Fenékpusztának nem csak múltja van?

„Elkészítettük a rehabilitációs terveket, s két pályázaton is indulunk a projekt két részével” – mondta el a keszthelyi Helikon Kastély igazgatója. Czoma László hozzátette: a római kori emlékek bemutatására a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Programban, az egykori Festetics majorság felélesztésére az unió Határon Átnyúló Együttműködési Programjában – szlovén partnerrel – remélnek forrást találni. „Ugyanakkor nem rejthető véka alá az sem, hogy többször nekifutottunk már a pályázatoknak, azonban eddig nem jártunk sikerrel” – fűzte hozzá az igazgató.

Fenékpuszta manapság keveset idéz a hajdani dicső múltból. A 71-es útról fasor vezet a Festeticsek kiskastélya felé. A fasor elején – összefirkált – tájékoztató tábla, amely a hajdan itt állt római erődváros, Valcum történetét foglalja össze. Mellette fából ácsolt asztal és pad – az előbbi kitörve a helyéből. A római kori felfalazott romok egy részét elborítja a gaz. Az egykori majorság területe sem szívderítő látvány: omladozik a kiskastély, az egykori cselédlakások, istállók is rossz állapotúak. Az épületekben szükséglakások, hiszen még jelenleg is harminchárom család lakja Fenékpusztát.

Ugyan a korábban folytatott régészeti feltárások szerint a terület már 7 ezer éve lakott, igazi jelentőségre a római korban, a Krisztus utáni 2–3. században tett szert.

Itt, a Valcumnak nevezett település mellett keresztezte egymást a provincia két jelentős útvonala: az egyik Savariát (Szombathelyet) kötötte össze Sopianae-vel (Pécs), míg a másik az Adriától vezetett Aquincumba. A 4. század közepén átépítették a várost: valóságos erőddé lett, hiszen falai egy 377X378 méteres alapterületű négyszöget kerítettek el, a falakat pedig 44 torony erősítette. Az erődítések monumentalitásáról a terület déli részén látható egykori erődkapu maradványai árulkodnak.

Valcum jól védhetőnek bizonyult, hiszen Róma ugyan elbukott, de a város nem: a lakosság helyben maradt az 5. században is, sőt, a keleti gótok székhelye lett a település. Az avar korban germánok és bizánciak telepedtek le a falakon belül, azonban 630 táján elnéptelenedett a város. A 9. században ismét lakók költöztek be az erődvárosba, amelyet 10. század elején leromboltak a honfoglaló magyarok.

Az egykori Valcum a második évezredben már csak kőbánya volt (az itteni kövek jól jöttek Keszthely középkori és kora újkori építkezéseinél), azonban a 18. század elején a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített a romterület mellett. Ezt a Festeticsek 1739-ben vásárolták meg és ménesük hamarosan Európa-hírű lett. Évtizedek alatt kiépült a majorság: cselédlakásokkal, istállókkal, a kiskastély 1820-ban lett készen. A keszthelyi kastéllyal összekötő 7 kilométeres fasort, a Fenyves allét 1880 körül létesítették. Az uradalom a második világháború kezdetéig virágzott.

„1992-ben vette meg a kastélymúzeum hatvan millió forintért az ötven hektáros területet az akkor még itt működő lengyártól és termelő szövetkezettől” – mondta Czoma László. Hozzátette: azóta sajnos hiába terveztek nagyobb beruházásokat, még állagmegóvásra sem futotta, mára borzalmasan lelakottak az épületek.

A kiskastély és a hozzá kapcsolódó, Festeticsekhez kötődő épületek rehabilitációja már jövőre elkezdődhet, ha sikerrel járnak a határon átnyúló CBC-uniós pályázaton. A lakók kiköltöztetése után (akiket természetesen kártalanítanak) nyolc épületet újítanak majd fel. A kiskastély múzeumi funkciót töltene be, ismét lovakat tartanának a két lóistállóban, a cselédlakásokban apartmanokat alakítanának ki. A majorság nyugati részén álló barokk magtár mellett (amely közösségi tér volna) lóversenypályát alakítanának ki. „Célunk, hogy felélesszük azt a lovas hagyományt, amely Európa-hírűvé tette Fenékpusztát a Festeticsek korában” – mondta Czoma László.

A cikk folytatása és képgaléria a

műemlékem.hu magazinjában.

Műemlékem.hu” />

Műemlékem.hu