Alajos, Leila2021. június 21., hétfő
Kultúra

Nagyobb volt Angkor a mai New Yorknál?

National Geographic Magyarország

New York nem kicsi, de a kutatások szerint a középkori Angkor birodalom központja még a mai New Yorknál is nagyobb lehetett – legalábbis kiterjedését tekintve. Űr- és légfelvételek, valamint terepmunka révén sikerült feltérképezni az egykori kambodzsai birodalom központját, amely a tudósok szerint több mint ezer négyzetkilométeren terült el.

Amiről eddig azt hitték, hogy a preindusztriális korszak legnagyobb városa lehetett, az úgy tűnik, hogy valósággal eltörpül Angkor eddig nem is sejtett kiterjedése mellett: a maják 150 négyzetkilométer kiterjedésű Tikal városa valójában majdnem csak az egytizede Angkor egykori kiterjedésének. Összehasonlításképpen: a mai Berlin kiterjedése alig haladja meg a 900 négyzetkilométert, de New York is csak éppen átlépi az ezres határt. Ehhez képest a legújabb kutatások szerint a 13–14. század fordulóján, a dél-kelet ázsiai dzsungel kellős közepén egy teljes vízvezetékrendszerrel ellátott, több mint ezer négyzetkilométeres város – Angkor Thom – terült el, amely a jól ismert, a világ hét csodájához tartozó vallási épületegyüttes – Angkor Wat – köré szerveződött.

Több mint ezer négyzetkilométer
Damian Evans, az ausztráliai Sydney Egyetem professzora a kilencvenes évek elejétől kezdve jelen volt Kambodzsában, hogy a vörös khmerek terrorrezsimje alól lassan fellélegző országban immár tudományos munkát végezzen: a portugál utazók által egyszer már a 16. században felfedezett, ám épp akkoriban hirtelen hanyatlásnak indult birodalom központját ugyanis jó ideje senki nem merte megközelíteni, hiszen a khmerek gyakorlatilag minden külföldivel ellenségként bántak. Evans azonban immáron több mint egy évtizede kutatja a csodás homokkőépítményt és a hozzá tartozó régészeti leleteket.

„Száz éve másra sem koncentrál a kutatás, mint Angkor Wat vallási központjára, annak felirataira és épületeire” – nyilatkozta Evans a Spiegel Online-nak. Evans azonban kíváncsi volt másra is: vajon a vallási központ körül elterülő város valóban „csak” akkora lehetett, amelyet szabad szemmel is láthatunk? Nos, Evans a NASA űrből készített felvételeit, repülőgépről készített saját felvételeit, valamint a földi terepmunkát összegezve arra a megállapításra jutott, hogy messze nem: a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent cikke szerint az eddig feltételezettekkel ellentétben, Angkor Wat köré egy legalább ezer négyzetkilométer kiterjedésű város nőtt (Angkor Thom) a középkor folyamán.

Öntöző és vízelvezető rendszer
A hatalmas kiterjedésű város túlélése szempontjából kétségkívül a legfontosabb az volt, hogy megfelelő módon ellássák vízzel. Evans mostani felvételei és térképvázlatai megerősítik azt a feltevést, hogy az egykori birodalmi központban roppant bonyolult, és az egész várost lefedő vízvezeték és csapadékvíz-elvezetőrendszert építettek ki.

Monszun idején hirtelen nagy mennyiségű csapadék érte a várost, amelyet a csatornák révén mesterséges tavakban gyűjtöttek össze. Egyben azt is megakadályozták ezzel, hogy az áradások elmossák a nagy kiterjedésű települést. Mindez azért volt lényeges, mert a szabályozott vizekkel nagyobb mennyiségű rizst tudtak előállítani, ami valóságos földi paradicsommá tette aztán a vallási és birodalmi központot.

Hogy a város lakosságának a száma is elérhette-e azt az 1 millió főt, amit korábban még túlzó becslésnek tartottak a francia Angkor kutató Bernard-Philippe Groslier részéről, az majd csak ezután fog kiderülni. A légifelvételek és a térképvázlatok elkészültét követően kezdhetnek ugyanis neki csak a feltárásnak, amely minden bizonnyal jó ideig el fog tartani. A térképek azt mutatják ugyanis, hogy legalább ezer, eddig fel nem fedezett mesterséges tó és további 74 ismeretlen angkori templom kerülhet a felszínre majd.

 A terület radartérképe

A terület radartérképe

Saját vesztükbe rohantak
Evans szerit ugyanakkor ez a hatalmas kiterjedés és komplexitás okozhatta az Angkor Birodalom hanyatlását is. „Extrém mennyiségű csapadékra és vízre volt szükségük, amely azonban a változó időjárási körülményekkel együtt csökkent” – mondta a Spiegel Online-nak Evans. Mindeközben nagy mennyiségű erdőt is kiirtottak, hogy még több termőterületet szerezzenek, így a végső eredmény Evans feltételezése szerint a talaj teljes kimerülése, erózió, vízhiány és túlnépesedés lett, amellyel már nem tudott lépést tartani Angkor gazdasága.

Charles Higham, az új-zélandi Otago Egyetem Angkor szakértője azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy valóban természeti okai voltak a birodalom pusztulásának. Bár írásos emlék egyáltalán nem maradt fenn a birodalom adminisztrációjából, csak kínai követek, illetve a templomokon található feliratokból tájékozódhatnak a történészek és a régészek, Higham szerint szinte biztosra vehető, hogy „a lumpenproletár rétegek elvesztették hitüket az uralkodóban, és szociális okok miatt robbant szét a birodalom” – nyilatkozta a kutató a National Geographic News-nak.

Hozzászólások

Őskori kőtárgyakat találtak a víz alatt

Őskori kőtárgyakat találtak a víz alatt

A korszakban a vízszintek jóval alacsonyabbak voltak, ezért több lelőhely mára víz alá került.

Így táplálkoztak az iszlám kori Szicíliában

Így táplálkoztak az iszlám kori Szicíliában

A kutatók szerves maradványokat elemezve mérték fel, hogy mit ettek a korabeliek.

Egyedi sírokba is temettek pestisben elhunytakat

Egyedi sírokba is temettek pestisben elhunytakat

A pestisben elhunytakat, mivel a betegség a gyors

Ősi pszichedelikus tánc nyomára bukkantak

Ősi pszichedelikus tánc nyomára bukkantak

Úgy tűnik, a Juzsnij Olenyij-sziget kőkori lakói számára a jávorszarvasok fogai nem puszta díszként szolgáltak.

Több száz éves, fából épült utat találtak

Több száz éves, fából épült utat találtak

A lengyelországi Jarosławban feltárt szakasz a 18. századból maradt fenn.

National Geographic 2021. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket