Vallásbéke és harmónia – Budapesten járt a dalai láma

Bár a világ összes vallási vezetője olyan lenne, mint az elsőszámú buddhista vezető, Tendzin Gyaco, aki rengeteg humorral átszőtt, érthető és megszívlelendő mondanivalójú előadásokat tartott az elmúlt két napban, budapesti látogatása során.
Írta: Szabados Melinda, fényképezte Molnár Róbert
Jetsun Jamphel Ngawang Lobsang Yeshe Tenzin Gyatso, azaz XIV. dalai láma Budapesten, a Papp László Sportarénában adott tanítást szeptember 18–19-én, ahol a két nap alatt több mint 20 ezer érdeklődő gyűlt össze. A szombati és vasárnapi tanításra az összes jegy elfogyott, melyeknek 10%-át vásárolták csak buddhista szerzetesek, a maradékot a világ 32 országából érkező (és köztük természetesen sok magyar) érdeklődők vásárolták meg, vallási hovatartozásuktól vagy meggyőződésüktől függetlenül. Aki pedig nem fért be a csarnokba azok egy újdonságnak számító, interaktív internetes oldalon keresztül követhették tanításait, amely igazi közösségi élményt adott a világhálón keresztül is.
Ezek a tanítások különleges jelentőségűek, hiszen egyaránt szólnak minden érdeklődőhöz, tekintet nélkül vallási, faji, világnézeti hovatartozásra. Megértésükhöz és gyakorlatba ültetésükhöz nem szükséges semmilyen előképzés. A buddhizmus által közvetített időtlen lélektani és bölcseleti felismeréseket bárki magáévá teheti és gyakorolhatja a saját vallása, világnézete keretein belül. A szombati napon Bevezetés a tibeti buddhizmusba címmel tartott egy kétrészes előadást, majd vasárnap délelőtt Csenrézi meghatalmazás és áldás címmel mondta el tanítását, délután pedig Együttérzés: A boldogság művészete címmel vezetett nyilvános beszélgetést, amely mindenki számára nyitva állt.
Az 1940. február 22-én formálisan megkoronázott vallási vezető rengeteget utazik, de Magyarországon mégis csak 10 éve járt utoljára. Ez Őszentsége, a dalai láma hetedik látogatása Magyarországon, az első 1982-es óta. Mostani ittléte során átvette Budapest díszpolgári címét Demszky Gábor főpolgármestertől, amit a Fővárosi Közgyűlés utolsó ülésén egyhangú döntéssel adományoztak a tibeti nép szellemi vezetőjének, a kulturális és szellemi hagyományok megőrzéséért, az erkölcsi felelősségtudat egyetemességének hirdetéséért, a békéért és az erőszakmentes megoldásokért folytatott munkásságáért. Demszky Gábor a XIV. dalai lámának Kőrösi Csoma Sándor egy 1835-ben kiadott könyvét ajándékozta, aki a tiszteletet kifejező fehér üdvözlő sálat, úgynevezett katakot akasztott a főpolgármester nyakába.
„Felül kell kerekedni a vallási nézeteltéréseken, a különböző vallási irányzatoknak nem szabad békétlenséget okozniuk” – mondta a dalai láma szombati előadásában. A vallási vezető rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni, harmóniát kell teremteni.
A világvallásokban „óriási azonosság”, hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek az emberek, és igyekezzenek magukban „belső megelégedettséget és önfegyelmet” kialakítani. Több mint kétórás tanításában a XIV. dalai láma felhívta a figyelmet, hogy az iszlám által hirdetett szent háború, a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek pusztításra szólít fel, hanem arra, hogy „a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük”. Ugyanerre hívja a hívőket a kereszténység is. Az 1935-ben, Taktserben született Tendzin Gyaco, Tibetben, aki kétévesen ismerte fel elődje a XIII. dalai láma, Thupten Gyatso bemutatott relikviáit, budapesti látogatásán arra is kitért, hogy „mindannyian érző lények vagyunk, mindannyian boldogságra törekszünk, és igyekszünk elkerülni a szenvedést”. A materiális javak azonban véleménye szerint nem hozhatnak az embereknek minden téren megelégedettséget, mert a „tudati tapasztalatok a materiális tapasztalatoktól függetlenek”. Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy „önmagunkba tekintsünk és kialakítsuk az állhatatosságot”, amely kialakíthatja az emberben a belső békét. Több ezer éve különféle vallások alakultak ki, „hogy reménységgel szolgáljanak az embereknek a nehézségekkel szemben” – emlékeztetett.
A dalai láma, akinek személyes kisugárzása, személyének őszintesége sok ember életét megváltoztatta már, legfőbb céljának tekinti, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa. Igazi 21. századi polgárként látogatja meg a világ országait, találkozik az emberekkel, tanítást ad, de a különböző közösségi oldalakon is jelen van, ahol az őt követőknek adja át gondolatait napi szinten.