Rippl-Rónai Szolnokon
2010. szeptember 9-től november 7-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Damjanich János Múzeum közös Rippl-Rónai József kiállítása a Szolnoki Galériában.
A haza festészeti palettán Rippl-Rónai József azon kevesek közé tartozott, akiknek munkássága szervesen kapcsolódott a korszerű európai képzőművészeti mozgalmakhoz. A „magyar nabis” – ahogyan Franciaországban őt nevezték – együtt élt, szimbiózisban alkotott az útkereső, új formanyelv után kutató művészekkel. Egyéni hangvételű képei naprakész festői problémák nyomán alakultak, jellegzetes formanyelvét első kézből érkező impulzusok alakították. Művei napjainkban is a legnagyobb francia művészek között láthatók Párizs világhírű gyűjteményeiben.
A Szolnoki Galéria őszi kiállítására több mint félszáz remekmű, a festő egész munkásságát felölelő és reprezentáló olaj és pasztell kép, akvarell, valamint tusrajz érkezik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. A kiállítás anyagát válogatta és a kiállítást rendezte Plesznivy Edit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
