Frézia, Fatime, Fatima, Bonifác2023. június 05., hétfő
Kultúra

Két oldalról építették a gettót

National Geographic Magyarország

Az antiszemitizmus gyökereit a vallásban kereshetjük, amit az eltérő szokások az évszázadok alatt egyre jobban mélyítettek. A 19. századi Magyarországon az országgyűlésbe került, a huszas évekre a hivatalos politika szintjére emelkedett. Évezredes, többé-kevésbé békés együttélés után miért fordult számtalan magyar a zsidó honfitársa ellen?

A zsidók és keresztények ellentétének legősibb forrása a vallás: Jézus személye, megváltó, illetve isteni volta. Az egymás ellenében való önmeghatározást erősítette az a tény is, hogy a két vallás gyökere az Ószövetség révén lényegében közös. Bár a ma antiszemitizmusként ismert fogalom az újkorig nem létezett, Európa keresztény országaiban a zsidóság – időben és térben változó intenzitású – hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve a történelem folyamán. Ez azonban nem a népnek, hanem a vallásnak szólt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az iszlám közösségek is hasonló korlátok közt éltek.

Nem volt ez másképp a Magyar Királyságban sem, ahol már a honfoglalás előtt is éltek zsidó vallású népek. A kereszténységet védő törvények szabta korlátok – többek között: házassági tilalom keresztényekkel, eltiltásuk bizonyos mesterségektől, kitiltásuk bizonyos településekről – ellenére azonban a magyarországi zsidók viszonylagos nyugalomban éltek a magyarokkal, a magyarok mellett.

A Kárpát-medencében nem voltak tömegesen pogromok, mint Európa számos országában, sőt az évszázadok folyamán számtalan zsidó család, közösség talált otthont és több-kevesebb nyugalmat a magyar királyok és fejedelmek uralma alatt. Nem véletlen a bizonytalannak tűnő megfogalmazás, mert például Mária Terézia több zsidóellenes intézkedést foganatosított, míg fia, II. József számukra pozitív rendeleteket alkotott. Magyarországon az alábbi zsidóellenes pogromok ismertek: 1494 Nagyszombat, 1529 Bazin, 1536 Nagyszombat, végül 1882–83 Tiszaeszlár.

A magyar lakosság zsidókhoz való hozzáállását is elsősorban a vallás határozta meg. A hétköznapi életben nem segítették a közeledést az eltérő szokások: a szombati munka tiltása, a disznóhús elutasítása idegen volt a nem zsidók szemében. Nemcsak az állam törvényei, a zsidó vallás is tiltotta a kereszténnyel (más vallásúval) kötendő házasságot, és hallani sem akartak hagyományaik feladásáról. „Célunk az állandó kiállítással nem a történelmi együttélés bemutatása, de látni kell, hogy a gettók falait két oldalról építették, méghozzá évszázadokon keresztül – fogalmazott Molnár Judit történész, a Holokauszt Emlékközpont főtanácsadója.

A középkori állapotokból a francia forradalom eszméinek terjedése jelentett elmozdulást. A 19. századi magyar értelmiség a „szabadság, egyenlőség, testvériség” nevében a vallást magánügynek tekintette, és a zsidók egyenjogúsítását kezdte el követelni. Az 1848–49-es szabadságharc alatt erről született is törvény, ám a „gyors bukás” miatt gyakorlati haszna nem lehetett. 1867-ben, a kiegyezéssel született meg a magyar zsidóság polgári és politikai emancipációja, megszűnt többek között a szakmák és hivatások, majd a lakhely és a házasságkötés korlátozása. A vallási egyenjogúság 1895-ben valósult meg: az addigi elismert státuszból a zsidó bevett vallássá vált Magyarországon.

Az új antiszemitizmus

 Istóczy Győző (Forrás: Wikipedia)

Istóczy Győző (Forrás: Wikipedia)

Ezzel együtt azonban megjelent egy újfajta antiszemitizmus, ami már nemcsak vallási, hanem politikai alapon is támadta a zsidókat. Indokaik között szerepelt, hogy „túl sokan vannak”, „túl sok köztük az értelmiségi” és „túlzottan nagy hatalom összpontosul a kezükben”. Mindezekért korlátozni akarták a bevándorlásukat, sőt sokszor még kitelepítésük is felvetődött. Molnár Judit megjegyzi, hogy számottevő zsidó bevándorlás Magyarországra ebben az időben nem volt, a lakhelykorlátozás eltörlésével viszont erős belső migráció kezdődött a század közepétől a külső területekről a városok felé. Ezért érezhették úgy egyesek, hogy környezetükben megnőtt a zsidó lakosok száma.

E hangok az országgyűlésben is hallatszottak, a gondolat egyik legvérmesebb képviselője Istóczy Győző volt, aki a tiszaeszlári per hatására megalakította az Országos Antiszemita Pártot, amely az 1884-es választásokon 17 képviselőt delegálhatott a parlamentbe. Az ő nevéhez fűződik a hírhedt „Palesztina-beszéd”, amelyben a magyar zsidóság Palesztinába telepítését szorgalmazta.

Párbaj antiszemitizmusért
Istóczy képviselősége során számos javaslatot nyújtott be a zsidók egyenjogúsításának teljes vagy részleges visszavonására. Több pert is indítottak ellene, 1882 júniusában pedig összeverekedett, majd párbajt vívott Wahrmann Mór szabadelvű párti képviselővel, a pesti izraelita hitközség akkori vezetőjével. Még a századforduló előtt felhagyott az aktív politizálással, de nyílt és erős antiszemitizmusa miatt egyes körök szellemi elődjükként tartották számon, példaképként tekintettek rá.

A zsidó, mint bűnbak
Összegezve tehát, a kiegyezéstől az első világháborúig a hivatalos magyar politika befogadó volt a zsidósággal szemben. Az antiszemitizmus azonban létezett a társadalomban, és mint láttuk, az országgyűlésben is. Az 1920-as években a hivatalos politikai szintre emelkedő antiszemitizmus tehát társadalmi gyökerekkel rendelkezett. Hátterét leginkább a vesztes háborúra, az azt követő zűrzavarra, a proletárdiktatúrára és Trianonra adott válaszokban kell keresni. A feldolgozhatatlan trauma bűnbakért kiáltott, amit hamar meg is találtak a zsidóságban.

Elszabotálták a katonaságot, hadi szállításaikkal óriási hasznot húztak a véráldozatból – szóltak a vádak. A háború utáni liberális-demokrata, majd kommunista elit zsidó származású volt, tétovaságukon, magyarellenességükön, sőt egyenesen hazaárulásukon veszett el a Szent Istváni Birodalom – vélték sokan, és a politika csak ráerősített. A fentiekben vannak részigazságok – volt, aki tényleg meggazdagodott a háborúban, a forradalmaknak valóban voltak zsidó vezetői, még ha magukat nem is tekintették annak –, aminek tisztázása viszont nem ennek a cikknek a célja.

A lényeg, hogy a probléma a mindennapokban is érezhető volt. Elég csak egy példa: tízezrével tértek haza a frontról a katonák, akik évekig tartó harc után nyugalmat, munkát akartak, tanulni vágytak – sokuk épp főiskolai, egyetemi éveit töltötte a fronton – emeli ki a történész.

Munka nem volt, egyetemre nem vettek fel mindenkit, sőt, a veteránok készek lettek volna fegyverrel helyet szorítani maguknak a felsőoktatásban. A problémákért a zsidóságot tették felelőssé, akik „kiszorítják” a keresztényeket egyes hivatásokból, „magyarellenes gondolkodásmódjuk és cselekedeteik” pedig az egész nemzetre károsak. Erre született meg a numerus clausus (zárt szám) néven ismert törvény, amely alapján a magyarországi „nemzetiségek és népfajok” tagjai csak a társadalomban kimutatható számarányuk alapján vehettek részt a felsőoktatásban.

Másodrendű állampolgárok
A hangsúly a numerus clausus törvény vitája során többek között azon volt, hogy az állam a keresztény hitre tért zsidókat sem ismeri el keresztény magyarnak, hanem zsidónak tekinti. Hivatalosan, a végrehajtási utasítás szerint a törvény az izraelita vallásúakra vonatkozott, valójában ettől néhol eltértek a „népfaj” irányába. Ezzel megszűnt a zsidóság több évtizedes jogegyenlősége Magyarországon.

 A zalaegerszegi gettó bejárata</br>1944-ben (Forrás: MTI)” /></p><p class= A zalaegerszegi gettó bejárata
1944-ben (Forrás: MTI)

Bár a törvényből a Népszövetség nyomására 1928-ban kivették a „népfajok” meghatározást, de a gyakorlatban sok egyetem – főleg Budapesten – továbbra is fenntartotta a zsidókkal szembeni korlátozást. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kor Európájában, sőt az Egyesült Államokban is erős volt az antiszemitizmus, és egyre másra születtek a numerus clausushoz hasonló, zsidóságot korlátozó törvények.

Ha eltekintünk több, Horthyt hatalomra segítő katona és politikus személyes antiszemitizmusától, akkor is az látszik, hogy a zsidóság „bűnbak szerepe” a politikának sem volt ellenére. A Trianont elfogadó, de azonnal revíziós igénnyel fellépő rendszer önigazolásra használta a zsidó kártyát: a közbeszédben a zsidó rövidesen egyet jelentett a bankárral, a szovjettel, a hazaárulással. Mindez eljutott a társadalom legalsóbb szintjeire is.

Az 1930-as években „őskeresztény” üzletek nyíltak, plakátok hirdették, hogy „Ne vásárolj zsidótól”, korlátozás nélkül terjedhettek a szélsőjobboldali falragaszok és szórólapok. Mindez nem maradhatott hatás nélkül a mindennapi életben sem. Az 1939-es, úgynevezett második zsidótörvény „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” rendelkezett. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy azelőtt.

A törvény 6 százalékban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltotta alkalmazásukat az állami szerveknél és középiskolákban. Az engedélyeztetés alá eső ipari és kereskedelmi ágazatokban megtűrték a zsidókat, de figyelembe vették arányukat az adott helységben. Így a gyakorlat az volt, hogy 6 százalék fölött újabb engedélyt már nem adtak ki, illetve nem hosszabbították meg a régit.

Később a keresztények számára lehetővé tették a zsidóktól a fentiek alapján „elvett” boltjának, vállalkozásának átvételét, ezzel gyakorlatilag az állam tette érdekeltté a többségi társadalmat a zsidóság mind nagyobb mértékű jogfosztásában. A második zsidótörvénytől, 1939-től érkeztek igénylések zsidó földek iránt, majd 1942-től, a negyedik zsidótörvénytől fölerősödött, tömegessé vált a zsidó birtokok, később 1944-ben, a német megszállás után lakások, de akár bútorok vagy egyéb ingóságok birtokbavétele iránti kérelmek.

A közöny a legveszélyesebb
Mindezzel évek hosszú sora alatt a magyar társadalomban ellenszenv és közöny alakult ki zsidó honfitársaik sorsát illetően, sőt sokan érdekeltté váltak a gettósításban, fizikai eltávolításukban is. Nem mondhatjuk azt, hogy a keresztény magyarok zsidó honfitársaik halálát akarták volna, de azt sem mondhatjuk ki biztosan, hogy senki nem tudta, hova indulnak azok a bizonyos vonatok 1944. május 15-étől.

A gettósításhoz és 437 ezer ember rekordidő alatt lebonyolított deportálásához mintegy 200 ezer magyar – csendőr, rendőr, hivatalnok – tevékeny hozzájárulása kellett, és a lakosság tökéletes közönye, sőt a kiutalásokra gondolva „érdekeltsége” is. Szomorú tényként kell megjegyezni, hogy igen kevesen próbálták segíteni az üldözötteket.

 Kép a budapesti gettóból 1944-ből (Forrás: MTI)

Kép a budapesti gettóból 1944-ből (Forrás: MTI)

Molnár Judit szerint megkerülhetetlen Horthy személyes felelőssége is, aki egyébként sok más európai országgal ellentétben évekig védelmet nyújtott – igaz, a zsidótörvényekkel másodrendű állampolgárrá minősítve őket – a hazánkban élő vagy ide menekült zsidóknak. Azzal azonban, hogy a német megszállást követően – 1944. március 19. – a helyén maradt, a deportálásokért is felelős, mert döntésével a lakosság, a közigazgatás, a közbiztonsági szervek és a katonaság szemében a törvényes folytonosság látszatát keltette.

„Igaz, hogy hazánkban a háború alatt nem voltak pogromok, a lakosság közönye azonban sokkal ijesztőbb a gyűlöletnél. Utóbbit lehet kezelni, türelemmel és oktatással, a közönyre azonban nincs orvosság” – zárta gondolatait a történész.

Forrás: fn.hu

Kapcsolódó cikkek:

  • 59 éve szabadult fel a budapesti gettó
  • Hatvan éve rendelték el a sárga csillag viselését Magyarországon
  • Gettó: a középkor találmánya

  • Újabb Nazca-vonalakat találtak

    Újabb Nazca-vonalakat találtak

    A szakértők a Nazca-pampáról készült képeket mesterséges intelligencia segítségével fésülték át.

    Az emberi test, mint mértékegység

    Az emberi test, mint mértékegység

    Bolygónk társadalmai a történelmük során számos olyan mértékegységet találtak ki, amelynek alapja valamely testrészünk.

    Megvizsgálták a híres királyné ékszereit

    Megvizsgálták a híres királyné ékszereit

    Kutatók egy csoportja I. Hotepheresz fáraóné kincseit vizsgálta.

    A magyar gyógypedagógia úttörője

    A magyar gyógypedagógia úttörője

    1745. június 5-én született a Gömör megyei Jólészen (ma Jovice, Szlovákia) Cházár András ügyvéd, a magyar gyógypedagógia úttörője.

    Megtalálhatták a legendás viking települést

    Megtalálhatták a legendás viking települést

    Jomsborgot a hagyomány szerint Kékfogú Harald alapította, az erődről régóta folyik a szakmai vita.

    National Geographic 2023. májusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    16 500 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket