Magyarországi zsinagógák bélyegen

Nagykőrösi Zsinagóga
Az alkalmi bélyegsorozat 110 Ft-os címletén a Nagykőrösi Zsinagóga oltára, a hozzátartozó alkalmi borítékon a zsinagóga épülete, illetve kiemelt motívumként tetődísze található. A bélyegzőt Dávid csillagokból álló grafikai kompozíció díszíti.

Nagykőrösön zsinagógát először 1817. szeptember 7-én avattak. Az épületet azonban az 1911-es földrengés oly mértékben megrongálta, hogy helyette újat kellett építeni. A Rákóczi utca – Patay utca sarkán megépült zsinagógát 1925. augusztus 27-én avatták fel. A terveket Molnár Lajos építész készítette, a kivitelezési munkákat Szarvas György mérnök végezte. A régi zsinagógából beépítették az épületbe a Tóraszekrényt, áthozták a rabbiszéket, és több díszes templomi padot. A II. világháborúban az épület megrongálódott, de a visszatérők a legfontosabb helyreállítási munkálatokat elvégezték. A zsinagóga felavatásának 80. évfordulójára megújultak a csillárok és újból elkészült az I. világháborús hősökre emlékező emléktábla.

Szolnoki Új Zsinagóga

Az alkalmi bélyegsorozat 175 Ft-os címletén a Szolnoki Új Zsinagóga oltára, a hozzátartozó alkalmi borítékon a napjainkban múzeumként üzemelő régi zsinagóga, valamint az új zsinagóga épülete látható. A bélyegzőn a tízparancsolat kőtábláinak stilizált rajza szerepel.

A szolnoki izrealita hitközösség 1850-ben alakult meg. Az 1898-99-ben épített zsinagógájuk a Koltói Anna téren található. Az építkezés Baumhorn Lipót tervei alapján zajlott. 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta falai között a Szolnoki Galéria működik. Az Új Zsinagógát 1931-ben kezdték építeni, és 250-300 fő befogadására volt alkalmas. 1935-ben Dr. Hasznos József, az akkori hitközség elnöke és Dr. Heves Kornél főrabbi avatták fel és nevezték el Mártírok templomának.

Forrás: Magyar posta