Tengeri Farkasok: Háború az Atlanti-óceánon I.

1941 elején a német U-boatok havonta átlag 40 szövetséges hajót semmisítenek meg. A tengeralattjárók főparancsnoka, Karl Dönitz altengernagy számításai szerint Nagy-Britannia legyőzéséhez több mint háromszor ennyire lenne szükség...
A háború előtt Nagy-Britannia évente több mint 59 millió tonnányi élelmiszert és nyersanyagot importált. A német tengeralattjáró-támadások miatt a behozatal csaknem a felére esett vissza. Dönitz meggyőződése, hogy képes végérvényesen leállítani a konvojokat. A német vezérkar azonban egyelőre gátolja ebben. 1941 márciusában alig 96 tengeralattjáróval rendelkezik, pedig mindig is azt hangoztatta, hogy a konvojok legyőzéséhez összesen 300-ra lenne szüksége.
Ám a szükséges tűzerőt Hitler visszatartja, mivel meggyőződése, hogy a győzelem kulcsát nem a tengeralattjárók, hanem a csatahajók jelentik. Hitler pontosan olyan volt, mint az átlagember, aki ha egy múzeumban megáll egy tengeralattjáró és egy csatahajó makettje előtt, akkor a jóval látványosabb csatahajóra koncentrál. A nyers, brutális erő, amelyet képviseltek, Hitlert is ugyanígy ámulatba ejtette. A mai értéken egymilliárd amerikai dollárt érő csatahajó éppen 35-ször annyiba került, mint egy tengeralattjáró.
Egy szabvány német U-boat vízkiszorítása kevesebb mint egy tonna, 14 torpedójával pedig csupán néhány ellenséges hajót képes elsüllyeszteni, mielőtt haza kellene térnie újratölteni. A Bismarck ennél csaknem 50-szer nagyobb. Fedélzetén több száz lőszerrel együtt 8 darab 300 milliméteres löveg található, amelyek hatótávolsága 38 kilométer. Hitler meggyőződése, hogy egyetlen bevetésen akár egész konvojokat lesz képes elpusztítani. Dönitz azonban úgy vélte, ezt a pénzt inkább tengeralattjárókra kellene fordítani.
A Bismarck csatahajó (Forrás: Deutsches Bundesarchiv)
A Bismarck
Ahogy a hadihajó 1941. május 19-én elhagyja a Balti-tengert, Günther Lutjens flottaparancsnok beszédet intéz 2200 főnyi legénységéhez:
– A nap, amelyet annyira vártunk, végre elérkezett. Eljött a perc, amikor büszke hajónkat az ellenség irányába fordíthatjuk.
Május 23-án a Bismarck megkerüli Izlandot, és egyenesen a hajózási útvonalak felé veszi az irányt. A britek jól tudták, hogy a németek ezzel húzással képesek tönkretenni őket. A támadások nyomán az egész konvojrendszer összeomolhatott, anélkül pedig nem hajózhatták át az Atlanti-óceánt. És a Bismarck képes is volt a rendszer összezúzására. A kihajózás után öt nappal a német óriás csatahajó elsüllyeszti a brit haditengerészet büszkeségét, az HMS Hood hadihajót. 1415 brit tengerész végzi hullámsírban.
A Bismarck útja az Atlanti-óceánon (Forrás: Wikipédia)
Válaszul Churchill az egész haditengerészetet egyetlen feladat végrehajtására állítja rá: a Bismarck elsüllyesztésére. A Hooddal folytatott csata során a német csatahajó is károkat szenvedett. Két üzemanyagtartályát is találat érte. Miközben egyre fogy belőle az olaj, a Bismarck Franciaország felé veszi az irányt, Lutjens admirális pedig igyekszik bátorítani a legénységét. A britek könyörtelenül üldözik a Bismarckot, és három nap után végül sikerül is becserkészniük. Az Ark Royal repülőgéphordozóról felszálló Swordfish típusú biplán torpedójával végzetes csapást mér a német csatahajó kormánylapátjára. Az irányíthatatlanná vált Bismarck könnyű célpontot kínál. A végső összecsapásban négy brit hadihajóval kell szembenéznie. Hiába a Bismarck a világ legerősebb hadihajója, a britek fölényes túlerővel szállnak szembe vele. A Bismarckot több mint 300 brit gránát találja el, majd miután a Dorsetshire három torpedót is kilő rá, lassan süllyedni kezd.
A britek hatalmas győzelmet aratnak, a tengerészek figyelmét azonban máris a Bismarck 2200 fős legénységének megmentése köti le. Egy német tengeralattjáró felbukkanó periszkópjáról szóló riasztás nyomán azonban a britek kénytelenek megszakítani a mentést. A 82 németből, akiket kimentenek, van egy Luther nevű, súlyosan sérült matróz.
A túlélők kimentése
A sebészek egész éjszaka próbálják megmenteni, de hiába. A testét felhozzák a tatfedélzetre és ráterítik a német zászlót. A többi német matrózt is odahozzák; ők az egyik oldalról állnak sorfalat, a britek pedig a másikról. Az egyiküknek van egy szájharmonika – valahogy nála maradhatott –, és játszani kezdi a Volt egyszer egy barátom című dalt…
A konvojháború az Atlanti-óceánon megállíthatatlan fordulatot vesz. Hitlert mélyen megrázza a Bismarck elvesztése. Végre ráébred, hogy Dönitznek igaza volt. A teljes tűzerőt egyetlen hadihajóba összpontosítani túlságosan is nagy kockázat, amit érdemes megosztani, vagyis a konvojokat egy flottányi kisebb, olcsóbb tengeralattjáróval kell támadni. Ettől a perctől kezdve Dönitz altengernagy a konvojok elleni hadműveletek kizárólagos parancsnoka. A britek és a kanadaiak pedig hamarosan kiváló lehetőséget biztosítanak neki, hogy visszanyerje a kezdeményezést.
Folytatjuk…