Alagút a Semmibe – Titkos folyosó a fáraó sírjában
Zahi Hawass, vezető egyiptomi ókor-szakértő, az Egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács elnöke már tavaly arról a feltételezéséről beszélt, hogy az I. Széthi fáraó ősi sírjához kapcsolódó titokzatos folyosó a semmibe vezet. Úgy tűnik, igaza lett.
A Királyok Völgyében Széthi fáraó sírja volt az egyik legnehezebben elérhető a régészek számára, ugyanakkor ez a sírkamra a legdíszítettebb és a legnagyobb a Völgyben, és még csak növekszik.
Három évvel ezelőtt, amikor egy vasúti rendszer segítségével kőtörmelékek és régészeti leletek kivontatását végezték, az exkavátor egy falnak ütközött – jelentette be a kutatócsoport a múlt héten. Úgy tűnik, hogy az ókori egyiptomi munkások, akik Luxor közelében, az egyiptomi Királyok Völgye alatt építették a lejtős alagutat a sziklában, 174 méter kiásása után egyszer csak megálltak.
Hawass, aki egyben a National Geographic Society helyi szakértője, úgy véli, hogy az alagút munkálatai a fáraó 15 éves uralkodásának (I. e.: 1294–1279) idején kezdődtek, de csak azután, hogy fölötte a sír már elkészült. A munkálatokat valószínűleg akkor állíthatták le, amikor Széthi meghalt.
Mustafa Waziri archeológus, az Egyiptomi Régészeti Tanács igazgatója a következőket mondotta: „Úgy gondolom, egy másik temetkezési sírkamrát akartak kialakítani az előző alatt. Aztán hírtelen leállították a munkálatokat. A lépcsők állapota azonban egyszerűen bámulatos.
Lefelé a nyúlüregbe
Az Egyiptomi Újbirodalom fáraójának, I. Széthinek a sírkamrája alatt lévő alagúthoz egy téglával kirakott ősi boltíves folyosó vezet, legalább is ezt mutatja az az 1960-as kép, amit a törmeléket kitakarító munkások készítettek, akik annak reményében dolgoztak, hogy kincseket találnak a sírban.
„Az alagútról való ismeretek 1817-re vezetnek vissza, amikor is egy velencei szakértő, bizonyos Giovanni Battista Belzoni felfedezte és feltárta I. Széthi sírkamráját” – mondta el Zahi Hawass.
Az 1960-as feltárás során csak kb. 100 métert haladtak be a folyosóba. Ahhoz, hogy továbbjussanak, a mostani feltárások során új elővigyázatosságokat kellett bevezetni, ezek között a legfigyelemreméltóbb az, hogy a beomlás elkerülése érdekében – ugyanúgy, mint a bányákban – fém tartóelemekkel támasztották alá folyosót.
A fáraó sírkamrájának a falán az egyik lejtős folyosó lábánál egy falra festett képen kígyók várakoznak, éppen a folyosó fölötti részen. Mustafa Waziri szerint ez a kép bizonyságul szolgál arra, hogy a folyosót már eredetileg is odatervezték. A kép, tette hozzá Waziri, utalhat az Ősi Egyiptomi Imádságos Könyvekre, amelyekben a jó embereknek a túlvilági életbe vezető utat a kígyó mutatja meg.
Kígyóábrázolás a sírkamra falán (Forrás: ESCA/National Geographic)
Amíg a sírkamra megmaradt része reliefekkel gazdagon díszített, addig az alagút csaknem teljesen üres. Jóllehet, a régészek nem találtak vörös falfeliratokat a lépcsőzeten, viszont feltűnő lehet az építész utasítása: „mozdítsd el az ajtófélfát, és tedd szélesebbé az átjárót”.
Az a felfedezés, hogy a folyosó befejezetlen volt, megoldást ad egy régészeti rejtélyre. „Azonban” – mondotta Mustafa Waziri – „abban a hitben voltunk, hogy a király kincsei is ott lesznek, kezdetben legalább is ez volt az érzésünk. Ezzel szemben, amikor különböző tudományos módszerek segítségével eljutottunk a folyosó végére, semmit nem találtunk benne. Nem hinném, hogy valamit is magunk mögött hagytunk volna.”
Egyiptomi munkások vésik a sziklát I. Széthi fáraó sírkamrájának építésekor Christopher Klein illusztrációján. (Forrás: National Geographic)
A régészek legnagyobb csodálkozására a sírkamra alatt újonnan feltárt lépcsőház nem az egyetlen olyan alagút, vagy átjáró, amellyel az utóbbi években megnövekedett a sírkamra alapterülete. 2008-ban a szakértők bejelentették, hogy egy újabb alagutat találtak magában a sírkamrában, amely a kripta hosszát 100 méterről 136 méterre növelte meg.