Bízhatunk az előrelépésben a klímatárgyalásokon

Egyelőre jók a decemberi cancúni klímacsúcs kilátásai, amennyiben a résztvevő országok kormányai képesek lesznek valós intézkedéseket is vállalni az új, ún. Cancún csomagban.
A WWF úgy véli, hogy egyelőre jók az idén decemberben Cancúnban megrendezésre kerülő klímacsúcs kilátásai, amennyiben a résztvevő országok kormányai képesek lesznek valós intézkedéseket is vállalni az új, úgynevezett Cancún csomagban. Egy ilyen megegyezés végre igazi mérföldkő lehetne egy jogilag is kötelező érvényű megállapodás felé, amely így 2011 végére meg is születhetne.
A delegáltak a múlt héten találkoztak Bonnban, hogy a fontosabb, még mindig nyitott kérdésekről tárgyaljanak. A megbeszéléseket ősszel Tiencsinben, Kínában folytatják majd.
A WWF úgy véli, hogy óvatosnak kell lennünk a cancúni tárgyalásokkal szemben támasztott elvárásokkal, különösen a koppenhágai csalódások után. A világnak ezúttal nem szabad egy „mindent vagy semmit” típusú megállapodást várnia, de harcolnunk kell azért, hogy a tárgyalások végeredményeképpen 2011-ben már valóban egy jogilag is kötelező megállapodásról egyeztethessenek az országok a COP17-en.
Az idei tárgyalások akkor lehetnek sikeresek, ha jelentős előrelépéseket érünk el az erdővédelem és az éghajlatváltozás által okozott elkerülhetetlen veszélyekhez történő alkalmazkodás terén, valamint ha valóban megnyílnak klímaváltozási programokra felhasználható pénzügyi források.
A WWF szerint a tárgyalások előmenetelét segíthetné, ha sikerülne előrelépni az évi 30 milliárd dolláros pénzügyi alap folyósításában, úgynevezett „gyors-kezdő-alap” formájában, amelyet a különböző klímaprogramokra szinte azonnal föl lehetne használni. Szintén lökést adhatna a tárgyalásoknak, ha azokról a garantált, innovatív pénzügyi forrásokról is előrelépés születne, amelyek a klímaprogramok hosszú távú finanszírozását biztosítanák a jövőben.
Úgy tűnik, végre egy erőteljes REDD (REDD=az Erdőírtásból és Erdőpusztulásból származó Kibocsátások Csökkentése) mechanizmus is életbe léphet az erdők pusztulásának megakadályozására, ha a tárgyalásokon előkészített dokumentumokat valóban elfogadják. Ebben az erdők védelme mellett a biodiverzitás is oltalmat kapna.
Mindemellett az adaptációs keretrendszer elkészülése is kézzel fogható közelségbe került, így a bonni és a tiencsini tárgyalások egyik célja az is, hogy véglegesítsék a tervezetet, és Cancúnban már tárgyalhassanak erről is. E rendszerben szerepelnek a sérülékeny országoknak nyújtandó pénzügyi és technikai támogatások is, amelyek felhasználásával a közösségeknek lehetőségük nyílna a fejlődésre valamint a természet védelmére, és amelyek oltalmat nyújthatnak a különféle éghajlatváltozás okozta fenyegetésektől is.
A WWF szerint kulcsfontosságú, hogy hogyan tudjuk áthidalni azt a gigatonnákban mérhető különbséget, ami a jelenlegi kibocsátáscsökkentési vállalások és az alacsony szénigényű gazdaságra való áttéréshez szükséges kibocsátáscsökkentés között fennáll. Rendelkezésre állnak a megoldások hogy áthidaljuk a szakadékot, de a kormányoknak is sürgősen cselekedniük kell.
Kétségtelen, hogy az USA egyre nagyobb hátralékokat halmoz fel e kérdésben, amely késlelteti a folyamatokat, ám egy szigorú megállapodás létrejötte a UNFCCC égisze alatt nem csak egy országon múlik. Továbbra is elvárhatjuk, sőt, el is kell várnunk az USA-tól, hogy teljesítse azokat a vállalásokat, melyeket Koppenhágában tett az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A világ minden tájáról országok sora igyekszik gyors és hatékony lépéseket tenni annak érdekében, hogy sikerüljön átállnia egy alacsony szénigényű gazdaságra. Ha mindenki más képes harcolni az éghajlatváltozás ellen, akkor az USA-tól sem várhatunk kevesebbet.
Ahsbahs Krisztina
WWF Magyarország
Kapcsolódó cikkek: