Rejtély a bronzkori földvár mélyén
Körárok nyomát mutatta ki a próbafúrás a százhalombattai földvár bronzkori rétegének mélyén. A település egy részét, vagy egy szentélyt kerített körbe? A válaszra legalább tíz évig várni kell.
„Rendkívül jelentős a Magyarország területén lévő bronzkori emlékek között a Százhalombatta határában, a Duna partján található földvár” – mondta el Vicze Magdolna, a Matrica Múzeum és Régészeti Park igazgatója, a feltárás vezetője. „Itt, ahol már egy évtizede ásunk, hat méter vastag a rétegsor, s eddig háromszáz évet sikerült visszafejtenünk az időben” – tette hozzá.
A korábbi szondázás kimutatta, hogy a magasparton a megtelepülésre I. e. 2000 táján került sor. A már-már városias települést az eddigi adatok szerint megszakítás nélkül mintegy 800 éven át lakták.
„Már ekkor, a bronzkorban is stratégiai jelentősége volt ennek a magaslatnak. A dunai gázlót és így az akkor már komoly távolsági kereskedelmet lehetett ellenőrizni, megsarcolni” – fejtette ki a régész. „Természetesen a mezőgazdaság jelentette az ittenieknek a fő megélhetési forrást, s ennek emlékei rendre előkerültek. Magok, állatcsontok tanúskodnak az itt élők étkezési szokásairól. A bronzkorban ezen a helyen egy időben egyébként több száz ember élt, így városias településnek tekinthető.”
Kr. e. 1200 táján azonban eltűntek az emberek a földvárról, kisebb csoportokra szakadva élhettek tovább a környéken. A földvár bronzkori virágzása egybeesik a mükénéi kultúra kialakulásával, majd megroppanásával.
Ám amíg a görögöknél a dórok vándorlása volt a hanyatlás kiváltója, a Kárpát-medencében még nem találtak egyértelmű okot, hogy miért tűntek el 3200 évvel ezelőtt az akkor virágzó települések. „Valószínűleg éghajlati változás, majd az ezt követő társadalmi átrendeződés áll a háttérben, de még tovább kell kutatnunk az okokat” – nyilatkozta Vicze Magdolna.
A földvárat később ismét benépesítette az ember. A hallstatti kultúra emlékét ma is hosszan elnyúló, magas sánc őrzi és persze a földvártól nem messze található halomsírok, amelyeknek Százhalombatta a nevét köszönheti. A bronzkori és az I. e. 7–6. századi megtelepedés között kapcsolat ugyan nem mutatható ki, ám az eddigi adatok szerint a bronzkori település temetője is a későbbi halomsírok térségében lehetett.
Mit rejt az alsó rétegsor? A cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában.
Ezért különleges Dobó István kőből faragott szablyája
Az egri vár kapitánya az első közismert történelmi személyiség, akihez a sírkövének köszönhetően név szerint hozzáköthetjük a magyar szablyát, amely mintegy 400 évig, egészen a 20. századig a magyar hadsereg meghatározó fegyvere volt.
Korábban ismeretlen nyelvet találhattak
A kutatók egy rejtélyes írással készült szöveget elemeztek.
Ókori színházjegyre bukkantak
A római kori lelet egy törökországi romvárosnál került elő.
Műszak a magasban: ilyen egy kéményseprő hivatása
A kéményseprők otthonunk melegén túl testi épségünket is óvják.
Föld alatti struktúrákat találtak Egyiptomban
A kutatók két nagy ciszternát tártak fel az ókori Derhisz feltételezett területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
