Rippl-Rónai Szolnokon
2010. szeptember 9-től november 7-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Damjanich János Múzeum közös Rippl-Rónai József kiállítása a Szolnoki Galériában.
A haza festészeti palettán Rippl-Rónai József azon kevesek közé tartozott, akiknek munkássága szervesen kapcsolódott a korszerű európai képzőművészeti mozgalmakhoz. A „magyar nabis” – ahogyan Franciaországban őt nevezték – együtt élt, szimbiózisban alkotott az útkereső, új formanyelv után kutató művészekkel. Egyéni hangvételű képei naprakész festői problémák nyomán alakultak, jellegzetes formanyelvét első kézből érkező impulzusok alakították. Művei napjainkban is a legnagyobb francia művészek között láthatók Párizs világhírű gyűjteményeiben.
A Szolnoki Galéria őszi kiállítására több mint félszáz remekmű, a festő egész munkásságát felölelő és reprezentáló olaj és pasztell kép, akvarell, valamint tusrajz érkezik a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. A kiállítás anyagát válogatta és a kiállítást rendezte Plesznivy Edit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa.
Át kell írni a kóser táplálkozás történetét
Úgy tűnik, hogy a halfogyasztás szabályzása nem a korábbi hagyományoktól eredeztethető.
Már az ősi maják is parkosították városaikat
A mai Guatemala területén fekvő Tikal története csúcspontján valóságos metropolisz volt, a maja város több tízezer embernek adott otthont.
Rangos elismerést kapott a Mohácsi Nemzeti Emlékhely
A 2020-ban alapított díjat a Duna-Dráva Nemzeti Park
Nem tudni, miért ásták ki a középkori emberek a halottaikat
A középkor elején Európa-szerte gyakorta ásták ki a sírokat nem sokkal a temetkezést követően, hogy tárgyakat emeljenek ki belőlük.
Így néz ki a levegőből egy korai viking település
Az izlandi Stöð-nél két izgalmas épület maradványa is megtalálható: az egyik a sziget egyik legkorábbi telephelye lehet, a másikban pedig egy törzsfőnök élhetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
