsontokat és felfordított, törött edénydarabokat is rejtett.
„A tárgyak különleges gyűjteménye ez” – jelentette ki Pinhasi, hozzátéve, hogy nem lenne meglepődve, ha ezek valamennyien szimbolikus jelentéssel bírnának.
Kapcsolódó cikk:
Ötzi, a hótalp feltalálója?