Múmiák Mars-béli tája

A néma és kopár sivatag 900 m magas szirtek fölött fekszik, homokját dűnék fodrozzák, amelyeket újra meg újra áthord a szél. Nyári középhőmérséklete 18 °C körül van, de délben az 50 °C-ot is eléri, esténként egy óra alatt pedig 40 °C-ot hűl a levegő. Ez a nagy hőmérsékletingadozás okozza a kőzetek aprózódását, amelynek során a sziklák puskalövéshez hasonló hangok kíséretében megrepednek. Egyetlen állandó vízfolyása a Loa, amely mély medret vájt a sivatag közepén. Ritkán van csapadék, a két kikötővárosban Iquiquében és Antofagastában minden 100 évben legfeljebb négyszer esik az eső. Ennek egyik oka az, hogy az Amazonas-medence esőfelhőinek csapadéka az Andok lábainál lehullik, illetve, hogy nyugaton a hideg Humboldt-áramlat lehűti a levegőt, s az a szárazföld felett magas légnyomást hoz létre, valamint ködöt képez. Ezt a ködöt a növények és állatok szó szerint leszüretelik, csakúgy, mint az Atacama lakói, akik a part mentén felállított ködhálóval fogják be a párát ivóvíz céljából.

Atacama zord, hegyes-sziklás vidék, talaja vulkáni eredetű, tápanyagokban gazdag. Altalaja Chile és egyben a világ legnagyobb rézérc készleteit rejti, de a réz mellett találunk vasérc, arany és sóbányát is. Az ásványkincsek miatt Chile és Bolívia határvitába is keveredett, és ezért a két ország határán számtalan elhagyott bánya található. A sivatag nagyon hasonlít a marsi környezethez, ezért a vörös bolygó kutatói gyakran kísérleteznek itt.

Atacama kőbe vésett emlékeket, földképeket is őriz. Ezek közül a legnagyobb a 120 m hosszú Atacamai Óriás, mely az Iquiquéhez közeli hegyen található. Úgy tűnik, mintha a képződmények most készültek volna, pedig talán már 1000 éve annak, hogy egy rég letűnt nép megalkotta őket.

Az Atacama-sivatagot híressé tették azok a múmiák, amelyek minden idők legkorábbi múmiái. Még az egyiptomiakat is 3000 évvel megelőzve alkalmazták a halottak konzerválására ezt a különleges eljárást. A sivatag lakói, a Chinchorro törzs tagjai, legalább 8000 ezer éve ismerték a mumifikálást, és gyakran alkalmazták annak egy speciális változatát. A legnagyobb rejtély sokáig az volt, hogy vajon miért a gyerekmúmiák a legkorábbiak? Ennek okára jött rá egy régész, Bernardo Arriaza, aki szerint 8000 évvel ezelőtt arzénmérgezés végzett a csecsemőkkel. A gyerekeik elvesztése felett érzett fájdalmaikat próbálták meg egy rituális szertartás révén enyhíteni, s mumifikálták őket. Később pedig minden halottnál alkalmazták a technikát.

Mender Krisztina