Rippl-Rónai Szolnokon
2010. szeptember 9-től november 7-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Damjanich János Múzeum közös Rippl-Rónai József kiállítása a Szolnoki Galériában.
A haza festészeti palettán Rippl-Rónai József azon kevesek közé tartozott, akiknek munkássága szervesen kapcsolódott a korszerű európai képzőművészeti mozgalmakhoz. A „magyar nabis” – ahogyan Franciaországban őt nevezték – együtt élt, szimbiózisban alkotott az útkereső, új formanyelv után kutató művészekkel. Egyéni hangvételű képei naprakész festői problémák nyomán alakultak, jellegzetes formanyelvét első kézből érkező impulzusok alakították. Művei napjainkban is a legnagyobb francia művészek között láthatók Párizs világhírű gyűjteményeiben.
A Szolnoki Galéria őszi kiállítására több mint félszáz remekmű, a festő egész munkásságát felölelő és reprezentáló olaj és pasztell kép, akvarell, valamint tusrajz érkezik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. A kiállítás anyagát válogatta és a kiállítást rendezte Plesznivy Edit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
