Rendet tesznek Türje templomában
Biblia helyett tisztítószerrel, porszívóval, vödörrel, felmosó- és porronggyal érkeztek a hívek a türjei templomba. A nagytakarítással remélhetőleg új fejezet nyílik a páratlan műemlék történetében.
„Amikor az első mise után arra kértem a helybélieket, hogy segítsenek kitakarítani a templomot, legfeljebb tíz emberre számítottam. Ám több mint harmincan jöttek, így nagytakarítás lett a vége, hiszen mindenkinek akadt munka, aki segíteni akart” – mondta el a helyszínen Dávid atya, aki a csornai premontrei perjel megbízásából augusztus 1-jétől áll a türjei gyülekezet élén. S valóban, a településen élők – a fiatalok éppúgy mint az idősebbek – saját vödreikkel, seprűikkel fogtak neki a hatalmas épület kitakarításának.
Mint arról korábban már beszámoltunk, az elmúlt években ugyancsak leromlott, s aggasztóvá vált a páratlan, Árpád-kori emlékeket – így a híres Szent László falképciklust – is őrző türjei templom állapota. Nem csupán a falfestmények restaurálása maradt befejezetlen, de több helyütt nem került sor a konzerválásra sem. Az északi mellékhajó szentély felőli falán most is jókora lyuk éktelenkedik a boltozat alatt, a félbemaradt kutatás mementójaként. Az általánosan romló állapotot a templom belső tereit uraló rendetlenség, por, pókháló, a tornyokban vastagon álló galambürülék tetézte. A templom többnyire zárva volt, így a látogatók csak a szertartások alkalmával juthattak be az épületbe. Nemrégiben fa védőtetőt kellett a bejárat elé ácsolni, hogy megvédjék a híveket, látogatókat a homlokzatról és a tornyokból hulló törmeléktől.
A templomot és a hozzá tartozó kolostort a premontrei szerzetesek számára alapította Dénes bán a 13. század első felében. A déli mellékhajó falán a Szent László legendát feldolgozó falképciklus a 14. századból, más díszítések a 15. századból valók, az oltárképet pedig Dorffmeister István festette más ábrázolásokkal együtt az 1760-as években. Vagyis több ok miatt is kiemelkedő jelentőségű műemlék.
Az állapota ugyanakkor pontosan nem ismert. „Nem túlzás több száz millió forintra becsülni a templom helyreállításának költségét, ennél pontosabb számot azonban lehetetlen mondani” – közölte csaknem egy évvel ezelőtt a Veszprémi Főegyházmegye építésze, Rábel István.
Kinek kellene felújítania a páratlan templomot? – a cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában.
Korai emberi ősök tudatos temetkezési szokásai
Úgy tűnik, egy ősi rokonunk már 100 ezer évvel a Homo sapiens előtt létrehozhatott sírokat.
A tengerfenéken állítanak helyre egy római mozaikot
A római kori mozaik Baia részben elsüllyedt, romvárosához tartozik.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
