Műemlékek, tévhitek

Magyarországon sok műemlék van?
Az országban megközelítőleg 11 ezer országosan védett műemlék besorolású objektum található (ha külön kezeljük például a gyakran összetartozó, de különálló harangtornyot és templomot, vagy a területi védelem alá eső helyek egyes épületeit (MJT) akkor némileg több), ezzel azonban korántsem tartozunk az európai élmezőnybe. Nyugatabbra bizony sokkal nagyobb a védett épületek, objektumok aránya, bár az összehasonlítás nem könnyű, hiszen mások a védési kategóriák (itthon is vannak „A” műemlékek, amelyek védelme országos szintű és ezen felül a helyi rendelettel védett helyi védettségű objektumok, bár ez utóbbiak értékvédelmét helyi érdeket sokszor ellehetetleníthetik. De védjük a műemlékek környezetét is /MK/ annak érdekében, hogy a védett érték környezeti kapcsolatai minél teljesebben megmaradhassanak.).

A történelmi épületek viszonylag kis arányának a viharos történelmünk az oka: a 19. század végén például a kor műemlékesei annyira biztosak voltak benne, hogy a török az egykori hódoltsági területeken mindent elpusztított, hogy vonakodva kezdtek neki az Alföld feltérképezésének. A 19. században teljesedett ki a történeti értékek iránti érdeklődés és ez időszakban vetették meg az alapjait a mai interdiszciplináris tudománnyá fejlődött műemlékvédelem intézményes rendszerének. A kor szemlélete miatt akkor még csak a középkor épületeire és megmaradt értékeire terjedt ki a figyelem, azóta szemléletünk lényegesen kiteljesedett. Igazán ma nem az a fontos, hogy sok, vagy kevés-e a műemlékünk, hanem az, hogy fontosnak tartjuk-e – és meg tudjuk-e óvni értékeinket?

Pontosan ismerjük mi az érték és mi nem?

Bár így lenne, azonban a szakma ismeretei sem lehetnek teljesek. Magyarországon sosem valósult meg az a fajta leltár, amit Nyugat-Európában sok országban elkészítettek, hogy épületről épületre felmérték, mit kellene megvédeni. A számbavétel mellett tovább növeli a műemlékvédelem feladatát, hogy kiterjedt a műemlékvédelem érdeklődési köre, mert felgyorsult világunkban megszaporodtak a veszélyeztetett épületek. A kor érdeklődése is nyitottabb lett múltunk értékei iránt, most már nem csak a középkorban látjuk az értéket, hanem a modern építészetig minden kornak óvjuk értékes alkotását. A dinamikus fejlődéssel és a gazdaság átalakulásával az értékőrzés figyelme új területekre is ki kellett, hogy terjedjen. Megőrzésük közös feladatunk.

Ugyan a 20. században itthon is voltak aprólékos felmérések, kutatások, a teljes országra kiterjedő műemléki topográfia a mai napig várat magára. Az elmúlt másfél évezredben a kutatás módszere is sokat fejlődött. Tudni kell, hogy a pontos értéktár megléte nem helyettesíti a kutatást! Egy-egy épületfelújítást megelőző kutatás alkalmával rengeteget bővülnek ismereteink, sőt még meglepetések is érhetik a műemlékeseket.

A legkiemelkedőbb építészeti emlékek a műemlékek
A legtöbb történeti, vagy egy hely karakterét alapvetően meghatározó épület, vagy épületfajta méltó a védelemre, de azok az épületek, helyek is védettek lehetnek, amelyek valamely fontos történeti, kultúrtörténeti esemény helyszínéül szolgáltak. Az az épület is védelemre érdemes, ahol valamilyen különös technológia, korszimbólum fűződik a létesítményhez, vagy ha annak valamilyen különös esztétikai értéke van. E szempontok miatt a rendszerváltás előtt néhány munkásmozgalmi alakkal összefüggő épület is kaphatott műemléki besorolást, közülük még ma is vannak védettek – igaz, más szempontok alapján ezek az épületek, ahogy az idő múlik, lassan a koruknál fogva is értékké válhatnak.

Vannak ugyanakkor olyan épületek, amelyek építészettörténeti jelentőségük dacára védtelenek, például a Buda tájképét meghatározó Körszálló, vagy éppen az Országos Levéltár épülete a budai várban, vagy a budapesti Belvárosban a Bécsi utca most sokat emlegetett bontásra ítélt épületei.

Minél régebbi, annál értékesebb? Amelyik műemlék elpusztult, azt nem szabad feltámasztani? A teljes cikk a műemlékem.hu magazinjában.

Műemlékem.hu” />

Műemlékem.hu